Nem csökken a kormány törvényalkotási kedve. Az első év hatalmas lendületét nem töri meg a nyári szabadság, ősszel 63 törvényjavaslat elfogadtatását tervezi a kormány. Az új alkotmány hatályba lépése előtt még 28 sarkalatos törvényt el kell fogadni, ezek közül 13 nem is szerepel a tervben, amely így még bővülhet is. Ősszel tárgyalnak az új Munka törvénykönyvéről, az önkormányzati, a közoktatási, a választójogi törvényről, a polgárőrségről szóló és az elektronikus ügyintézést szabályozó jogszabályokról is.
A miniszterek szeptemberben újra feltűrik az ingujjukat, és csak az első évhez mérhető tempójú jogalkotásba kezdenek, legalábbis a parlamentnek benyújtott törvényalkotási program szerint. A törvényalkotási programot Kövér László házelnöknek benyújtó Semjén Zsolt általánosügyi miniszterelnök-helyettes indoklása szerint a csomag feszességét maga a kormányprogram, illetve az új alkotmányban, az Alaptörvényben megfogalmazott kívánalmak végrehajtása, ráadásul uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeink teljesítése indokolja. A 63 törvényjavaslat közül 27-et nagy "terjedelmű szabályozásnak" minősít a benyújtott dokumentum. Tekintsük át részletesen, mire számíthatunk szeptembertől decemberig. A címekre kattintva részletesebb információkat olvashat.
A törvényalkotási program nem tréfadolog, a kormány egyből jelzi benne, hogy nem pimf kis törvényekkel telik majd az ősz. 2012. január 1-én hatályba lép az új alkotmány, addig 32 sarkalatos törvényt kell megalkotnia a parlamentnek, ezek közül eddig négy készült el, két másikat nyújtottak be. Ilyen a népszavazás kezdeményezéséről szóló is. A tervezet (innen letöltheti .pdf formátumban) sok újdonságot nem tartalmaz. Kötelezően elrendelendő népszavazáshoz a jövőben is kétszázezer aláírásra lesz szükség, százezernél több, de kétszázezernél kevesebb aláírás esetén a parlament dönt a népszavazás kiírásáról. A törvény emellett meghatározza, mely kérdésekben kötelező helyi népszavazást tartani, például ha egy lakott területrészt átadna vagy elcserélne egy önkormányzat egy másikkal.
Szigorítanák viszont a népszavazás eredményességi feltételeit. A jelenlegi szabályozás szerint a népszavazás eredményes, ha a választópolgárok legalább egynegyede igennel válaszolt a feltett kérdésre - már amennyiben az elutasító szavazatok száma nem haladja meg ezt. A jövőben feltétel lesz, hogy a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon, és az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ adjon.
A kulturális örökséget védeni kell, és bár eddig is védve volt, kormányunk szerint az eddigi szabályozás nem elegendő a szabályozás által elérni kívánt cél megvalósulásához, ezért pontosítani szükséges "a történeti és nemzeti emlékhelyekre vonatkozó fogalmakat", illetve az "emlékhelyek kezelésére vonatkozó főbb elemeket". A lényeg, hogy a jövőben az államigazgatás jelöli majd ki az emlékhelyeket (.pdf).
A katasztrófavédelem nemzeti ügy. Olyannyira az, hogy ezt a kormány rögtön "a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról" nevet viselő, valójában teljes egészében új és sarkalatos törvényjavaslat (.pdf) 1. paragrafusának (1) cikkében ki is nyilvánítja. A törvénytervezetből arra következtetünk, hogy a kormány felkészült az adó- és vámkatasztrófák kezelésére is, amennyiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is egyike a katasztrófák elhárításában szerepet játszó intézményeknek. A törvény újdonsága, hogy immár szabályozottan lehet veszélyhelyzetnek minősíteni a katasztrófák utáni helyreállítás időszakát, mely idő alatt a kormány akár államosíthat is magánvállalkozásokat.
A kormány eddig rendeletben szabályozta a veszélyes vagy veszélyesnek minősített kutyák tartását, de az Alkotmánybíróság szerint ez jogbizonytalanságot okozott, ezért 2010. szeptember 30-i hatállyal megsemmisítette. Hogy október 1-től ne lehessen teljesen szabályozatlanul kutyát tartani, a kormány most törvényben rendezi a kérdést.
A kormány úgy tapasztalta, hogy bár a hadisírok és hősi emlékművek gondozásáról a Genfi Egyezmények, kétoldalú kormánymegállapodások és a temetkezési törvény is rendelkezik, a szabályozás nem elég koherens, így ezt a területet egy törvényben újraszabályozza.
