A Wikileaks által nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai iratok szerint Orbán Viktor hazudott a 2006-os kampányában és lehetséges utódának Varga Mihályt tartotta. Navracsics Tibor 2007-ben úgy látta, Kósa Lajos lehet még miniszterelnök. Az MVM és a Mol az amerikaiak forrásai szerint korrumpálták a pártokat.
"Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed" – mondta 2007. június 26-án egy nagykövetekkel tartott találkozóján Orbán Viktor egy korabeli amerikai távirat szerint. Az üzenetet küldő diplomata arról ír, hogy az MSZP-n belül többen csak idő kérdésének tartják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását.
Miközben a Fideszben többen úgy vélték, az MSZP döntése a miniszterelnök gyors leváltásáról esetleg elég időt adhat utódának, hogy eltávolodjon Gyurcsány politikájától a 2010-es választásokig, a távirat szerint Orbán sokkal inkább végezni akart Gyurcsánnyal, mint csak megsebesíteni őt.
A nagykövetség forró őszre számított. Orbán azt mondta nekik, hogy az MSZP már eldöntötte, hogy Gyurcsánynak mennie kell, most pedig arra várnak, hogy elkövessen valamilyen hibát. A távirat szerint Orbán arról is beszélt, hogy a Gyurcsány-kormányban teljes a bürokratikus felfordulás, szervezeti ügyekre koncentrálnak a valódi kérdések helyett.
2008 októberében két héten belül kétszer is jelentett a budapesti nagykövetség az UD-ügyről. Az amerikaiak arra hajlottak, hogy a kormány inkább eltúlozta az aggodalmakat, azon pedig sajnálkoztak, hogy újabb feldolgozhatatlan ellenségeskedés alakult ki a pártok között, miközben az ország a gazdasági összeomlás szélére került.
Az amerikaiak több magyar forrása is azt sugallta, az UD elleni állami fellépés célpontja valójában Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Az amerikai diplomaták azt is feltételezték, hogy az UD tulajdonosa valójában Csányi volt. Felmerült, hogy az UD-botránnyal Gyurcsány Ferencék figyelmeztetni akarták a milliárdos bankárt, hogy ne ártsa magát a politikába. Ugyanakkor Orbán Viktor azt mondta az amerikai követnek, tévednek a szocialisták, amikor azt hiszik, hogy Csányi pénzzel támogatja a Fideszt. Orbán arról is beszélt, hogy szerinte az OMV és a Mol közti háborúnak is köze van az ügyhöz.
Az akkori amerikai nagykövet idézi Mesterházy Attila szocialista politikust is, aki titokzatosan panaszkodott: "Többet tudok erről, mint amennyi a sajtóban megjelent, és a helyzet elég rossz. Annyira rossz, hogy nem is akarok többet tudni róla.”
Részletesen foglalkoztak az amerikaiak azzal az energetikai törvénycsomaggal, amelyet 2009 novemberében fogadott el a Parlament, az MSZP és a Fidesz egyetértésében. Többek között Szörényi Gábor, a Magyar Energia Hivatal akkori igazgatója is megerősíette az amerikaiaknak: a Podolák György (MSZP) és Fónagy János (Fidesz) által beterjesztett törvények valójában nem az állam, hanem az MVM és a Mol érdekei szerint készültek.
Az amerikaiak szerint az ügyben bebizonyosodott, hogy a Fidesz fiatal szakértői, akik ellenezték a törvényt, elbuktak a párton belüli vetélkedésben. A jelenleg államtitkárként dolgozó Fónagy a szocialistákkal együttműködő nagyvállalati lobbi embereként győzött a pártban.
Az amerikaiak szerint reális az a feltételezés, hogy a Mol a Fideszt, az MVM pedig az MSZP-t finanszírozza titokban és illegálisan.
Egy 2010. február 11-én kelt, bizalmas minősítésű táviratban a jelentéstevő amerikai diplomata, Steven Weston arra a következtetésre jutott, hogy az áprilisban várhatóan hatalomra kerülő Fidesz valószínűleg megengedőbb lesz a bűnügyi adatok megosztásának kérdésében.
A jelentéstevő szerint a magyarok különösen érzékenyek a személyiségi jogok védelmére, az adatvédelem ráadásul Sólyom László köztársasági elnök egyik fő szenvedélye – erre hivatkozva tagadta meg első körben a vízummentességi megállapodás aláírását is.
