A négy hetes alkotmányozás utáni lassú kezdést követően hétfőn újra rendkívüli tempóban alkothat törvényt a parlament. Ha minden a kormány tervei szerint alakul, hamarosan börtönnel büntethető vétség lesz a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése, és szigorúbban büntetnék, ha valaki félelmet kelt közösségekben. Tárgyalják a kormánytisztviselők elbocsátásának valamennyire finomított szabályait is, az államadósságot önként csökkentők pedig adókedvezményt kaphatnak.
Újabb rendkívüli törvényalkotással tér vissza az ősszel megszokott ritmusába a négyhetes alkotmányozás és a múlt heti lagymatag tempó után a parlament: a kormány javaslatára szigorítani készülnek a büntetőtörvénykönyvet.
A Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által beterjesztett javaslat alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősülne, ha valaki "mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen". Két év börtönnel sújtható vétségként pedig bevezetnék a "közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezését", amit az valósít meg, aki "olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt". Az is büntetendő, aki úgy szervez polgárőri tevékenységet, hogy közben nem teljesíti a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét a helyi polgárőr szervezettel.
A szigorítás egyértelműen a Jobbikhoz közel álló, magát polgárőrségnek tartó Szebb Jövőért egyesület elmúlt hetekben Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon végrehajtott provokációi indokolják. Ez, mármint Gyöngyöspata és Hajdúhadháza biztosan témája lesz a napirend előtti felszólalásoknak, sőt, már az ülés előtt is szóba kerülhet, legalábbis Gyurcsány Ferenc már délben, egy órával a kezdés előtt sajtótájékoztatót tart a Parlamentben.
A Btk. módosítását a kormány tervei szerint sürgősséggel, a házszabálytól eltérve tárgyalnák, ehhez a képviselők 4/5-ének a támogatására van szükség. Ha ez meglesz, akkor még hétfőn zárószavazást is tarthatnak, így akár egy héten belül hatályosulhat is a módosítás.
Mielőtt még erről döntenek, szokás szerint lesznek napirend előtti felszólalások és interpellációk is. Ezek során - a teljesség igénye nélkül - a szocialista Tóth Csaba a kormány iPad-vásárlását figurázza ki, az elempés Scheiring Gábor az adóhivatalnál történt tömeges elbocsátásokról és leállított vizsgálatokról kérdez.
Még szintén a Btk-módosítás előtt dönthet a parlament a tiltott fegyverkereskedelem elleni nemzetközi szerződés kihirdetéséről, az afganisztáni katonai misszióról szóló beszámolók elfogadásáról, illetve a magánnyugdíjpénzek elszámolásának szabályairól, amiről bővebbenitt olvashat.
A Btk. módosítása után több törvényjavaslat tárgyalását is megkezdik, ezek azonban már a rendes parlamenti ügymenetben, leghamarabb négy hét múlva válhatnak törvénnyé. Ilyen a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényhez benyújtott módosítás, vagy a kistérségi társulásról szóló törvény módosítása, melynek célja, hogy a szocialista Ercsi helyett a fideszes Martonvásár legyen a martonvásári kistérség központja.
Normál menetben tárgyalnák Ágh Péter és Szijjártó Péter javaslatát a képviselők javadalmazásáról, melynek értelmében a miniszterek, államtitkárok, miniszterelnöki biztosok és kormánymegbízottak képviselőként legfeljebb az alapjövedelmüket kaphassák meg. A javaslat kimunkáltságára jellemző, hogy első mondatában miniszterelnöki biztosról és kormánymegbízottról, a másodikban miniszterelnöki megbízottról és kormánybiztosról beszél.
Az otthonszülésre tekintettel módosítanák az anyakönyvezés szabályait is. Újra módosítják a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt is, akiket ezentúl nem lehet indoklás nélkül felmenteni, de indoknak elég az is, ha a tisztviselő elveszti főnöke bizalmát.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára adókedvezményben részesíthetik mindazokat, akik önként befizetnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba. A fideszes Bánki Erik és Szalay Ferenc javaslatára pedig megteremtik annak a törvényi lehetőségét, hogy a világeseményeken érmet szerző sportolók egyszeri jutalmazásban részesülhessenek.
Tárgyalják a szintén fideszes L. Simon László javaslatát is, melynek értelmében azok is tagjai lehetnek a Nemzeti Kulturális Alap olyanoknak is támogatást nyújtson, akik részt vesznek a pályázatok elbírálásában is. L. Simon indoklása szerint kicsi a szakma, a döntésben részt vevők kizárásával már nem maradna kit támogatni.
Utolsó napirendi pontként Navracsics Tibor és Horváth Zsolt fideszes képviselők javaslatára a Herendi Porcelánmanufaktúrát is felveszik a tartós nemzeti vagyon körébe. Persze, ezt is csak négy hét múlva, mert kedden csak az általános vitát tartják meg.