Békésen zárultak a június 16-ra meghirdetett szakszervezeti tüntetések. A Parlament közelébe, az Alkotmány utcába a rendvédelmi dolgozók demonstrációs bizottságának két korábbi elnöke, Kónya Péter és Árok Kornél magánemberként hirdetett tüntetést. Az ellen tiltakoztak, hogy a kormány visszamenőleg meg akarja szüntetni a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíját, és a még nyugdíjkorhatárt be nem töltött embereket visszaküldené dolgozni.

A csütörtök délben kezdődött "bohócforradalomra" végül legalább tízezren mentek el annak ellenére is, hogy a rendőrség erre a napra fokozott közbiztonsági ellenőrzést rendelt el és a tüntetés napjára reggel héttől éjfélig szolgálatteljesítésre rendelte be az összes rendőrt.

A tüntetést azért nevezték bohócforradalomnak, mert az Orbán Viktorral folytatott június 2-án tárgyalás után Árok Kornél azt mondta: javasolta Orbán Viktornak, hogy menjen ki a Kossuth térre, és tartson ott szociális konzultációt, amire állítása szerint a kormányfő azt mondta, az ötletet majd elmondja a bohócügyi államtitkárának. Erre reagálva öltözött sok tüntető, köztük a két főszervező is bohócnak a csütörtöki tüntetésen.

A tüntetésen a résztvevők urnába adhatták le szavazólapjaikat, amelyen visszavonták a Fideszre tavaly leadott szavazataikat. A szavazólapon ez állt: "A Fidesz-KDNP pártszövetségnek a kétharmados többségre adott bizalmat visszamenőleges hatállyal MEGVONOM!!!" Csütörtök este jelentették be, hogy 19 561 szavazat gyűlt össze (nem csak a jelenlévők szavaztak, sokan küldték el vidékről a kitöltött szavazólapot).

A tüntetők este nyolckor fáklyás menettel indultak el a Sándor-palotához a budai Várba, hogy Schmitt Pál államfő ellen is tiltakozzanak. A köztársasági elnök ugyanis minden további nélkül aláírta azt a nemrég elfogadott alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi a korkedvezményes nyugdíjak visszamenőleges megvonását.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője Pozsonyól reagált a tüntetésre. Mint mondta: "az emberek feje felett való és az embereket semmibe vevő kormányzás az elmúlt nyolc évben kudarcokhoz vezetett, és olyan helyzetbe hozta az országot, hogy most mindannyiunk megfeszített munkájára van szükség ahhoz, hogy kikerüljünk az adósságcsapdából, hogy át tudjuk szervezni, s meg tudjuk újítani az országot". Szijjártó még megjegyezte, hogy a tüntetést szervező szakszervezeti vezetők saját politikai pecsenyéjüket sütögetik, a kormány pedig a törvényalkotásnál figyelembe veszi azt 1,1 millió kérdőívet, amelyet az emberek a szociális konzultáció keretében küldtek vissza.

Ugyancsak csütörtökre jelentette be tüntetését és autós demontrációját négy együttműködő szakszervezeti konföderáció, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Ők amellett, hogy támogatták a korkedvezményes nyugdíjukat védő rendvédelmiseket, tiltakoztak a Munka törvénykönyvének átalakítása, a munkanélküli- és szociális ellátások csökkentése, a bérminimumok egyoldalú kormányzati megállapítása ellen, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) egy tanácsba (Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács) olvasztása ellen.

A szakszervezeti szövetségek Budapesten és a legtöbb megyeszékhelyen autós demonstrációt, négy városban (Miskolcon, Egerben, Kaposváron és Tatabányán) pedig nagygyűlést tartottak. Budapesten a legalább 200 autóból álló konvoj a Hősök teréről elment Budára, majd a Lánchídon vissza a Hősök terére, komoly fennakadást okozva ezzel a belváros közlekedésében. A demonstráció után Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke bejelentette: szeptember környékén újabb megmozdulásokra lehet számítani, ha a kormány nem akar tárgyalni partnereivel.