A Budapesti Zsidó Hitközség tisztújítása a papírformának megfelelően zajlott.
"A BZSH a budapesti vallásos zsidóság legmagasabb fóruma, ezért kérem, tartózkodjanak a szubjektív és negatív megnyilvánulásoktól" – kérte a Budapesti Zsidó Hitközség szerdai tisztújító közgyűlésén megjelenteket Egri Oszkár levezető elnök.
A felszólítás teljesen értelmetlen volt, nyilvános felszólalásra ugyanis a közgyűlésen egyáltalán nem volt lehetőség: másodpercekkel később maga Egri hívta fel rá a figyelmet, hogy nem "kampányközgyűlés" zajlik, a cél a jelölőlistán szereplő személyek megválasztása.
De ha akart volna, akkor se tudott volna senki napirend előtt kínos kérdéseket feszegetni: a közgyűlésnek nem volt napirendje. Mindezek fényében szinte mellékes, hogy a közgyűlés meg sem választotta Egrit levezető elnöknek.
Az izraeli himnusszal és Simon Peresz izraeli elnök előző napi ünnepi beszédének felolvasásával kezdődő procedúra így nem sok izgalommal szolgált: miután hetekkel korábban sikerült megakadályozni az ellenjelölt Heisler András indulását, az egyetlen igazán fontos pozíció, az ügyvezető igazgatóé a szavazás előtt eldőlt.
A képviselőkkel folytatott beszélgetések során többen is panaszkodtak a valódi választási lehetőség hiányára, Zoltai Gusztávot mégis 82 százalékos többséggel választotta újra a BZSH közgyűlése.
Az okok valószínűleg összefüggenek azokkal a szemrehányásokkal, amelyekkel bemutatkozása után többen is az Index tudósítóját illették, amiért a BZSH ügyeit a választást beharangozó cikkben "kiteregette". A szemrehányások nem annyira az írás tartalmi megállapításainak szóltak, mint inkább annak, hogy a vezetés rossz színben való feltüntetése az antiszemitizmust erősítheti. Annál pedig minden, még a bevallottan nem túl fényes status quo is jobb.
A Mazsihisz Síp utcai épületének dísztermében megrendezett tisztújítást amúgy is szomorkás hangulat lengte be. A BZSH alá tartozó templomkörzetek túlnyomó többségében csökken a létszám, a hívek és ennek megfelelően a küldöttek többsége idős. Akad mandátum, ami azért üres, mert a hitközség megszűnt, és a BZSH még nem módosította a körzetek közti mandátumfelosztást.
Az egyetlen izgalmat a BZSH elnöki posztjának betöltése jelentette, arra ugyanis a jelenlegi elnök Streit Sándor mellett Kunos Pétert is jelölték. A BZSH-ban először színre lépő volt bankvezér úgy is 30-at kapott a 71 érvényes szavazatból, hogy egyetlen szót sem mondhatott a terveiről, és a küldöttek többsége először látta. Az elnök azonban újabb négy évre Streit marad.
A diplomatikusan nyilatkozó Kunos az Indexnek azt mondta, ha lett volna rá mód, felsorolta volna korábbi magas államigazgatási, banki és üzleti pozícióit, említette volna az Agrobank kétes ügyei miatt kirótt börtönbüntetését, és elmondta volna, hogy a BZSH-nak vonzóbbá kell válnia, nyitnia kell a külvilág és a fiatalok felé, mert ha továbbra is pusztán az intézményrendszert működteti, arctalan marad, elmúlásra van ítélve.
Újraválasztása után Zoltai Gusztáv fogadta a gratulációkat, de a sajtónak, így az Indexnek nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta, a bíróság megállapította, hogy nem közszereplő, másrészt lefoglalja az intézményrendszer működtetése.
Mivel vidéken zsidók, pláne vallásosak a háború után alig maradtak, a vasárnap szintén tisztújítást tartó Mazsihiszban a BZSH küldöttei abszolút többségben vannak, következésképpen az a választás is lejátszottnak tekinthető. A BZSH és a Mazsihisz jövőjéről érdeklődő tudósítónak többen is azt mondták, bár a jelen Síp utcában nem túl rózsás, a problémák legkésőbb tíz éven belül megoldódnak, amikor a generációváltás miatt így vagy úgy a fiatalok kerülnek helyzetbe.