Hétfő délután titkos szavazással döntöttek az alkotmánybíróság új tagjairól. Az országgyűlés döntése alapján szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak. A jelölteket 15 tagú biztottság választotta meg, ahol a tagok többségének támogatása kellett a jelöltté váláshoz, a testületnek pedig nyolc fideszes tagja van.

A titkos szavazáson az LMP nem vett részt, az MSZP pedig nem támogatta a jelölteket. Az LMP szerint már a jelölési procedúra is "a parlamenti jogszabályok semmibevételével zajlott le", az MSZP pedig sem a megválasztásukhoz vezető eljárással, sem a jelöltek személyével nem ért egyet. A Jobbik egyedül Pokol Béla alkotmánybíróvá választását támogatta. A voksolás eredménye szerint Dienes-Oehm Egon 268 igen és 78 nem, Balsai István 265 igen és 81 nem, Pokol Béla 298 igen és 50 nem, Szalay Péter 263 igen és 85 nem, Szívós Mária pedig 263 igen és 82 nem szavazatot kapott. Az eredmények ismertetése után a megválasztott alkotmánybírók esküt tettek, majd aláírták az esküokmányt.

Pokol Béla

Egyetemi tanár, jogtudós. A rendszerváltás idején a Minisztertanács, 1995-től Torgyán József tanácsadója volt, 1998-2002 között a kisgazdapárt parlamenti képviselője, az alkotmányügyi bizottság akkori vezetője. Oktatóként politikaelmélettel, szociológiával és jogelmélettel foglalkozik. Pokol Béla már 1990-ben kritizálta az alkotmánybíróságot, amiért a testület alkotmányellenesnek nyilvánította és törölte a Btk.-ból a halálbüntetést. A leendő alkotmánybíró üdvözölte az új alkotmányban kodifikált hatalomkoncentrációt, miként az AB jogkörének szűkítését is.

Ellenfélnek tekinti a globalizmust, és annak terjesztőjét, a "globális pénzoligarchiát" valamint a nemzeti kontroll nélkül működő brüsszeli EU-apparátust is, ezek helyett az erős és ütőképes államot favorizálja. Pokol a magyar ombudsmani rendszer kezdetektől nyílt ellenzőjének számít, annak szerinte túl széles jogosítványai miatt. Nemrég bírálta az esélyegyenlőségi törvényt és annak alkalmazását egy publicisztikában. Szerinte egy kocsmárosnak joga van kitiltani általában egy népcsoportot, ha annak tagjai rendszeresen verekednek nála.

Balsai István

Fideszes képviselő, volt igazságügyminiszter. A legtöbb bírálat talán őt érte politikai elkötelezettsége miatt. A volt MDF-es, majd 2005 óta a Fidesz-frakcióhoz csatlakozó Balsai nehezen tekinthető pártok felett álló személynek. A hivatalos életrajza (pdf) alapján 1974-től praktizált ügyvédként, de ezt a tevékenységet saját közlése szerint a képviselői munka mellett, 1995 és 2007 között is folytatta. Így az ügyvédjelöltség éveivel 30 évnyi szakmai gyakorlata van, és ehhez jön még hozzá a négy év igazságügyminiszteri munka 1990-94 között.

Egyedüli beterjesztője a semmisségi törvénynek, ami lényegében a rendőrök megbízhatatlanságát deklarálva semmisítette meg a 2006 őszi tömegoszlatások nyomán született ítéletek közül azokat, amelyek kizárólag rendőri tanúvallomásokon alapulnak. Balsai volt az egyik szerzője az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő, az adójogszabályokat a normakontroll köréből kivonó tavaly őszi alkotmány- és törvénymódosításnak. Két társával ő jegyezte a 98 százalékos különadóról szóló első törvényjavaslatot is, amit az Alkotmánybíróság azonnal alkotmányellenesnek talált. Ő az egyik társszerzője az Alkotmánybíróságról szóló törvény májusi módosításának, mely a bírók számát 15-re, a kinevezésük időtartamát pedig 12 évre növelte.

Szalay Péter

Ügyvéd, Antal József egykori alkotmányjogi tanácsadója, a Pénzintézeti Központ volt igazgatója. A leginkább arról ismert, hogy Orbán Viktor és jobboldali személyek, cégek jogi képviseletét látja el sajtóügyekben, de gazdasági és más ügyekben is eljár. A szakmában az egyik legjobb sajtójogászként tartják számon. 1988-ban alkotmányjogi szakértőként Pozsgay Imre akkori államminiszter főtanácsosa volt, és részt vett a 89-es alkotmány előkészítésében. 1997 óta folytat ügyvédi magánpraxist. Tagja volt az új alaptörvényt előkészítő 2010-es országgyűlési bizottság munkáját segítő munkacsoportnak is.

Szívós Mária

A Fővárosi Bíróság tanácselnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának tanára. Az elmúlt tíz évben nyomozási bíróként dolgozott. A TASZ értékelése szerint a 2006-os zavargások során indult büntetőeljárások idején az általa vezetett tanács az első fokon eljáró bírósági döntések döntő többségét megváltoztatva szabadlábra helyezte az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket, és ezt az ügyeket vizsgáló parlamenti albizottság elnöke is méltatta.

A Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsvezetőjeként ugyanakkor kulcsfontosságú szerepet tölt be a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések – különös tekintettel az előzetes letartóztatás – hazai gyakorlatának alakításában – fogalmaz a jelentés. A civilek szerint az ilyen határozatokra jellemző egyfajta automatizmus, a bíróságok előszeretettel rendelik el az előzetes letartóztatást, és Strasbourgban 12-szer ítéltek Magyarország ellen az ilyen ügyekben.

Dienes Oehm-Egon

Egykori nagykövet, nemzetközi magánjogász. A KDNP jelöltje, Dienes-Oehm Egon a Magyar Nemzeti Banknál, majd 1975-től különböző minisztériumoknál dolgozott. A legtöbb időt a Külügyminisztériumnál töltötte, az uniós integráció egyik legkomolyabb jogi szakértőjének számít. Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között a területért felelős államtitkárság helyettes vezetője volt. Ezután 2003-2007 között Brüsszelbem az állandó magyar képviselet helyettes vezetőjeként dolgozott. Több egyetemen is oktat, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense.