Bár az Amerikai Egyesült Államok nagy részén kötelezővé tették a gépírás oktatását, idehaza Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár úgy nyilatkozott: nem fogják megengedni, hogy ne tanítsanak kézírást az általános iskolákban és nem teszik kötelezővé a gépírást. Ugyan ma már mindkét készségre szükség van, a magyarországi munkaerő-piacon még nem indul olyan nagy hátránnyal az, aki nem tud tíz ujjal gépelni. Szakértők szerint a kézírás jóval nagyobb odafigyelést igényel, mint egy szöveg begépelése, ami nemcsak a gyerekek személyiségfejlődése szempontjából fontos, hanem az egész életünkre hatással van. A gépírás oktatását viszont célszerű lenne már az általános iskola alsó tagozatában bevezetni.
Augusztus elején jelent meg a hír, miszerint az Amerikai Egyesült Államok nagy részén, pontosan negyvenkét tagállamban feleslegesnek találták a folyóírás oktatását az általános iskolákban. Ugyan a diákokat megtanítják kézzel is írni, de a szépírás órák helyett kötelezően tízujjas gépelést tanulnak harmadikos koruktól, felsőben pedig már minden házi feladatot számítógépen kérnek be a tanárok.
Az indoklás szerint az amerikai gyerekek általában nem is tudják elolvasni a folyóírást, és ma már ők is csak nyomtatott betűkkel tudnak írni. A 2010 nyarán meghozott oktatásügyi ajánlás szerint az oktatási intézmények plusz költség és óraszám terhére továbbra is oktathatják a kézírást, de a fő hangsúly a gépírás órákon kell, hogy legyen.
A hazai általános iskolákban még sehol sem kötelező a gépírás oktatása, néhány középiskolában tanulnak csak a kilencedikes tanulók tízujjas vakon gépelést az informatika órákon. „Kilencedik osztályban nagyon nagy küzdelmet kell folyatni, hogy a diákok átszokjanak a helyes billentyűzetkezelésre. Lehet, hogy valaki képes arra, hogy a saját billentyűhasználatával gyorsan írjon, de nézi a billentyűzetet, ami nemcsak a gépelés hatékonyságát, de a szemet is rontja. Ezért mindenképpen célszerű lenne már az általános iskola negyedik osztályától kezdve, heti két órában bevezetni a gépírás oktatást. Addigra a gyerekek keze mérete is megfelelő, és ma már kimondottan alsó tagozatosoknak készült gépíró programok is léteznek” – mondja Peresztegi Éva gépírás oktató tanár.
Mint mondja, Csehország több iskolájában már tíz éves kortól tanulnak gépírást a gyerekek. Magyarországon legfeljebb szakkörön tanulhatnak ilyet, amit viszont általában nem szakos, hanem az iskola számítástechnika tanára tart.
Bersényi Ivánné, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének alelnöke ugyan nem tartja követendőnek az amerikai példát, azaz, hogy a kézírás oktatásának rovására vezessék be a gépírást, de ugyancsak harmadik-negyedik osztálytól – amikor már belép a tantervbe az informatika óra – jónak tartaná, ha a diákokat heti legalább egy órában elkezdenék a gépírásra is tanítani.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nemrég úgy nyilatkozott, Magyarországon nem fordulhat elő, hogy az alsó tagozaton ne tanítsák meg írni, olvasni a diákokat, így a számítógépes gépírás kötelezővé tétele nem szerepel az oktatásért felelős államtitkárság tervei között. „A szakmai meggyőződésünk szerint kézzel írni kell, ezért nem fogjuk megengedni, hogy a kézírást ne tanítsák egy iskolában” – mondta az államtitkár.
„Az írás célja, hogy a lehető legtöbb információt, a legkönnyebben, a lehető legolvashatóbb módon rögzítsük”– mondja Szidnai László igazságügyi grafológus szakértő, klinikai írás-szakpszichológus. A szakember elmondása szerint 20-25 évvel ezelőtt az emberek végleges írásképe csak a felsőoktatási tanulmányok befejezése után alakult ki teljesen, az ugyanis az egyetemi évek alatt a sok jegyzetelés miatt is változott.
Az írás-szakpszichológus szerint a gyakorlatlanok írása azonban konzerválódott azon a szinten, amikor abbahagyták az iskolai tanulást. A mai egyetemistáknál is ugyanez lesz a helyzet, mivel ők már alig jegyzetelnek kézzel, diktafont használnak vagy laptopot, és a házi dolgozatokat is számítógépen készítve adják be. Csak ők néha rákényszerülnek a kézzel való hosszabb írásra, és akkor veszik észre, milyen nehezen megy a gépeléshez képest.
