Napirend előtt elsőként Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szólal fel "kisiskolák" címen. A második Balczó Zoltán aktuálisabb nem is lehetne, felszólalása címe "gazdasági szabadságharc az IMF-elvárásokat teljesítve". Meg lennénk lepve, ha nem kerülne szóba Dominique Strauss-Kahn IMF-vezér New York-i letartóztatása. Osztolykán Ágnes elempés képviselő is a kisiskolák problémájához csatlakozik szülők forradalma című felszólalásával, amiben az önkormányzati iskolák egyházaknak adása elleni tiltakozásokról szól majd. A szocialista Botka László a szakmai közigazgatás felmszámolásáról, a kereszténydemokrata Pálffy István igazságról és elszámoltatásról, a fideszes Lázár János lakonikusan aktuális kérdésekről beszél.

Az interpellációk sorát állandó szereplő, a szocialista Gúr Nándor nyitja majd "ezt nevezik Önök munkahelyteremtésnek?" című örökbecsűjével. Utána Pörzse Sándor érkezik vesszőparipán, "mégis, kinek az érdeke? - fideszes belviszály Alföldi-ügyben" című felszólalását szavalva. A két magas színvonalú megnyilvánulás után a fideszes Kocsis Máté és a kereszténydemokrata Habis László kérdez alá a kormánynak. Előbbit az érdekli, csökkent-e a közlekedési bűncselekmények száma Magyarországon - meg lennénk döbbenve, ha nem -, a másik, hogy ad-e a kormány ingyen honvédelmi ingatlanokat Egernek.

Ötödikként az elempés Karácsony Gergely kérdez rá arra, tényleg akkora ötlet volt-e Andy Vajnára bízni a filmes pénzek szétosztását, majd a szocialista Simon Gábor (a budapesti) sejteti, hogy a kormány lenullázta a fogyasztóvédelmet, végül párttársa, Garai István Levente beszél becsapott rezidensekről. Ha a szokásokkal szemben nemcsak hét, hanem több interpellációra is sor kerülhet, akkor még két jobbikos szólalhat fel. Z. Kárpát Dániel a legalizált uzsoráról kérdez, Gyenes Géza 66 szavas kérdésének címét hely hiányában nem közöljük.

Néhány parlamenti szabály megsértése árán a Fidesz betrükközte a parlament május 16-17-i ülésének napirendjére Lázár János és Balsai István alkotmánymódosító javaslatát, amely megteremtené – ha megteremtené – a lehetőségét a korengedményes nyugdíjak elvételéhez. A kérdés még az illetékes alkotmányügyi bizottság napirendjén sem szerepelt, de a kormánytöbbség helyben úgy döntött, a javaslatot a keddi ülésnapon tárgyalhatja a parlament. A szocialisták kivonultak a bizottság üléséről, a kérdést a házbizottság tárgyalja.

Alig négyperces késéssel kezdődött az ülés, talán mert Kövér László helyett Lezsák Sándor vezeti.

Az oktatási államtitkár a kistelepülési iskolák jelenéről és jövőjéről, illetve problémáiról beszél. 1838 kistelepülésből 603-ban van még iskola, kétszázzal kevesebben, mint 2002-ben. A kormánypártok a programjukban a kisiskolák újraindítását ígérték, "ezért még az ilyen hét szűk esztendőben is, amit mostanában élünk", sikerült az oktatási államtitkárságnak 300 millió forintot elkülönítenie erre a célra a költségvetésben. Pályázatot írtak ki március 18-án, amit igényfelmérésnek szántak. "Egy átfogó támogatási rendszer első elemeként feltérképeztük az igényeket", mondta erről Hoffmann. A cél, hogy újra indulhassanak a kisiskolák. "Mi magunk azon az állásponton vagyunk, hogy egy kisiskola nem egyértelműen rosszabb, mint egy nagy iskola", tette még hozzá. Mégis csak tíz pályázat érkezett, közülük is csak négy volt alkalmas arra, hogy támogatást ítéljenek meg. Ebből Hoffmann arra következtetett, hogy "fogyatkozóban az önkormányzatok ereje", vagy a szülők inkább utaztatják a gyerekeiket. "Ez az ő döntésük. A mi döntésünk viszont az, hogy teljesítettük az igéretünket", jelentette ki.

