Tizenkét egyetem marad Magyarországon a mostani 29 helyett, írta az origo.hu a birtokába került új felsőoktatási koncepció alapján, amelyről az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel is egyeztetett.

Úgy tudjuk, Hoffmann Rózsa államtitkár csütörtökön 11 rektorral tárgyalt a tervezett összevonásokról, amelyek alapjaiban forgatnák fel a jelenlegi intézményrendszert. Az origo.hu szerint a találkozóra csak a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni és a Miskolci Egyetem, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az ELTE, a SOTE, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetője kapott meghívást. A 12. szuperegyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne. A többi intézmény ezekbe olvadna be.

Információink szerint Hoffmann Rózsa azt is jelezte a rektoroknak, hogy az általa bemutatott koncepció egyáltalán nem a legdurvább a kormányzatban fogalomban lévők között. Az államtitkár elárulta, hogy kollégája, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azzal az elképzeléssel állt elő, hogy csupán öt önálló egyetem maradjon az országban.

Másnap, pénteken azonban a Fideszen belül is híre ment a találkozónak, és megindult a lobbizás a tervezet módosításáért. A megszüntetésre, illetve beolvasztásra ítélt egyetemek közé került ugyanis többek között két fideszes város, Győr és Kaposvár egyeteme is.

Kaposvár polgármestere, Szita Károly az Indexnek leszögezte, nagyon reméli, hogy a tervezet még nem a végleges formájában került a rektorok elé, mert az ebben a formájában számára elfogadhatatlan. Szita szerint bizonyos fokig érthető, hogy a kormányzat az államilag támogatott hallgatói létszám csökkentésére törekszik, az azonban, hogy ezt a vidéki egyetemi városok rovására teszi, elhibázott lépés. A kaposvári polgármester szerint, ami Budapesten észrevétlen marad, az egy kisebb város számára maga a halál. Szita elmondta, hogy a 2000 januárja óta létező egyetem fejlesztésére az elmúlt években 10 milliárd forintot fordított a város és az ország, ráadásul a végzősök társadalmi hasznossága is megkérdőjelezhetetlen, hiszen 92 százalékuk azonnal munkába áll.

Az Index információi szerint a leendő áldozatok sorába került az egyik legmagasabban jegyzett hazai egyetem, a közgazdászképzés eddigi fellegvára, a Budapesti Corvinus Egyetem is. Úgy tudjuk, már kari szintre lebontott szétosztási terv is készült a Közgáz felszámolására. A közigazgatási szakok a kormány által februárban elfogadott törvénytervezet szerint a Közszolgálati Egyetemhez kerülnének, a többit pedig az ELTE és a BME között osztanák el.

„Ha ez igaz lenne, akkor ennek a Corvinus lenne az egyik legnagyobb vesztese" - mondta az Indexnek Mészáros Tamás, a Corvinus rektora. Az egyetemek megszüntetéséről szóló információ önmagában nem érte váratlanul, pletykák már korábban is keringtek erről, de hogy a Corvinus is a megszüntetendő körbe kerülne, az meglepte. Hivatalosan senki nem értesítette őt erről. "El sem tudom képzelni, hogy ez realizálódik" - fogalmazott. Abban bízik, hogy az államtitkári javaslat csak egy fázis a felsőoktatási koncepció alakításának folyamatában, amelynek koránt sincs vége.

A rektor szerint ha mégis megszűnés fenyegetné a Corvinust, mindent megtennének, hogy megmaradhassanak. Észérveket próbálnának felsorakoztatni, többek közt azt, hogy nemzetközi tagságok, akkreditációk vesznének el az intézmény önállóságának megszűnésével. Elsősorban szeretnék "erőteljesebben bemutatni" az intézményt, hogy látszódjon, mi szűnne meg, mondta.

Az origo.hu szerint az állami fenntartású felsőoktatási intézmények számának drasztikus csökkentése a Széll Kálmán-tervnek megfelelően három év alatt 88 milliárd forintos spórolást eredményezne. A jelenleg működő, összesen 29 egyetem és főiskola helyett csak 12 egyetem és 4-5 főiskola maradna. Állami finanszírozással ezeken túl csak a 2012-ben indítandó Nemzeti Közszolgálati Egyetem működne, illetve egy egységes művészeti egyetem, ahol a zene mellett az ipar-, képző-, szín- és táncművészetet is oktatnák.

Állami főiskola maradna az egri és a nyíregyházi főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy Dunamenti Főiskola munkanévre keresztelt intézmény, amely a dunaújvárosi, a bajai és a kecskeméti iskolák mellett a Tisza-parti Szolnok főiskoláját olvasztaná egybe.

Az elképzelés szerint a megmaradók listáján nem szereplő intézmények beolvadhatnak a megmaradók valamelyikébe, magánegyetemekként működhetnének tovább vagy megszűnnének.

Az oktatási államtitkárság nem kívánta kommentálni az átalakítási tervekről megjelenteket.