Ahogy arra már számítani lehetett, saját platformja megalakításának egy éves évfordulóján az MSZP-vel való szakítást is bejelentette Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció név ezentúl az új párté, melynek bejegyzésével nem bajlódnak, a májusban alakított Demokrata Párt alakul át. A frakció is összejött, vezetője Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter lesz.
Bejelentette az új baloldali párt, a Demokratikus Koalíció megalakítását Gyurcsány Ferenc. A pártot nem fogják bejegyeztetni, mert Gyurcsány "nem bízik Polt Péter legfőbb ügyészben", hanem a már meglévő Demokrata Párt fog nevet és alapszabályt változtatni.
A volt miniszterelnök a Demokratikus Koalíció Platform egyéves születésnapján, a Fáy utcai sportcsarnokban jelentette be a meglepetésnek már közel sem mondható szakítást. "Azon fogunk dolgozni, hogy Orbán rendszere megbukjon, és hogy az új köztársaságot felépíthessük" – mondta Gyurcsány 1500 fős közönsége előtt. (A Demokratikus Koalíció Platformhoz eddig 2400-an csatlakoztak.)
Az új pártnak új frakciója is alakul, ennek vezetője Molnár Csaba lesz. Az egyes számú tagkönyvet Vitányi Iván kapta.
Az Index információi szerint Vadai Ágnes, Molnár Csaba, Varju László, Vitányi Iván, Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Szűcs Erika és Oláh Lajos már pénteken aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben kijelentik, csatlakozni fognak az országgyűlés új frakciójához.
Mesterházy Attila visszakérte a távozóktól a mandátumukat, és az MSZP erősödéséről nyilatkozott szombaton az MSZP Országos Választmányának ülése után. Az MSZP alapszabályának értelmében szombattól megtiltja a platform további működését. Mesterházy bejelentéseiről bővebben itt olvashat.
Ha egy képviselő elhagyja a frakcióját, legalább hat hónapig függetlennek kell lennie, mielőtt csatlakozhat egy másik frakcióhoz. A Házszabály ezen előírása alól azonban elképzelhető felmentés, Gyurcsányék szerint pedig egyenesen úgy kell értelmezni a szabályt, hogy az a frakcióalapításra nem vonatkozik: egy frakció akkor alakul meg, ha kimondja megalakítását. Hasonló helyzet volt már egyszer a magyar parlamentben, amikor az MDF-et hagyták el a Szabó Iván vezette képviselők, és alapították meg az MDNP frakciót. Akkor végül a ház vezetése úgy döntött, nincs szükség a féléves függetlenségi időszakra.
Az időhúzásban fontos szerepe volt annak, hogy új frakció alapításához tíz képviselőt ír elő az országgyűlés házszabálya. A szükséges létszám az MSZP ellenlépései miatt sokáig nem akart összejönni. Csak az elmúlt napokban vált biztossá, hogy megvan a minimális létszám.
Gyurcsány csütörtökön tárgyalt Mesterházy Attila pártelnökkel – mindkét politikus nyilatkozatából egyértelmű volt, hogy a szakítás kérdése eldőlt, annak hivatalos bejelentéséig is csak napok vannak hátra. A megbeszélés után összeült az MSZP elnöksége, ahol Mesterházyt élesen támadta Puch László, a párt volt pénztárnoka. Információink szerint Puch többek, így Baja Ferenc és Szekeres Imre álláspontját is megjelenítette, amikor felrótta: Mesterházy gyenge volt a megelőző hónapok során, a folyamatos időhúzás és tárgyalás Gyurcsánynak segített, hogy összeszedje a frakcióalapításhoz szükséges létszámot.
A régóta húzódó belső viták után október 13-án Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője bejelentette: az 58 fős frakció minden tagjának elküldött egy nyilatkozatot, amelynek aláírásával a képviselők vállalnák, hogy továbbra is az MSZP képviselőcsoportjában politizálnak, és elfogadják a párt alapszabályában az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan megfogalmazott előírásokat.
Hétfőre az MSZP-frakció 58 tagja közül 57-en, köztük Gyurcsány Ferenc támogatói is aláírták a nyilatkozatot. Gyurcsány Ferenc Mesterházy Attilának írott levelében már akkor jelezte: csak egyelőre maradnak a frakcióban, és a Demokratikus Koalíció Platform képviselői a következő napokban, hetekben döntenek a távozásról. Akkor még nem volt meg a külön frakció alakításához szükséges tíz fő. Később kiderült, hogy Oláh Lajos képviselő is csatlakozik a DKP-hoz. Ő volt az egyetlen szocialista képviselő, aki nem nyilatkozott a pártelnök felhívására a távozás-maradás kérdésében, mondván, hogy az ő jelölő helyi szervezettel is egyeztetni kell.