Hoffmann felszólalására elsőként a szocialista Hiller István reagált. Jelképesnek értékelte az akció eredményét mind a pályázók száma, mind a célra elkülönített összeg tekintetében. Rákérdezett, hogy tulajdonképpen hány iskolát is adott át eddig az Orbán-kormány, hány olyat, amire még az előző szocialista kormány teremtette elő a 125 milliárd forintos keretet. Szeretné, ha olyan egyetértés lenne az oktatás kérdésében, ami ezt is elmondatná az államtitkárral.

A jobbikos Balczó Zoltán örvendezik, hogy a kormány ténylegesen tesz a kisiskolákért, hiszen a templom és a kocsma mellett ez is lényeges intézmény egy faluban. Balczó szerint két dolgot jelent az, hogy a pályázók még nem töltik ki a rendelkezésre álló keretet. Azt, hogy rombolni könnyű, építeni nehéz, és azt is, hogy változtatni kéne a pályázati kiírást. Szeretné, ha olyanok is pályázhatnának, ahol négyosztályos iskola működik, amit nyolcosztályosra bővítenének.

Az elempés Osztolykán Ágnes "fantasztikus kommunikációs blöffnek" minősítette Hoffmann felszólalását, hiszen a kormány éppen tömegével zárja be az iskolákat. Fontos, hogy a kisiskolákat is újraindítsák, de a kormány mindössze tízhez adott elég forrást, miközben tömegével zárnak be jól működő iskolákat, vagy adják át működtetésüket az egyháznak.

Első napirend előtti felszólalóként a jobbikos Balczó Zoltán beszélt arról, hogy a gazdasági szabadságharc ellenére a megszorításokat mintha még mindig az IMF diktálná. Pedig a Jobbik szívesen támogatná a szakítást az IMF-fel. Furcsa összefüggést vélt felfedezni abban, hogy annak idején a szocialisták november 4-én, az 56-os forradalom leverésének napján küldték el szándéknyilatkozatukat az IMF-nek, amelyben pont ugyanazokat a lépéseket vállalták, amiket most a kormány is a konvergenciaprogramban. A kormány terveiből tandíj bevezetésére következtet, ami szerinte támadás a társadalmi mobilitás ellen. A kormány reformjait megszorításnak nevezte. "Nem fogadjuk el az IMF diktátumait, inkább önként teljesítjük azt", foglalta össze.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt. Szerinte a szabadságharc pont arról szól, hogy "mi magunk" döntjük el, mit csinálunk. A kormány szerinte több olyan eszközt is bevetett, amit az IMF nem engedett volna, például válságadókat vetett ki, és csökkentette a társasági adót. Példaként hozta fel Görögországot, ahol még mindig nincs gazdasági növekedés, pedig mindent megtesz, amit az IMF kér. Magyarországon az első negyedévben viszont már sikerült növekedést kimutatni. Arról is beszélt, hogy a piac egyértelmű visszajelzéseket ad. Magyarország esetén ez a kockázati felár növekedése volt, de ő a forint erősödését emelte ki, meg azt, hogy 2010 őszéhez képest még a kockázati felár is csökkent, miután a kormányzás első öt hónapjában 400 pontos rekordra ugrott.