A hatályos rendelkezések szerint legkésőbb 2012-ben újra össze kell írni a gyümölcsös ültetvényeket. Ehhez személyes adatokat is érintő adatátvételre lesz szükség, így a kormányban felmerült az igény a hatályos törvény kiegészítésére.
A kormány szerint bizonyos köz- és közigazgatási feladatok hatékonyabban láthatók el önkormányzati keretek között, így ezeket - például az engedélyezést, szakképzést, bejelentést, nyilvánosságra hozatalt, etikai szabályok érvényesítését - a kamarákhoz utalnák, melyeknek még a jogosítványait is erősítenék a gazdaság fejlesztése érdekében.
Azt gondolhatnánk, hogy a cél ez esetben ugyanaz, mint az előbb, pedig nem. A kormány ezen javaslatával az élelmiszerlánc minden résztvevőjét európai elvet követve integrálná egy, az élelmiszerlánc minden, gyakran ellenérdekelt résztvevőjének összérdekét reprezentáló köztestületbe.
Kormányunk meglátása szerint a civil szervezetek működése túlszabályozott, átláthatatlan, a jogszabályok nehezen alkalmazhatóak. A cél, hogy a kiszámíthatóság és a jogbiztonság követelményének eleget téve garantálják a civil szervezetek megalakulásának és működésének szabadságát.
Javaslatból már több is készült, ezeket aztán a miniszterelnök rendre elégedetlenül dobta vissza. Őszintén bízunk benne, hogy a nemzeti együttműködés kormánya ezúttal képes lesz az együttműködésre, hogy aztán az új szabályozással értékalapra helyezze az oktatást, amely eddig nyilvánvalóan nem értékalapokon nyugvott, hanem mindenféle liberális elképzelésen. A javaslat mindenesetre csak a kereteket jelöli ki, nagy szabadságot adva ezzel a kormánynak arra, hogy a részletkérdéseket rendeleti úton szabályozza, elkerülve azt, hogy mindenféle parlamenti képviselők próbáljanak beleszólni ebbe a nemzet egészét komolyan érintő problémába.
A sokféle bedobott, cáfolt, majd visszavont ötlet után jelenleg annyi látszik, hogy három éves kortól kötelező lenne az óvoda, az alsó tagozaton a jövőben akár 30 perces órákat is lehetne tartani, a tankötelezettség korhatárát nem 15, hanem 16 éves korra szállítanák le, az érettségi előtt a diákoknak 50 órás közösségi szolgálatot kell végezniük, a nyári szünetet nem rövidítik le, az önkormányzatok helyett az állam lesz az iskolák valódi gazdája, a tanárok munkaterhelését pedig emelik: a heti 40 órás munkaidő 80 százalékát, 32 órát kell majd az iskolában tölteniük.
A költségvetéseket nem csak elfogadni kell, de végre is kell hajtani. 2011. októberében igazán időszerű lesz már eldönteni, hogy végül is sikerült-e végrehajtani az előző évi költségvetést, amit amúgy több tucatnyi alkalommal módosítottak év közben, de még visszamenőlegesen is.
Ha azt gondolta, hogy a személyszállítást eddig egységes normarendszer szabályozta, tévedett. A személyszállítási szolgáltatásokat eddig külön jogszabályokba foglalt, heterogén rendszer szabályozta, most viszont megalkotják az egységes új normarendszert, ami még a kormánynak a közösségi közlekedés szervezeti és működési korszerűsítéséről szóló koncepciójával is összhangban lesz.
Az egy dolog, hogy a civil szervezetek szabadon alakulhatnak és működhetnek, de a szabadságból nem lehet szabadosság, így illő őket nyilvántartásba venni. A kormány célja, hogy ez mind a nyilvántartottak, mind a nyilvántartók számára hatékony elektronikus ügyintézésben történjen.
Ez pedig azonnal felvet egy újabb problémát, az elektronikus ügyintézés szabályozását. A kormány "nagy terjedelmű szabályozásának" a célja, mi más, mint egy átfogó, keretjellegű normarendszer kialakítása, amely úttörő módon még a szolgáltatást igénybe venni akaró állampolgár igényeit is figyelembe venné. A kormány a mobiltelefont is az elektronikus ügyintézés eszközének tekinti, végül is az is árammal működik.
A kormány az új és korszerű szabályozással két EU-s és egy EK-s irányelvet ültet át a hazai jogrendszerbe.
A kormány átfogóan felülvizsgálja a tárgyi díjmentességi köröket.