A távirat szerint Orbántól nem várható, hogy nyíltan támogasson bármilyen kérdést, amely "negatívan csapódhat le otthon", ugyanakkor reményt keltőnek tartották, hogy Orbánék szétválasztanák az igazságügyi és a rendészeti tárcát, így az adatvédelem ügyében az új kormány alatt már szétszóródnak a hatáskörök. A táviratban megjegyzik, hogy Sólyom mandátuma 2010-ben lejár, de protezsáltja, Jóri András adatvédelmi biztos elvileg 2014-ig a helyén marad. (Azóta kiderült, hogy 2012 januárban Jóri hivatala megszűnik.)
2007-ben Navracsics Tibor akkori fideszes frakcióvezető (ma igazságügyi miniszter) hosszan beszélgetett az amerikai nagykövettel. Navracsics azt mondta, a 2006-os választási vereség után a Fidesz fejben és lélekben is szétesett, de aztán összeszedték magukat. A párt vezérkarából Kövér Lászlót a radikálisokhoz, Varga Mihályt és Pokorni Zoltánt a mérsékeltek közé sorolta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Pokorni kezd szürkülni. A jövő ígéretei közül Rogán Antalt és Kósa Lajost emelte ki. Kósáról még azt is mondta, nem látja okát, hogy ne lehessen egyszer miniszterelnök.
Egy 2010. január 21-én kelt bizalmas távirat szerint Orbán Viktor álláspontja változott a Déli Áramlat ügyében. A táviratban beszámolnak róla, hogy a magyar kormány hamarosan megállapodást írhat alá a Gazprommal a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi leágazásának megvalósíthatósági tanulmányáról, de Orbán és a Fidesz a korábbi gyakorlatukkal szemben nem kívánják már nyíltan kritizálni azt. "A Fidesz vezetője, aki valószínűleg a következő miniszterelnök is lesz, elismerte nekünk, hogy [Bajnaiékhoz] hasonló politikát folytat majd a Déli Áramlat ügyében, és azt is, hogy a Fidesz hallgatása éles ellentétben áll a hasonló megállapodásokat korábban harciasan bíráló válaszaikkal" – áll a táviratban. Igaz, az MFB vezérigazgatója, Erős János szerint az oroszok, bár folytattak tapogatózó tárgyalásokat Orbánnal a témában, siettetik a szerződés aláírását még a választás előtt.
Még a választások előtt, 2010 februárjában találkozott az amerikai nagykövet Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével. Mesterházy elmondta, kevéssé szereti Gyurcsány Ferencet. Arra számított, hogy Gyurcsány támadásba lendül ellene, de ahogy fogalmazott: „nem hagyhatjuk, hogy újra hatalomra jusson”.
Mesterházyt ügyes, talpraesett és ambiciózus emberként írta le a nagykövet, aki szerinte keményen fog harcolni az MSZP-n belül készülő háborúban.
"Ne figyeljenek arra, amit azért mondok, hogy megválasszanak" – mondta Orbán Viktor két amerikai követségi távirat szerint is a 2006-os választások előtt. Az Origo által feldolgozott táviratok egyike Gyurcsány őszödi beszédének kiszivárgása után, de még a 2006. októberi önkormányzati választások előtt íródott, a másik 2008 tavaszán elemezte a 20. születésnapját ünneplő Fideszt. Emiatt a 2006. szeptemberi távirat szerint sokan kétkedtek abban, hogy Orbán támadhatja-e Gyurcsányt az őszödi beszéd miatt, bár a CNN-nek 2006. szeptember 23-án adott interjújában kijelentette, "soha nem hazudtam a magyar embereknek".
A 2008-as távirat szerint Orbán akkor már teljesen biztos volt a Fidesz választási győzelmében. Az amerikai diplomaták elemzése szerint a "példátlanul népszerű" Fidesz egyre mérsékeltebb erővé vált. Az elemzés szerint Orbán minden tekintetben uralja a párt döntéshozatalát és állítólag a költségvetését is.
Orbán 2007. június 27-én beszélt April Foley nagykövetnek arról, hogy "professzionalizálni" akarja a párt vezetését. A távirat szerint Orbán kijelentette, "elég erős vagyok, hogy delegáljak". Foley és Orbán nem sokkal a Fidesz 2007-es kongresszusa után találkoztak, a kongresszuson az egyedüli jelölt Orbánt nagy többséggel választották elnökké. A találkozón Orbán Varga Mihályt nevezte helyettesének és potenciális utódjának. Varga most a miniszterelnökséget vezető államtitkárként kicsit háttérbe szorult.
Ugyanezen a találkozón Orbán Pelczné Gáll Ildikót a párt legenergikusabb aktivistájának nevezte. A 2007-es kongresszuson szintén pártalelnöknek választott Pokornit Orbán úgy jellemezte, "nem olyan utcai harcos, mint én", de habitusát alkalmasnak tartotta arra, hogy a 2008-as népszavazási kampány vezetőjeként megszerezze a civilek támogatását. A kampányt végül nem Pokorni, hanem Tarlós István vezette.