"A fideszes fükeforradalom felfalja saját gyermekeit", jelentette ki napirend előtt Osztolykán Ágnes, aki szerint új forradalom, a szülők forradalma van készülőben. Mindez az iskolabezárások miatt, melyek ügyében a kormány "cinikusan az önkormányzati autonómiára hivatkozik". Esztergomról, "a mártír városról" beszélt, ahol a fideszes képviselők alkotmányellenes testületi ülésükön döntöttek iskolák bezárásáról. Máshol is volt példa rá, hogy hatástanulmány nélkül, a közoktatási tervet egy-két héttel a döntés előtt módosítva zárnak be akár teljes létszámmal működő iskolákat is. "Az Orbán-kormány és a Fidesz morális megsemmisüléséhez elég volt egy év", mondta. Szerinte a Fidesz csökkentette az önkormányzatok forrásait, melyek így kénytelenek lemondani iskoláikat. Iskolamegmentő alap létrehozását javasolta, amelyet az ülést megelőző sajtótájékoztatóján elmondottak szerint "az Orbán Viktor fogorvosának juttatott milliárdokból" finanszírozna.

A kormány nevében Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszolt. Kikérte magának, hogy Osztolykán kommunikációs blöffnek nevezte beszámolóját. "Ha ez kommunikációs blöff, akkor valami hiba van az ön megítélésében", mondta Hoffmann. A válasz további részében elmúltnyolcévezett, bár Osztolykán az Orbán-kormány konkrét lépéseire hivatkozott felszólalásában. Bírálta a közalkalmazottak ötvenszázalékos béremelését, amit amúgy annak idején a Fidesz és a KDNP is megszavazott. Szerinte amúgy az oktatási államtitkárnak nincs joga beavatkozni az önkormányzatok döntésébe. Különben is, iskolákat csak júliusban vagy augusztusban lehet bezárni, tehát még nincsenek is iskolabezárások. Krízisalapot létrehoznak, azt a 180 millió forintot, ami megmaradt a kisiskolák újranyitására maradt alapból, erre a célra fordítják.

A harmadik felszólaló, Botka László szerint a Fidesz hatékony államot ígért, de szerinte az elmúlt egy évben kiderült, hogy a Fidesz mást ért hatékony államon, mint a választópolgárok. A kormány ugyanis lerombolta a hatékonyság feltételeit, az alkotmány személyre szabottan is változtatható, a szerzett jogok visszamenőlegesen visszavonhatóak, akár 98 százalékos adókat is ki lehet vetni visszaható hatállyal, hétfőn pedig megkezdik a köztisztviselői kar felszámolását. Erre már ősszel is kísérletet tettek, de azt a törvényt akkor az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ez a köztisztviselők indoklás nélküli kirúgása volt, az új javaslat szerint ha a munkáltató elveszti bizalmát beosztottjában, akkor köteles felmenteni a munkavégzés alól. Botka szerint ezzel a közigazgatás helyét a politikai igazgatás veszi át, egyben gyakorlatilag hűségeskűre kötelezi a köztisztviselőket. Javasolta, hogy legyen elég indoklás az is, hogy "csak". Magyarország pártállammá vált, zárta felszólalását.

A kereszténydemokrata Pálffy István "igazságosságról és elszámoltatásról" beszélt napirend előtt, szerinte ugyanis ezért kerültek ilyen szép számban kormánypárti képviselők a parlamentbe. "Még jó hogy az IMF-et ott hagytuk, képzelje, kivel tárgyaltunk volna Washingtonban a szombati események után", emlegette elsőként ő Dominique Strauss-Kahn erőszakgyanúba keveredett IMF-vezért. Témájára visszatérve azt mondta, az emberek megértették, hogy keményen kell dolgozni, de nem értik, hogy Hunvald György miért kerülhet házi őrizetbe. Azt sem értették, Hagyó hogy mehetett haza. "Nem konkrét bírósági ügyekbe akarok beleszólni, nem egyes döntéseket bírálok", állította.

A kormány úgy érezte, válaszolni kíván. "Magyarország az értékteremtő munkán alapul", idézte az új alaptörvényt Rétvári Bence igazságügyi államtikár. Megveregette saját vállukat, amiért kormánybiztosi szintre emelték az elszámoltatást.