Júliusban nem kis izgalmat okozott a magyar mezőgazdaságban, hogy génkezelt vetőmagot találtak néhány kukoricaföldön - az látszólag senkit sem érdekelt, hogy szójából szinte csakis génkezelt létezik már. A kormány némi spéttel októberben reagál, és akkor is azért, mert erre kötelezi egy 2006-ban elfogadott országgyűlési határozat és egy ugyanabban az évben született törvény.
A kormány szerint a törvényeket az Alaptörvény választójogból kizártak körét meghatározó rendelkezéséhez kell igazítani. Az új alkotmány szerint "nem rendelkezik választójoggal az, akit bûncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt". Hogy ez alapján mit kell változtatni, azt nem tudjuk, szerencsére nem is mi vagyunk a kormány.
A kormány lesújt a tartozást önhibából felhalmozó nemfizetőkre, hatákonyabbá akarja tenni a követelések behajtását, ezzel egyben fokozza a visszatartó erőt.
Az új alkotmány rendelkezései szerint a magyarországi nemzetiségek jogait és onkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvénynek kell meghatároznia.
Kevés javaslat kavart nagyobb vihart a nyáron az új munkatörvénykönyv kiszivárogtatott részleteinél. A kormány indoklása szerint célszerű lenne a kötelező törvényi szabályozást arra a munkavállalói körre korlátozni, amely a munkavállalók garanciális érdekeit védi. Ez pedig a munkavállalás alsó korhatára, a napi és a havi munkaidő maximális értéke, valamint a kötelező szabadság mértéke lenne. Az új törvénykönyv számos eddigi garanciális elemet eltörölne - így csökkenne az éjszakai pótlék, egyszerűsödhetnek a felmondás szabályai. A kormány szerint ezeket a munkáltatók és a munkavállalók kölcsönös megállapodásai szabályozhatnák, így rugalmasabbá válna a foglalkoztatás és jogszerű kereteket kaphatnának az atipikus foglalkoztatási formák - a részmunkaidő, a távmunka, az otthoni munkavégzés.
A kormány többször is jelezte, hogy az ország felemelkedését a termelő munkában látja, ezen belül is nagy reményeket fűz a mezőgazdasághoz. A mezőgazdaság fellendítését szolgálja a termények kereskedelmének könnyítése, ezért is javasolják a helyi termelői piacok működési feltételeinek megteremtését.
Ha már a termelő munkánál tartunk, termelni igazán szakképzett emberek tudnak, szakképzett embereket pedig leginkább a foglalkoztatáspolitikával összehangoltan fejlesztett szakképzés tud biztosítani. A kormány célja, hogy a szakképzés kialakításába nagyobb szerepet kapjanak azok, akiknek aztán szükségük lesz a szakképzett munkaerőre, ezek pedig a gazdaság szereplői volnának.
A kormány munkatervében szerényen csak annyit ír, "a szabályozás célja a választási rendszer új előírásainak megalkotása". A prózaian tömör mondat földcsuszamlásszerű változásokat takar. Az új alkotmányban rögzítették, hogy a jövőben a parlament létszáma legfeljebb kétszáz fő lehet, legfeljebb egy kicsit több. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy változtatni kell az egyéni és a listás képviselők eddigi arányain - ezzel torzulna a rendszer arányossága -, vagy pedig le kell mondani arról, hogy egy választókerület csak egy megye lakóit reprezentálja. Kelljen-e ajánlás az induláshoz, és ha igen, mennyi? Hogyan szavazzanak a határon túli állampolgárok? Milyen listák legyenek, és hogyan oszoljanak meg a rájuk adott szavazatok?
Az új alkotmányban újraszabályozták a bíróságok igazgatási szervezetét - így lett a Legfelsőbb Bíróságból Kúria -, így szükség van a hatályos szabályozás átalakítására az összhang megteremtésére. Cél még a bíróságok működési színvonalának emelése is.
Álljon itt a hivatalos indoklás, ebből talán minden kiderül: "A szabályozás célja a jogvitás eljárás kereteinek megteremtése, az anyagi jogi bírságolás eljárási keretszabályainak kialakítása, a hatósági ellenőrzés szabályainak bővítése, megerősítése, a szabálysértési jogot érintően a közigazgatás-ellenes szankció felülvizsgálata, a végrehajtási eljárás szabályainak átfogó rendezése, a miniszterek hatósági hatásköreinek felülvizsgálata."
