Kocsis István mindenhol ott volt és mindent túlélt: a Tocsik-ügyet, a gyanús privatizációs szerződéseket, a paksi atomerőmű üzemzavarát, az MVM-ből eltűnő pénzeket és egy háborút Hagyó Miklóssal. Most mennie kell a BKV-tól, de az elmúlt húsz év logikája alapján hamarosan visszatér valami nagyon fontos beosztásban.
Néha helikopterrel száll le leányfalui birtokán Kocsis István, és a méltatlankodó szomszédok ezért néha bejelentést tesznek az önkormányzatnál. De nem ez az egyetlen, és egyáltalán nem ez a legfontosabb támadás, amit könnyedén tud kezelni a BKV-tól távozó vezető.
Kocsis István a rendszerváltás előtt a műszaki egyetemen kollégiumigazgató, pártbizottsági tag volt. Az MSZMP reformköreivel szimpatizált, olyannyira, hogy még a sokáig betiltott George Orwell-féle 1984-et is engedte kinyomtatni az egyetem nyomdájában.
A rendszerváltáskor MDF-alapszervezetet alapított. 1991-ben hagyta ott a katedrát és ment el főmérnöknek a Fegyver- és Gázkészülékgyárba. Ekkoriban merült fel a gyanú, hogy a cég által gyártott Kalasnyikovokat a magyar kormány titokban Horvátországba exportálta.
A fegyvergyárba Latorcai János hívta, aki közben KDNP-s politikusként az Antall-kormány ipari minisztere lett. Kocsist vitte magával az új munkahelyére is, helyettes államtitkárnak. Itt hozzá tartoztak az akkoriban "piszkos 13"-nak nevezett vállalatok, vagyis azok a stratégiai fontosságú cégek, amelyeket az állam mindenképpen meg akart menteni. Például a Rába, a Taurus és a Borsodchem. Közben külföldi vállalatok Magyarországra telepítését is intézte, legnagyobb ilyen típusú munkája az Audi győri gyára volt.
1993-ban az Állami Vagyonkezelőhöz került vezérigazgató-helyettesnek. Az Antall-kormány utolsó hónapjaiban ő koordinálta a nagyvállalatok privatizációs terveit, amelyek közül sokat átvett a Horn-kormány is. A kormányváltás után a 11 fős igazgatóságból csak ketten maradhattak az ÁV-nél, az egyik Kocsis István volt.
1995-ben a Horn-kormány gyors privatizációba kezdett. Ekkor alakult az ÁPV (Állami Privatizációs Vállalat), amelyet Suchman Tamás irányított. Az új cégnél Suchman legfontosabb szövetségese Kocsis István lett, a kollégák szerint puszival köszöntötték egymást.
Kocsis vezérigazgató-helyettes volt a cégnél, és hozzá tartozott az energiaszektor privatizálása. A Fidesz ezeket a szerződéseket akkor ellenzékből sokat támadta, mert szerintük „luxusprofithoz” juttatta a Magyarországon befektető cégeket.
Volt köztük olyan szerződés is, amelyet Kocsis István írt alá, és később az első Orbán-kormány felmondta. Ilyen volt az RWE-vel kötött titkos záradék, vagy a Dunaferr vagyonkezelői szerződése, amelyet Kocsis az utolsó munkanapján írt alá.
Ekkoriban kulcsszerepe volt abban, hogy Bokros Lajos pénzügyminiszterként nem tudta eladni az OTP-t külföldi befektetőknek. (Korabeli pletykák szerint Soros Györgynek ígérte.) Visszaemlékezések szerint Horn Gyula és Suchman Tamás támogatásával Kocsis egy bonyolult manőverrel, bizonyos részvények kinyomtatásának elodázásával megszervezte, hogy a Pénzügyminisztérium akarata ellenére Csányi Sándor maradhasson az OTP első embere, és a pénzintézet privatizációját így ő vezethesse.
Csányi Sándorral szoros üzleti és baráti kapcsolatba került, tagja lett az OTP igazgatótanácsának (még most is az), van közös borászatuk, és szívesen vadásznak is együtt.
1996-ban igazgató lett az ÁPV-nél, és amikor a teljes igazgatóságot elsodorta a Tocsik-botrány, akkor a régi erős emberek közül - Suchman bukása után is - ő maradhatott egyedül a cégnél vezető pozícióban. Csak visszaminősítették igazgatóhelyettesnek.
1997-ben az RWE német energetikai céghez ment, ahhoz a vállalathoz, amellyel azt a titkos záradékot kötötte a Mátrai Erőmű privatizációjakor, amelyet az első Orbán-kormány felmondott, mert nagyon előnytelennek tűnt az állam szempontjából.
Az RWE-vel Németországba ment, először egy nyelvtanfolyamra. Gyorsan döntött erről, mert már megvásárolta a karácsonyfáját, amit aztán egy barátjának ajándékozott, mert sietett külföldre. Amikor megtanult németül, az RWE központjába került, hogy az energetikai liberalizációt tanulmányozza. Két év után hazatért, és az itteni RWE-nek dolgozott.
2002-ben a Medgyessy-kormány visszacsábította az állami szférába, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójának nevezték ki. Itt 2003-ban üzemzavar történt, ez volt Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris probléma Európában. Az ellenzék a leváltását követelte, de a kormány inkább a válság menedzselését bízta rá. Egy akkoriban a témában aktív szocialista politikus azt mondta, szerinte csak trükk volt, hogy a Fidesz támadta az üzemzavar után Kocsist. "Annyira támadták, hogy nekünk muszáj volt kiállni mellette" - magyarázta a politika nyakatekert logikáját.
2005-ben, már Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a paksi erőművet is tulajdonló MVM vezérigazgatója lett. Itteni tevékenysége alatt történtek azok a gyanús pénzmozgások, amelyek miatt most hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
Kocsis szerette volna részben privatizálni, tehát tőzsdére vinni az MVM-et, és nemzetközi terjeszkedésre is készült. A most gyanúsnak tartott szerződések korábbi nyilatkozatai alapján utóbbi törekvéseihez kötődtek, és balkáni bevásárlásokat akart megkönnyíteni velük.
Kocsist 2008-ban váltotta le Gyurcsány Ferenc, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem jól intézte az árampiac liberalizációját. Most éppen Gyurcsányra tett terhelő vallomást, szerinte jól alakultak a cég ügyei, csak a volt miniszterelnök tönkretette a dolgokat.
Hamarosan a BKV-hoz került, ahol éppen az ő feljelentései alapján kezdett szorulni a hurok Hagyó Miklós nyaka körül. Egy volt SZDSZ-es politikus szerint éppen ez volt kinevezések lényege: ha sikerül a városházi MSZP-SZDSZ-es korrupciót a 2010-es választások előtt lelepleznie, akkor elnézik neki az MVM-es gyanús ügyeket. Ez az elmélet azért furcsa, mert egyrészt nem a Fidesz nevezte ki a BKV élére, hanem állítólag még Szekeres Imre támogatásával az MSZP egyik szárnya küzdött érte, másrészt a mostani meggyanúsítása nem arra utal, hogy ilyen alku lehetett a háttérben. Azt ugyanakkor a városházán tényleg sokan gondolták, hogy Hagyó Miklós és körének leleplezése Kocsis fő feladata volt.
Kocsis István az elmúlt húsz év egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb figurája. Az sem világos például, hogy kicsoda Mrs. Kocsis.