Lázár János napirend előtt beszélt alkotmánymódosítási javaslatáról, amely "kiváltotta nemcsak a politikai pártok, de néhány társadalmi csoport érdeklődését is". Lázár arról is beszélt, a pártok megállapodtak, hogy már kedden tárgyalják a kérdést; így is lehet értelmezni, ami az alkotmányügyi bizottságban történt. "Az országnak mindenki munkájára szüksége van", indokolta, miért akarják elvenni a már megítélt nyugdíjakat. Szerinte javaslatuk a harmincezer korkedvezményes rendvédelmi dolgozót érinti csupán – ez nem derül ki a szövegszerű megfogalmazásból. "Hogy létezhet az, hogy egy rendőrnek 21 év szolgálati viszony után képesek vagyunk 150 ezer forint nyugdíjat fizetni" – tette fel a kérdést. Szerinte ez diszkriminatív kedvezmény. "A mi javaslatunk a rendőrökre vonatkozik, és nem vonatkozik a bányászokra, vegyészekre vagy éppen a zenészekre" – állította. Nem fogják javasolni, hogy az 57 évnél idősebbek nyugdíját elvegyék, jelentette ki.

A kormány nevében válaszoló Kontrát Károly köszönte Lázár felszólalását, mert szerinte is szükség van rá, hogy a munkaképes állampolgárok dolgozzanak. Úgy gondolja, valamennyi frakcióvezető egyetért vele és Lázárral abban, hogy ne vonulhassanak nyugdíjba 40 éves rendőrök. "Gyermekeinkről és unokáinkról van szó, hogy milyen terheket rovunk rájuk" – mondta.

A szocialisták örökinterpellálója, Gúr Nándor "ezt nevezik Önök munkahelyteremtésnek?" címen kéri számon a kormányt. "Mondhatni, nagy a baj" – kezdte a már márka jellegűvé vált nyitómondatával Gúr. Emlékeztette a kormányt, hogy a választási kampányban még egymillió munkahelyet ígértek, amiből mára már csak háromszázezer maradt, ennek a nagy részét is közmunkával akarják biztosítani. Ezután a gazdaságpolitikát bírálta, mert az a járadékok csökkentése helyett egykulcsos jövedelemadót vezetett be. Szerinte az se szolgálja a munkahelyteremtést, hogy a munkaerőalapból "tizenhatmilliárdot minuszolnak". "Nem lehet elbújni a munka elől", idézte Orbánt, majd emlékeztette, hogy százezerrel több a munkanélküli, mint tavaly ilyenkor. "Nem lehet elbújni? Hát a szerencsétlen, aki dolgozni akar, az se talál munkalehetőséget" – mondta.

A kormány nevében Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár válaszolt, az elmúlt nyolc évet emlegetve. "Önök lennének az utolsók, akiktől munkahelyteremtés ügyében tanácsot fogadnánk el", mondta, majd KSH adatokra hivatkozott, ugyanúgy, ahogy Gúr. "Addig jó, amíg önöknek nem tetszik a mi programunk", fogalmazott, szerinte ugyanis a KSH adatai azt bizonyítják, hogy minden szektorban nőtt a foglalkoztatotti létszám – vajon hogyan csökkent mégis százezerrel a foglalkoztatottak öszlétszáma, merül fel a kérdés. Ezután újra elmúltnyolcévezett. A lényeg, hogy szerinte már látszanak a jelek, bár az nem kérdés, hogy nagy a baj. A kormány mindent elkövet. Gúr nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A jobbikos Pörzse Sándort összezavarta, hogy a Jobbik mellett a KDNP is csatlakozott Alföldi Róbert eltávolításának követeléséhez. L. Simon László viszont megvédte, pedig egy fideszes képviselő arra panaszkodott, hogy otthon szétszedik a helyi Fideszben, amiért elfogadja a kulturális államtitkár Alföldit megvédő válaszát. Pörzsének múzeumigazgatókkal is problémája van. Felszólalása lényege mindazonáltal az volt, hogy nem érti.

