A köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese lesz az államfő méltó fizetése. Kinevezik az új alkotmánybírákat, a hét legfontosabb kérdése pedig a parlamentben az lesz: mennyi az annyi?
Háromnapos héttel folytatódik a rendkívüli nyári ülésszak a parlamentben. A napirend, ahogy az elmúlt hetekben, most is rendkívül hosszú, tárgyalják többek között a köztársasági elnök jogállásáról, a parlamenti képviselők számának csökkentéséről és a fémkereskedelem szabályainak módosításáról szóló törvényt is.
Mindezek előtt titkos szavazással megválasztják az alkotmánybírákat - a jelöltek neve hetek óta jól ismert, itt aligha várható meglepetés.
Az interpellációk során “Az önkormányzatiság megszüntetése felé haladunk?” címmel megy neki a belügyminiszternek az MSZP-s Varga Zoltán, és a Gyöngyöspatát megjárt Pintér Sándorhoz intézi majd a jobbikos Németh Zsolt is "A belügyminiszter úr tervezi-e, hogy a Kárpátaljára, Újvidékre vagy a cigánybûnözõk által meggyilkoltak családjaihoz is elviszi az USA nagykövetét?" felvetést is. Lesz még néhány izgalmas interpelláció, mindezek közül azonban kiemelkedik a szocialista Varga László felvetése, aki azt fogja tudakolni a nemzetgazdasági minisztertől: Mennyi az annyi?
Sarkalatos törvényben határoznák meg a köztársasági elnök jogállását és tiszteletdíját, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indoklása szerint azért, mert a köztársasági elnök kiemelkedő jelentőségű közjogi tisztségviselő, az alaptörvény alapján a nemzet egységének kifejezője, így indokolt, hogy a tisztségéhez méltó tiszteletdíjra és juttatásokra legyen jogosult. Ez a köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese lenne, jelen pillanatban ez éppen 1.507.350 forint.
Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló javaslatot Salamon László adja majd elő az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság nevében, erre várhatóan még hétfőn sor kerül.
A fideszes Gruber Attila indítványozta az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvény módosítását, mert szerinte a jogalkalmazás gyakorlatában visszás helyzetet szült, hogy a mostani törvény alapján ennek hatálya alá kerültek az autóbontó és a bontott autóalkatrész-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások is, annak ellenére, hogy ez a törvény nem éppen róluk szólna. Ezt a helyzetet oldaná meg a módosítással.
Szó lesz a héten mentelmi ügyekről is, többek között a jobbikos Rubi Gergely és Zagyva György Gyula ügyeiről - akik maguk mondtak le mentelmi jogukról - és a botrányrekorder Meggyes Tamás mentelmi jogáról is.