Orbán már ezen a találkozón arról beszélt – Foley nagykövet szerint "félig, de csak félig viccelve" –, hogy 2014 után a Fidesz legyőzhetetlen lesz. Ezt arra alapozta, hogy az MSZP támogatói ki fognak öregedni. Ugyanezen a találkozón fejtette ki, hogy a Fidesznek le kell szakadnia a mozgalmi szerepről, és inkább vállalati mintára szeveződött párttá kéne vállnia.
Ha kiváncsi arra, hogyan szivárgott ki rengeteg, a Wikileaks stábja által még nem ellenőrzött távírat, kattintson a folytatáshoz!
Az amerikai diplomáciai táviratok kiszivárogtatása, amelyet még tavaly év végén indított a Wikileaks több jelentős lappal, köztük a Guardiannel, a New York Timesszal és a Le Monde-dal szövetkezve, botrányos véget ért. A Wikileaks most jogi lépéseket fontolgat a Guardian ellen, miközben a korábban szövetséges lapok a portál ellen fordultak, mert szerintük sokakat veszélybe sodor a Wikileaks azon döntése, hogy az eddigi gyakorlattal szemben most szerkesztetlenül nyilvánosságra hozta az összes dokumentumot.
Az amerikai nagykövetségekből a washingtoni külügyminisztériumnak küldött táviratokat tavaly decemberben kezdték el nyilvánosságra hozni. A dokumentumok nyilvánosságra kerülése kínosan érintett több amerikai tisztviselőt, és több politikusról, diplomatáról derültek ki eddig nem ismert, vagy csak sejtett, sokszor kellemetlen információk.
A sokszor bizalmas vagy titkos táviratokat még feltehetően Bradley Manning amerikai katonától szerezte meg a Wikileaks. Az első időszakban még gondos szerkesztői munka előzte meg a dokumentumok nyilvánosságra hozását, az iratokból eltávolították azokat a részeket, amelyek alapján például beazonosíthatóvá váltak volna a források. Az eredeti menetrend szerint 2011. november végéig fejeződött volna be a táviratok nyilvánosságra hozása, az előző hétig nagyjából 150 ezret töltöttek fel a Wikileaks portáljára.
A múlt héten aztán kitört a botrány, miután különböző fájlmegosztókon feltűnt a teljes, 251 287 dokumentumot tartalmazó archívum.
A Wikileaks Twitterén azt írta, hogy a Guardian egyik újságírója gondatlanságból, vagy rosszindulatból, valamint a korábban a lap főszerkesztőjével, Alan Rusbridgerrel kötött biztonsági megállapodást figyelmen kívül hagyva nyilvánosságra hozott olyan jelszókat, amelyekkel hozzá lehetett férni a teljes, szerkesztetlen Wikileaks archívumhoz. A portál szerint egy februárban megjelent könyvben a Guardian újságírói felfedték a jelszót, amellyel megnyithatóvá vált az interneten keringő archívum.
A Guardian elismerte, a könyvben valóban szerepel egy jelszó, azonban állításuk szerint a fájlok helyét nem adták meg, ráadásul korábban Julian Assange, a Wikileaks alapítója azt mondta nekik, a megadott kód csak órákig él, utána törölni fogják. Mint írják, senki sem aggódott, amikor a könyv megjelent, miközben a Wikileaksnek hét hónapja lett volna, hogy lépjen, amennyiben biztonsági kockázat miatt aggódott.
Miközben első körben még a Wikileaks támadta azzal a Guardiant, hogy a szerkesztetlen dokumentumok kikerülése milyen veszélyekkel járhat, a hétvégén mégis bejelentették, nyilvánosságra hozták az összes dokumentumot. Indoklásuk szerint ez volt az egyetlen racionális lépés, miután a Guardian már nyilvánosságra hozta a jelszót. Azzal is érveltek, hogy a portáljukon indított online kérdőívben is a nyilvánosság mellett szavazott a nagy többség.
A Wikileaks ugyan azt állította, nem maradtak felismerhető források, sokak szerint a szerkesztetlenül nyilvánosságra kerülő dokumentumoknak komoly következményei lehetnek akár emberi jogi aktivistákra nézve is. A Guardian szerint több dokumentumban szexuális támadások áldozatait is megnevezik, valamint titkos kormányzati létesítményeket is felfednek. A Guardian, az El Pais, a New York Times és a Der Spiegel közös közleményben ítélték el a Wikileaks döntését.