A kézírást a közhiedelemmel ellentétben nem a betűképzés miatt érzik nehéznek, hanem mert a szövegszerkesztőnél nincs gond az utólagos betoldásokkal, míg az áttekintő, olvasható kézírás a leírás pillanatában már végleges. Ez túl nagy kognitív megterhelést jelent, emiatt tűnik nehezebbnek.
Azoknál az új eszközöknél, ahol tollal kell írni a képernyőre, visszatérünk az íráshoz, csak most már a felület nem a palatábla, hanem a képernyő. Már léteznek olyan programok is, amelyek elég jól felismerik a magyarul írt mondatokat is, és azokat egyből a szövegszerkesztőbe konvertálják, még akkor is, ha papírra írjuk őket.
Szidnai szerint minél színesebb egyéniség valaki, annál többféleképpen tud írni, de egy átlag embernek is lehet öt-hatféle karakterű a kézírása. Másképpen írunk, amikor tudjuk, hogy azt valaki el fogja olvasni. Emellett van egy ünneplős írásmódunk, amikor megpróbálunk minél szebben írni. Máshogy formáljuk a betűket a jegyzetelésnél, vagy amikor saját magunknak naplót írunk. De írás a „macskakaparásnak” nevezett írásmód is, amikor gyorsan kell írni, és megint más az unalmas értekezleteken való firkálás is
Az amerikai kézírás tempósabbnak hat, ugyanis a betűk formája és dőlése is más, mint nálunk, ahol általában kerek, rajzolt, álló betűket tanítunk. Nem csoda, hogy ezeket mindenki egy idő után átalakítja saját ízlése szerint, mert használhatatlan a gyors írásra. „Ha ránézünk egy amerikai kézírásra, nem érzünk rajta olyan görcsösséget, mint a magyar írásánál, a magyar abc ugyanis nehezen tanítható. Az írás gyors mozdulatokból áll, de az iskolában nem igazán tanítják meg a diákokat arra, hogyan kell gyorsan írni. Ezért van, hogy a betűk írása idővel mindenkinél eltorzul" – teszi hozzá.
A szakember szerint a kézírásnak nemcsak pszichológia és nevelési szempontból van jelentősége a gyerekeknél, de az egész életre kiható szerepe van. A gyerekeknél az íves mozdulatok, a csukló tartása egyaránt fejleszti a mikrokoordinációs mozgást. A nagy koncentrációt igénylő tevékenység felnőtt korban is elengedhetetlen, hiszen a kézzel szépen, áttekinthetően írt szöveg jóval nagyobb odafigyelést is igényel, mint a számítógépen írt, ugyanis itt nincs helyesírás javító program, ami figyelmeztetne a hibára.
„Sokat veszítene az emberiség, ha megtanítanánk a finom mozgásokat, amiket aztán nem használnánk” – mondja Szidnai László. A szakember úgy látja, annak ellenére, hogy sokan kongatják a vészharangokat, a kézírás nincs kihaló félben, sőt. Egyre nagyobb értéke van egy kézzel írt levélnek, de újra divatba jönnek a kalligrafikus szövegek, például a díszes meghívók, nem beszélve arról, hogy a számítógépen rögzített információk jóval könnyebben elveszhetnek, mint a papírra vetett sorok, véli az íráspszichológus.
„Minden olyan készség, amit elveszünk az emberektől, hatással lehet a munkaerő-piaci értékükre is” – állítja Kiss Judit, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Manpower ügyvezetője. Mint mondja, ma Magyarországon csak kevés munkahelyen és szakmánál (például a titkárnőknél, call centereknél, recepciósoknál) rögzítik követelményként az álláshirdetésben, hogy az illető tudjon gyors- és gépírni.
Az átlag azonban nem ez: az elsődleges elvárás még mindig a számítógép-használat. „Az sem jelenthet gondot, ha valaki csak két ujjal tud pötyögni, ha hatékonyan el tudja végezni a munkáját. A lényeg, hogy fejlődőképes legyen, és jól végezze azt, amit csinál” – mondja.
Az Egyesült Államokban rég bevált módszer, hogy az állásinterjún az interjúztató laptopot használ. A számítógépes felvételiztető módszert idehaza is kipróbálták, ám itt elutasították, mondván, udvariatlanság: egyfajta gátként tekintenek rá a felvételiztető és az interjúalany között. Lehet, hogy elér ide is ez a trend, de csak akkor, amikor erre a magyarok is érettek lesznek, véli Kiss Judit.