Elsősorban a miniszteri eskűjének akar megfelelni, válaszolta Pörzse kérdésére Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter, aki tisztában van vele, hogy voltak olyan művészi megoldások a Nemzetiben, amik kiváltották a közönség megbotránkozását. Ezért ő maga is megnézte Az ember tragédiáját, ami szerinte nem volt botrányos, csak újszerű. "A komány a magyar nemzet érdekeit megvédi, mi nem félünk a kérdésektől sem a parlamentben, sem a színházban", mondta. Szerinte kifejezetten előrevivő, hogy az eltérő véleményeket ki lehet mondani, tehát egészséges, hogy Alföldiről nézetkülönbségek lehetnek akár a kormánypárokon belül is. Megvédte a múzeumigazgatókat is. Pörzse nem fogadta el a választ, mert kivetnivalónak tartja az orális és a gruppenszexet. A parlament ennek ellenére sem szavazta le a minisztert, bár feltűnően sokan nem szavaztak.

Ezeket szokás szerint nem közvetítjük.

Az elempés Karácsony Gergely azon sajnálkozik, hogy a legutóbb megelőlegezte a bizalmat az államtitkárnak, és elfogadta válaszát a filmtámogatásokról, ezért most, a negatív fejleményekre tekintettel kénytelen megismételni kérdését, hogy nem téves-e az a koncepció, hogy üzleti alapra helyezik a magyar filmművészetet. Az se tűnik jó ötletnek, hogy egy olyan emberre – Andy Vajnára – bízzák a finanszírozási döntéseket, aki üzletemberként maga is érdekelt a területen. Talán ezért is számolják fel a magyar filmstúdiókat, nehogy versenytársai legyenek Vajna cégének, sejttette.

A kormány nevében Halász János kulturális államtikár kikérte magának, hogy Karácsony "magát nemzetinek valló kormánynak" nevezte a kormányt, ami annyira nemzeti, hogy a nemzeti együttműködés kormányának hívja magát. Szerinte Karácsony igenis megkérdőjelezte Andy Vajna tisztességét, ebben szerinte az LMP követi "parlamenti elődje, az SZDSZ" gyakorlatát. Vajna amúgy nagy művész, mert nemcsak a Rambo fűződik a nevéhez, hanem az Evita is, amely ezek szerint filmművészeti jelentőségű alkotás. Karácsony ezt a választ most nem tudta elfogadni, mert Halász ugyanazt mondta, mint tavaly novemberben, amikor sajnos elfogadta. A parlament elfogadta Halász válaszát.

A szocialista Simon Gábor – a budapesti, a volt államtitkár – a fogyasztóvédelem szétverését kéri számon a kormányon, szerinte ugyanis ez történik. Ezt abból vezeti le, hogy kormányzati szinten nincs nevesített felelőse a fogyasztóvédelemnek. Azt is mondta, hogy "a civil szektornak nem az a dolga, hogy állami forrásokra pályázzon", de ezután arról beszélt, hogy a civil szervezetek nem is tudnak pályázni, mert ki se írták a pályázatot.

A kormány nevében Szatmáry Kristóf államtitkár válaszolt, szerinte Simon interpellációjának címével szemben a kormány elkötelezett a fogyasztóvédelem kérdésében, mert elégedett fogyasztók nélkül nem működik a gazdaság. A nemzetgazdasági minisztériumban pedig külön fogyasztóvédelmi osztályt hoztak létre, tehát igenis képviselve van kormányzati szinten a kérdés. A fogyasztóvédelmi koncepciót pedig hamarosan nyilvánosságra hozzák és több hónapos társadalmi vitára bocsátják. A pályázati felhívás pedig elkészült 134 millió forintot fognak majd kiosztani. A civil szervezeteket pedig együttműködő partnernek tekintik. Simon nem fogadta el a választ, a parlament igen.