Bár a Jobbik és jogerősen szabadságvesztésre ítélt Samu Tamás Gergő is vitatja az ítélet jogosságát, a törvények értelmében meg kell fosztani mandátumától a parlamenti képviselőt. Ha magától nem mond le, az Országgyűlés kétharmada dönt. Nem dönthet másként.
Jogerősen tíz hónap szabadságvesztésre ítélte Samu Tamás Gergő jobbikos országgyűlési képviselőt a Fővárosi Bíróság, két évre felfüggesztve. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló, 1990. évi LV. törvény 17. paragrafusa szerint meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.
Az Országgyűlés mentelmi bizottságának tájékoztatása szerint a jogerős ítéletet meghozó bíróságnak soron kívül tájékoztatnia kell az ítéletről az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően a mentelmi bizottság elé utalja az ügyet. Amennyiben a képviselő önként nem mond le mandátumáról, a ház kétharmados többséggel megfoszthatja attól. Mivel a törvény megfogalmazása egyértelmű, a döntés is csak egy irányú lehet. 1990 óta két esetben ítéltek országgyűlési képviselőt jogerősen szabadságvesztésre, a fideszes Várhegyi Attila és az MDF-es Lengyel Zoltán önként lemondott mandátumáról.
Hogy Samu lemond-e, még nem dőlt el. A képviselő csak annyit nyilatkozott megkeresésünkre, hogy a párt vizsgálja a jogi körülményeket. A Jobbik közleménye szerint a képviselő rendkívüli jogorvoslattal él az ügyben. A közleményben a semmisségi törvényre is hivatkoztak, amit "a rendőrterror, illetve a koncepciós jellegű, egyértelműen hamis ítéletek miatt" fogadott el az Országgyűlés.
A semmisségi törvény ugyanakkor csak és kizárólag a 2006. szeptember 17. és október 24. között elkövetett cselekményekkel kapcsolatos ítéletekre vonatkozik, Samut pedig egy 2008. március 15-ei eset miatt ítéltek szabadságvesztésre. A rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek sincs halasztó hatálya a jogerős ítéletekre, mondta az Indexnek Rubovszky György, a mentelmi bizottság elnöke. Szerinte a bizottság lefolytatja munkáját, amit legfeljebb az ítélet megsemmisítése befolyásolhat.
Rubovszky szerint a törvény értelmezése egyértelmű, jogerős szabadságvesztésről szól, annak sincs jelentősége, hogy Samut felfüggesztett börtönre ítélték. 2002-ben Várhegyi, 2009-ben Lengyel is felfüggesztettet kapott, mégis mindketten lemondtak mandátumukról. Ha Samu magától nem mond le, a mentelmi bizottság a vonatkozó törvények és a házszabály értelmében visszahívását fogja javasolni.
Samu a Jobbik összes képviselőjéhez hasonlóan listán szerzett mandátumot, így annak betöltéséről lemondása vagy visszahívása után a Jobbik rendelkezhet.
A Fővárosi Bíróság kedd délelőtt ítélte el hivatalos személy elleni erőszak miatt Samu Tamás Gergőt, aki 2008. március 15-én a rendőrökre támadt. A másodfokú bíróság nagyrészt helybenhagyta az októberben első fokon kiszabott tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztést és a 300 ezer forintos pénzbüntetést. Ugyanakkor annyiban súlyosította a korábbi döntést, hogy mellőzte a büntetett előélet alóli előzetes mentesítést, a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádpontjában pedig még a társtettesi elkövetést is megállapította.
A vádlott 2008. március 15-én este a Belvárosban a tömegből a rendőrök felé dobott tárgyakat, és egy rendőr pajzsába belerúgott. Néhány hónappal korábban pedig garázdaságot követett el, amiért 2008 szeptemberében jogerősen 45 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
Samu Tamás Gergő a nyomozás során még tagadott, az elsőfokú bírósági tárgyaláson azonban már elismerte a terhére rótt cselekményeket, és akkor az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy megbánta tettét, sőt már a cselekmény helyszínén érezte, hogy helytelen, amit csinál, ezért önként abbahagyta. Ugyanakkor azonban nem érezte magát bűnösnek, és elsődlegesen védője is felmentést indítványozott, arra hivatkozva: a vádlott alappal gondolhatta, hogy a rendőrség jogszerűtlenül lép fel a tüntetőkkel szemben.