A parlament a nyári rendkívüli ülésszak hajrájában fogadta el a csődtörvény módosítását, ezzel a bírálók szerint szélesre tárva a visszaélésekre lehetőséget adó törvényi kiskapukat. A kormány ezek után novemberben újra módosítani szándékozik a törvényt, hogy egyszerűsítse és gyorsítsa az eljárást. Cél a visszaélések hatékonyabb kezelése is.
Az, hogy az információk biztonságban legyenek, kormányunk szerint "kiemelkedő jelentőségű prioritás", ezért van szükség a törvényre. Magyarországon amúgy az információk, amennyiben arról szólnak, hogy mire és mennyi közpénzt költenek, meglehetős biztonságban vannak, az esetek többségében legfeljebb bírósági ítélettel lehet hozzájuk férni.
A kormány nagy terjedelmű szabályozással kívánja javítani a gazdasági versenyképességet - ezt pedig a címből adódóan valószínűleg az adók csökkentésével képzeli el.
A kormány tavaly decemberben megfelezte a stratégiai földgázkészletet. Most ilyesmire nem készül, az indoklás szerint a megelőzési cselekvési tervet, a vészhelyzeti tervet, a gázáramlás akadályozásának tilalmát kell szabályozni, és még harmonizálni is kell a törvényt.
A javaslat célja, hogy a támogatott kutatások időtartama a jövőben négy év lehessen.
A kormány módosítani akarja a bírságokat, a szankciókat és a munkáltató kötelezettségeit.
A sarkalatos törvényt egyrészt alkotmányos előírások miatt kell megalkotni, de a kormány a kötelező feladatokat, a társulások szerepét, a finanszírozási rendszereket és az összeférhetetlenségi szabályokat is pontosítaná.
A javaslat célja a kistérségi lehatárolás megváltoztatása a helyi önkormányzatok kezdeményezésére.
A kormány szeretné, ha az állatorvosi kamara hatékonyabban működne. Hogy milyen a szolgáltató állatorvos szemben a nem szolgáltató állatorvossal, arra nem tér ki a kormány törvényalkotási terve.
Még a leggyakorlottabb olvasó se tippelné meg, miről szól a kormány javasalta. Mi másról, mint a parlagfű elleni védekezésről.
Az előző javaslattal szemben ez viszont tényleg a hulladékgazdálkodásról szól, olyan irányelveket ültetnek át a magyar gyakorlatba, melyeket már rég át kellett volna ültetni, és mert eddig nem ültették át, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.
Ha a mezőgazdaságot valami érinti, azt kezelni kell, pláne ha az kedvezőtlen időjárási jelenség, netán természeti kockázat. A kezelést a kormány komplex rendszerben képzeli el, és ezt szabályozná úgy, hogy a termelők legszélesebb körének biztosítson megfelelő lehetőséget a kockázatok kezeléséhez, a károk kompenzációjához.
A kormány nagy terjedelemben kívánja újraszabályozni a sportot, különös tekintettel a nem-kormányzati szervezetek átalakítására, az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatainak érvényesítésére, illetve a 2007-ben elfogadott Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiára.
Jogharmonizációs javaslat, melynek célja az is, hogy a rendelkezések megalkotásához szükséges törvényi szintű felhatalmazást is megteremtse.
A szakképzés és a termelő munka viszonyáról már volt szó, a modern szakképzés anyagi feltételeinek megteremtését szolgálja, hogy a hozzájárulás rendszerét a jelenleginél egyszerűbbé és átláthatóbbá tegyék. Cél még, hogy a szakképzési támogatást arra fordítsák, amire eredetileg kitalálták, vagyi az iskolai rendszerű szakképzésre és a felnőttképzésre.
A kormány nem is lehetne lakonikusabb, amikor annyit fűz javaslatához, hogy "a jogszabály megalkotása a vállalkozások adósságterhének csökkentése érdekében tett intézkedéssorozat része". Akárhogy is, az adóságteher csökkentve lesz.
Az Európai Parlament és a Tanács határozata alapján a tagállamok kötelessége ingyenes jogi segítséget nyújtani a harmadik országból származó állampolgároknak, akiket ki készülnek utasítani. A kormány megteszi kötelességét.
"A polgárőri tevékenységgel kapcsolatban a közelmúltban felmerült problémák rávilágítottak a szabályozás hiányosságaira, amelyek csak átfogó felülvizsgálat keretében rendezhetők" - fogalmaz britekre emlékeztető visszafogottsággal a kormány. "Probléma" volt az utóbbi hónapokban, hogy egyes betiltott félkatonai szervezetek polgárőrségként születtek újjá, majd rendfenntartás címén megszálltak településeket, amelyek ezt vagy kérték, vagy nem.
