Csüllög Zsigmond javára ítélt az Emberi Jogok Európai bírósága a magyar állammal szemben. A strasbourgi bíróság egyhangú ítélete szerint a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát, amikor a kecskeméti maffiaperben is vádlott, az Energol-ügyben is érintett Csüllögöt az első fokú ítélet után a sátoraljaújhelyi fegyház különleges biztonságú körletébe zárta két évre.

Csüllög panasza szerint a körlet fizikai körülményei emberhez méltatlanok. A 2x2 méteres zárkában nem volt természetes fény vagy elkülönített vécé, őt magát folyamatosan videokamerával figyelték meg. Szinte semmilyen személyes tárgyat nem tarthatott magánál, mindenhova őrök kísérték, a külvilágtól pedig teljesen elzárták. A zárkán kívül kéz- és lábbilincset adtak rá, amit még az orvosi és fogorvosi vizsgálaton sem vettek le róla

Mindezt úgy, hogy ítélete még nem emelkedett jogerőre.

A strasbourgi bíróság szerint a fogvatartás körülményei embertelenek és megalázóak voltak, és nem találtak indokot, amelyek alapján az eljárás jogosnak lett volna tekinthető. Csüllög jogi képviselője, Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a bíróság azt is kimondta, hogy a magyar hatóságok önkényesen jártak el, mert egyszer sem közölték védencével a szigorú fogvatartási körülmények indokait. Indoklás hiányában pedig Csüllög nem tudott jogorvoslattal élni, pedig erre az Emberi Jogok Európai Egyezménye mindenkit feljogosít.

A bíróság 6000 euró kártérítést és 2680 euró perköltséget ítélt meg Csüllög javára, ez napi árfolyamon 2,3 millió forint. De az ítéletnek további anyagi vonzatai is vannak, a Helsinki Bizottság szerint ugyanis a döntésből levezethető, hogy a hazai különleges biztonságú körletek nem felelnek meg az európai előírásoknak, így ezeket át kell építenie az államnak, melynek egyben a fogvatartási körülményeken és a jogorvoslati lehetőségeken is javítania kell.