Egy felnőttképzéssel foglalkozó oktatási központban elmondták, egyre több kis- és nagyvállalat keresi fel őket, hogy dolgozóikat gépíró tanfolyamra írassák. Az oktatási osztály vezetője elmondta, a gyorsírás csak speciális munkahelyeken elvárás, náluk még senki sem akart ilyen tanfolyamra jelentkezni. A számítógép ismeretét viszont sok cég természetesnek veszi, ugyanakkor gépírni nem mindenki tud. Ha nem is profi szinten, de a három-négy hónapig tartó 70 órás kurzus alatt meg lehet tanulni a billentyű és a szövegszerkesztő program használatát.
„Elfogadható, hogy a felső tagozatos diákok esetenként géppel írt házi dolgozatokat adjanak be, de hasznos maradna, hogy mint eddig, kézzel is készségszinten megtanuljanak írni. Nem csupán azért, mert nincs velünk minden élethelyzetben egy laptop vagy számítógép, hanem mert olyan összetett, tanult készség a kézírás, amely nagyban hozzájárul a személyiség fejlődéséhez” – mondja Demeter Lilla grafológus, magyar-történelem szakos tanár.
A kézírás az egyetlen olyan emberi tevékenység, amelyet három évig tanulunk erősen szabályozott módon, mégis ennyire különböző, egyedi jelleget ölt felnőtt korra. „Kezdetben megtanuljuk a vonalvezetést, fékezést, illesztéseket és egyszerű ábra-szerkezetek alkotását. Megtanuljuk a szöveg térben való elhelyezését, a téri orientációt, térszabályozást, melynek szimbolikusan szociokulturális jelentése van. Ha arányosan, jól tagolva töltjük ki a papíron a teret, akkor világos gondolkodásra és jó szociális funkciókra nevelnek” – mondja a grafológus.
Hozzátette, a papír szimbolikusan a szociális térnek felel meg, a szöveg és a papír viszonya pedig az én és a közösség viszonyáról szól. Azzal, hogy az írásnál margót hagyunk, sortávolságokat alakítunk ki, ezek összefüggnek olyan szociális jelentésekkel is, minthogy másnak is teret adunk, és másokra is figyelünk.
A kézírás a finommotoros képességek mellett a gondolkodási funkciókat is fejleszti, míg a klaviatúrán a betű kikeresése és a billentyű lenyomása jóval egyszerűbb tevékenység. A grafológus véleménye szerint a kézírás megtanulása olyan összetett képességeket fejleszt, amelyek elvesztése kiszámíthatatlan hatással lenne az emberi szellemre és kultúrára. A kézírás háttérbe szorítása előtt ezért alaposan meg kell vizsgálni ennek a folyamatnak a hátterét.
A kézírás oktatása nem véletlenül kezdődik hagyományosan hat-hét éves korban, mert ekkora fejlődnek ki a kéztőcsontok kellő számban, amelyek részt vesznek az írásban. Ekkor alakulnak ki azok a finommotoros képességek, amelyek a koordinációt végzik, illetve ekkor lesz az agy és psziché olyan érett, hogy a kisdiák figyelni, összpontosítani tudjon.
„Az írástanítás optimális életkorban zajlik, viszont előnyös lenne egy új, egyszerűsített, gyorsan írható standard bevezetése, de mindenképpen folyóírással és nem nyomtatott betűkkel, mint az a külföldi példákból mutatják. A kézírás rutinjának kialakulásához évek kellenek, azaz hagyni és tanítani kell az iskolásokat jegyzetelni, míg felső tagozaton ezzel párhuzamosan lehet oktatni a klaviatúra kezelését is. Mindkettőre szükség van, mivel egymást kiegészítik és erősítik a személyiséget” – mondja Demeter Lilla.
A számítógépek, mobiltelefonok és más digitális eszközök mindennapos használata miatt a kínai fiataloknak egyre kevésbé megy a kézírás, így a héten kezdődő tanévben az általános és középiskolákban növelik az írásórák számát. Az általános iskolák 3-6. osztályában mostantól heti egy alkalommal kötelező lesz a szépírás, a középiskolásoknak pedig választható kurzus a kalligráfia.
A kínai írásjegyek bevitelét megkönnyítő billentyűzetek és a latin ábécés pinyin átírást használó eszközök elterjedése forradalmasította a kínai karakterek miatti nehézkes kommunikációt, ugyanakkor a jóval lassabb kézírás háttérbe szorulását eredményezte. Ráadásul a nyelv sajátossága, hogy az írásjegyek a hangzástól függetlenül adják a jelentést, és fordítva: hiába tudja valaki kiejteni az adott szót, nem feltétlenül képes le is írni azt. Ma tömegek szembesülnek azzal, hogy nem tudják papírra vetni a gyerekkorukban tanult szavakat. (MTI)