A központ működését eddig kormányrendelet szabályozta, a kormány ezt most törvényre cserélné.
A 2005 óta hatályos szabályozást összhangba kell hozni az azóta bekövetkezett és a jövőben várható jogszabályi változásokkal.
Az EU időről időre korlátozó pénzügyi és vagyoni intézkedéseket hoz, melyeket Magyarország eddig esetileg szabályozott. A kormány most egységes és átlátható hazai szabályozást tervez.
A kormány megszorító terve, a Széll Kálmán-terv számos pontjában érinti az egészségügyet, amit amúgy a Semmelweis-terv alapján is át akarnak alakítani. Szó van a finanszírozás átalakításáról, a struktúra átszabásáról, sőt, még kórházi ágyszámcsökkentésről is. A kormány munkaterve mindenesetre ebből semmit sem részletez.
Az új alkotmány záró rendelkezéseinek 3. pontja szerint az Alaptörvényhez átmeneti rendelkezések kapcsolódnak, ezeket az országgyűlésnek kell elfogadnia.
Akárcsak az előbb, úgy erre is az Alaptörvény záró rendelkezései kötelezik a kormányt. Ezek a - sem az alaptörvényben, sem a törvényalkotási tervben nem részletezett - jogszabályok az Alaptörvény végrehajtásához szükségesek.
A sokat mondó cím egyszerű jogharmonizációs szabályozást takar, melynek célja az európai együttműködésben lefolytatott rendőrségi és igazságügyi eljárásokban feldolgozott személyes adatok védelme.
Minden eddiginél összehangoltabbak és egyértelműbbek lesznek a kutatás-fejlesztés és az innováció állami forrásból történő közvetett támogatásának módozatai.
Azt gondolhatnánk, hogy a turizmust fölösleges törvényben szabályozni, az emberek nem a kormány javaslata alapján indulnak neki a nagyvilágnak. A kormány nem így gondolja. Szerintük a "törvényi szabályozás hiányából adódóan nincsenek a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító előírások", és mindez "számos problémát okoz", amit a kormány egy nagy terjedelmű törvénnyel oldana meg.
A kormány szerint a "bányászati tevékenység" jelenlegi definíciója nem felel meg az európai irányelveknek, ezért feltétlenül szükséges a törvény módosítása.
Változott a gazdasági helyzet, új céljai vannak a kormánynak, ezért felül kell vizsgálni és időben ki kell terjeszteni az úthálózat fejlesztési céljait. Magyarán kevesebb út épül majd, lassabban.
Mi sem fogalmazhatnánk meg szebben a kormánynál a javaslat célját, ami "az európai szabadalmak magyarországi hatályosításának előfeltételét képező fordítási körülményekre vonatkozó rendelkezések pontosítása és a szerzői jogi szabályok ehhez kapcsolódó módosítása".
Eddig egy kormány sem ültette át a magyar jogba a vonatkozó, 2003-as Európai Közösségi irányelvet, kormányunk hiányt pótol.
Ehhez nagyon nincs mit hozzáfűzni, költségvetésre szükség van, ráadásul december 31-ig el is kell fogadni.
Az új alkotmány szerint sarkalatos törvényt kell alkotni a honvédségről - ezt a parlament a nyári rendkívüli ülésszakon már el is fogadta. A katonák jogállását az új honvédelmi törvényhez igazítva kívánják rendezni. A törvény szabályozza a kötelezettségi rendszert és a szolgálati életpályamodelt, valamint a szolgálati nyugdíj új rendszerét is.
A honvédelmi tevékenységgel összefüggő adatkezelés adatvédelmi garanciáit is rendezi a kormány, különös tekintettel a hazánkban tartózkodó külföldi katonák adataira.
A kormány megreformálná a fejlesztéspolitikát, amihez nyilvánvalóan új alapokra van szükség, amire ezzel a törvénnyel ráhelyezik azt. A cél az egységes fejlesztési szerkezet kialakítása, illetve strukturált és szabályozott területi tervezési rendszer kialakítása.
A kormány az előzőekben már nagy hangsúlyt fektetett a szakképzés fejlesztésére, ezzel párhuzamosan a felnőttképzést is átalakítaná - ennek anyagi feltételeit már novemberben megteremtve. A cél ez esetben sem más, mint a jelenleginél egyszerűbb, átláthatóbb, hatékonyabb és ellenőrizhetőbb, egyben kevésbé bürokratikus rendszer kialakítása.
A kormány egyszerűsíteni szándékozik a bor forgalomba hozatali járulékához kötődő adminisztrációt, egyben növelné a hatósági munka hatékonyságát.