Az országgyűlés hétfő esti ülésén az utolsó pillanatban alapvetően megváltoztatta az egyházügyi törvényt. Eredetileg három kategóriába sorolták volna az egyházakat, az elfogadott jogszabály szerint azonban végül csak 14 egyházat ismer el az országgyűlés. A többi felekezetnek újra regisztráltatnia kell magát, amelyről nem a bíróság, hanem az országgyűlés dönt kétharmados többséggel. A jobbikos Novák Előd azt kifogásolta, miért került be három zsidó felekezet is az elismert egyházak közé, mikor alig vannak 12 ezren. Fónagy János megmondta, ki miatt és miért vannak olyan kevesen a zsinagógában.
A sarkalatos egyházügyi törvény tervezetét KDNP-s képviselők nyújtották be. Indoklásuk szerint a Németh-kormány idején elfogadott, 1990-es egyházügyi jogszabály túl nagyvonalú volt. Ennek tudható be, hogy ma legalább 350 egyház működik, és több esetben visszaéltek az egyházak alapításával.
A törvény eredetileg három kategóriába sorolta volna az egyházakat és felekezeteket. A "bevett és elismert" egyházak közé a 116 évvel ezelőtti, 1895-ös egyházügyi törvény által meghatározott 13 egyház került volna: a katolikus, református, evangélikus egyházak és a zsidó felekezetek mellett az unitárius, a baptista és az ortodox egyházak.
A második kategória a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházaké lett volna, itt mások mellett a Hit Gyülekezete, a Magyar Metodista Egyház és a Krishna-tudatúak voltak felsorolva, összesen nyolc egyház. A harmadik kategóriába az országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező egyházak kerültek. Itt összesen 23 egyházat sorolt fel az előterjesztés (például mormonok, iszlám közösség, Jehova tanúi, örmény egyház). Az eredeti elképzelés szerint a kategóriába nem sorolt többi egyháznak újra kellett volna regisztráltatnia magát a bíróságon, bizonyítva, hogy hitéleti tevékenységet folytat és elegendő - legalább ezer - taggal rendelkezik.
Hétfőn este a plenáris ülésen szünetet rendeltek el, mivel az alkotmányügyi bizottságnak üléseznie kellett a törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványok miatt. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője már korábban bejelentette, hogy az egyházügyi törvényt strukturálisan módosítják.
Az egyházügyi törvényhez hétfő este benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot a bizottsági ülésen Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette. Több mint két órányi tanácskozás után ismertették a javaslatot, amely alapjaiban változtatta meg a törvényt.
Az új javaslat eltörölte a három kategóriát, és csak tizennégy egyház és vallásfelekezet elismerését javasolta az Országgyűlésnek. A 14-es csoportba a korábban "bevett és elismert" egyházak közé sorolt felekezetek és a Hit Gyülekezete került be.
Az új javaslat szerint a többi mintegy 330 vallási közösséget nem nevesítenék és nem kategorizálnák a törvényben. Ezek regisztrációjáról, nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet kétharmados többséggel. A nyilvántartásba vételi kérelem kritériumai közül törölték a legalább ezer tagot. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti.
Ezek után folytatódodtt a plenáris ülés, de este fél 11 óra tájban újabb szünetet kellett elrendelni, mert az alkotmányügyi bizottságnak ismét össze kellett ülnie. Az ülésen Rubovszky György (KDNP) azzal magyarázta a zárószavazás előtti módosító indítványt, hogy anélkül koherenciazavar lenne a jogszabályban az egyházak megszüntetésének ügyében. Az újabb indítvány két paragrafus törlését kezdeményezte a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló előterjesztés egységes javaslatából, amelyet körülbelül két órával korábban már átfogóan módosított a testület.
A teljes zavart jelzi, hogy az este hat órakor kezdődő, két és fél órás ülés végén az alkotmányügyi bizottság elnöke Balsai István már el is köszönt a bizottság tagjaitól, miután szeptembertől alkotmánybíróként folytatja pályafutását. Ő sem tudta, hogy szükség lesz még egy ülésre.
Bárándy Gergely (MSZP) úgy fogalmazott, Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke valószínűleg rekorddal fogja zárni bizottsági elnöki pályafutását. Bárándy ugyanis nem tud olyan esetről, hogy ugyanazzal a törvényjavaslattal kapcsolatos, zárószavazás előtti módosító indítványokat négyszer vegyen napirendjére a bizottság, egyszer pénteken, háromszor hétfőn.
Az egyházügyi törvényről folytatódó vita ezután átcsapott zsidózásba. A jobbikos Novák Előd "egy görög katolikus pap unokájaként" azt kifogásolta (hibásan), hogy a görög katolikus egyházat annak ellenére sem nevezték meg az egyházi törvényben, hogy háromszázezer tagja van, míg "például izraelita hívő" összesen 12 ezren. Ehhez képest három zsidó hitközséget is egyházként ismerne el az egyházi törvény, háborgott. Megkérdezte azt is, vajon miért adott be Fónagy János államtitkár olyan módosító indítványt, amellyel a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközséget is szerette volna felvetetni az elismert egyházak közé. Azt is kifogásolta, hogy a Hit Gyülekezete is egyházi státust kap és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyházi törvény nem vesz tudomást az iszlám egyházról.
A kereszténydemokrata Salamon László ezután tájékoztatta Novákot, hogy a görög katolikusok világegyházi szempontból a Magyar Katolikus Egyház részét képezik, mivel egyházuk feje a pápa, így nem hagyták ki őket a felsorolásból. Novák Előd ezután felfedezte, hogy az általa korábban emlegetett Szim Salom izraelita egyház mégsem minősülne egyháznak, de ez újabb apropót adott neki a zsidózásra.
Lázár János Fidesz-frakcióvezető bocsánatkérést követelt Nováktól, amiért zsidózása közben Fónagy János államtitkárt még személyében is megsértette. Novák nem volt hajlandó bocsánatot kérni, az ülést vezető Latorczai ezért megvonta tőle a szót. Bocsánatkérést követelt az LMP frakcióvezetője, Schiffer András is, aki szerint Novák direkt utalgatott Fónagy származására és gúnyolódott a KDNP izraelita tagozatán, amivel embereket sértett meg méltóságukban.
Nem sokkal később Fónagy is felszólalt. Mint mondta, ő nem kérte, hogy Novák bocsánatot kérjen tőle, mert csak azt mondta és úgy, amit gondol, és ahogy már "elődei is beszéltek" a parlamentben. Így pusztán ismeretterjesztő jelleggel beszélt arról, hogy az első reformált izraelita egyházat a Szemere-kormány ismerte el 1848-ban. "Ha pedig azon csodálkozik, hogy kevesen vannak Európa legnagyobb zsinagógájában, az pont a maga szellemi elődei miatt van, akik hatszázezer nemzettársunkat pusztították el" - mondta.