A tarnabodi támadás bizonyítási eljárásával folytatódott a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat ügyének tárgyalása a Pest megyei bíróságon. Egy helyi asszony, akinek a házát másodikként támadták meg, azt mondta: látta, amikor két feketeruhás alak közül az egyik rálőtt az ablakára, de a két embert nem tudná azonosítani.
A középkorú asszony, aki 2008. szeptember 29-ei Molotov-koktélos és fegyveres támadás idején a megtámadott Tarna utca második házában lakott (a lövöldözés után más településre költözött), tanúként arról beszélt: egy hangos durranásra ébredt nem sokkal éjfél után. Azt hitte, egy gázpalack robbant fel a közelben, ezért kinézett a szobája ablakán, a félig lehúzott redőny alatt. Ekkor látta a két feketeruhás alakot, akik lassan és nyugodtan sétáltak a Tarna utcán a patak felől a faluba vezető úton, és egyikük kezében fegyvert látott.
A nő azt mondta, a férfi a fegyvert két kezében fogva rálőtt az ő ablakára, a lövedékek a redőnyt és az ablaküveget érték; a sörétszemek a fejétől néhány centiméterre csapódtak be. Néhány perccel később más utcabeli háztól hallott durranásokat. Átszaladt a szomszédokhoz, megnézni, mi történt, és látta, hogy az utca legelső háza lángol, ezt követően hívták a rendőrséget. A tanú megjegyezte: a szomszédjai azt mondták neki, ők nem láttak senkit és semmit.
Az elsőrendű és a másodrendű vádlott, K. Árpád és testvére, K. István már a nyomozati szakban elismerte és a büntetőperben is fenntartotta azon vallomását, hogy a terhükre rótt kilenc bűncselekmény közül ők követték el a 2008. július 21-i galgagyörki és az augusztus 8-i piricsei, valamint a tarnabodi támadást, és társukként nevezték meg volt munkatársukat, a mindent tagadó harmadrendű vádlottat, P. Zsoltot. Viszont tagadták, hogy részt vettek volna a súlyos sérülésekkel vagy halállal végződött támadásokban.
K. Árpád azt vallotta: a Fejér megyei Tarnabod településre a Hír tv Célpont című műsorának riportjában figyeltek fel, az arról szólt, hogy a romák "lelaktak" egy uniós támogatásból épül házsort. Ezért ment el a településre, ahol "felderítette", miként lehetne megtámadni a kiszemelt utcát. A támadást végül nem a korábban kiszemelt, romák által lakott házak ellen követték el, hanem idős, nem roma emberek otthonaira lőttek rá és dobtak gyújtópalackokat.
Az elsőrendű vádlott vallomásában a cselekményt céltalan, értelmetlen lövöldözésnek nevezte, azt hangsúlyozva, hogy "szerencsére nem sérült meg senki". Állítása szerint legalább negyven lövést adtak le a házakra, és testvérével, illetve Pető Zsolttal több Molotov-koktélt is elhajítottak.
A tarnabodi támadással a rendőrök először három helybéli roma fiatalt gyanúsítottak meg, akiket a lövöldözés utáni délután fogtak el, és tizenegy hónapig tartották őket előzetes letartóztatásban, annak ellenére, hogy a támadást a romák elleni sorozattámadás részeként kezelték. A három fiatalnak fogva tartásukért a Heves megyei bíróság május végén nem jogerősen kétmillió, illetve két és fél millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.
A romák elleni támadások miatt K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot, valamint a tiszalöki és a kislétai támadásban bűnsegédként részt vevő negyedrendű vádlottat, Cs. Istvánt aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel vádolják.
Az elmúlt két hétre tervezett négy tárgyalási nap azért maradt el, mert a másodrendű vádlott új védőügyvéd kirendelését kérte a tanácsvezető bírótól, és Miszori László felkészülési időt biztosított a kirendelt védőnek.