Gyurcsány Ferenc éppen egy évvel ezelőtt, 2010. október 22-én alapította meg a Demokratikus Koalíciót egy az Újlipótvárosban felállított sátorban. Gyurcsány akkor azt mondta, nem alapít új pártot, a célja az MSZP megreformálása. Az MSZP platformjává váló Demokratikus Koalíció ezután aktívan kezdte el bírálni az MSZP jelenlegi vezetését és belső megújulást sürgetett.
A Demokratikus Koalíció Platform alapításán a résztvevők még inkább csak suttogták a jövőt: Gyurcsány olyan kiváló politikus, hogy kiválik az MSZP-ből. A 2010. októberi alakuló ülésen váratlanul jelent meg Mesterházy Attila pártelnök.
A Magyar Nemzet idén májusban írt arról, hogy bejegyzés alatt áll a Demokrata Párt nevű szervezet. Az akkor alakulóban lévő párt februári közgyűlési határozata két lehetőséget vázolt fel: az újdonsült Demokrata Párt vagy egyesül a Magyar Szocialista Párttal, vagy az MSZP-ből kiváló tagokkal, az általuk létrehozott társadalmi szervezettel közösen folytatja.
Gyurcsány Ferenc akkor a Facebookon azt írta, az új szerveződés a Demokrata Párt nevet "kérésre az MSZP rendelkezésére bocsátja" és "hasonlóan jár el akkor is, ha a mai MSZP egy részéből jön létre új társadalmi szervezet, és ez utóbbi kívánja felvenni a Demokrata Párt nevet".
Később Gyurcsány arról írt, hogy "két út áll majd előttünk: vagy hosszú időre befejezzük a politizálást annak tudomásulvételével, hogy programunknak nincs többsége az MSZP-ben, vagy új mozgalom alapításával az MSZP-n kívül keresünk megoldást [...] úgy vélem, hogy kell még adni egy esélyt az MSZP-nek [...] átalakítási programunk új pártegységet teremt. Ennek az új egységnek politikai nyitottságon, modern, demokratikus balközép orientáción, erkölcsi feddhetetlenségen és megerősített belső demokrácián kell nyugodnia. Aztán ha idáig eljutottunk, akkor majd feltehetjük a kérdést: lehet-e, kell-e új nevet is adni a pártnak, ezzel is jelezve, hogy lezárult egy szakasz, és valami új kezdődik."
A Demokratikus Koalíció Platform áprilisban pártszavazást kezdeményezett. Arról akarták megkérdezni a tagokat, akarják-e, hogy a párt elnökét és a megyei elnököket közvetlenül a tagok válasszák, tegyenek-e vagyonnyilatkozatot az országos elnökség tagjai, a megyei, választókerületi és helyi vezetők, a választmány tisztségviselői is. A szavazás tárgya volt, hogy biztosítson-e az MSZP a törvényi előírásoknál szélesebb nyilvánosságot a gazdálkodásáról. A tagság arról is határozhatott, egyetért-e vele, hogy az MSZP-ben országos és megyei szinten csak egy választott párttisztséget tölthessen be valaki. A június végén lebonyolított szavazás végül érvénytelen és eredménytelen volt, a 31 ezer párttagból 9 ezren szavaztak, döntő többségük azonban a párt megújítására voksolt.
A Demokratikus Koalíció ősszel azt kezdeményezte, hogy az 58 tagú parlamenti frakcióból a két egyéni képviselőn kívül mondjon le mandátumáról az összes területi és országos listán bejutott képviselő, s őket a tagság erősítse meg vagy váltsa le új arcokra. Gyurcsány szerint ugyanis a jelenlegi frakcióval az MSZP nem tudja felvenni a harcot az Orbán-kormány ellen és eleve esélytelen lesz a 2014-es választásokon. Az erről a kérdésről szóló szeptember 22-i frakcióülés után Mesterházy Attila már azt üzente Gyurcsány Ferencnek és követőinek, nem kötelező a szocialista pártban politizálni vagy a frakció tagjának lenni, van lehetőség a távozásra.
Gyurcsány politikai újrakezdésével párhuzamosan zajlottak az ellene irányuló ügyészségi vizsgálatok. Az LMP 2009 októberében jelentette fel a volt kormányfőt hivatali visszaélés miatt. A párt arra hivatkozott, hogy a sukorói King's City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
Hosszas előkészítés után idén áprilisban Polt Péter legfőbb ügyész kérte az országgyűléstől Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség szerint Gyurcsány azzal lépte túl a hatáskörét, hogy a 2008. május 21-én az Országház Nándorfehérvári Termében folytatott egyeztetésen meghatározta: a sukorói befektetők ingatlancserével juthatnak hozzá a Velencei-tó partján lévő telekhez.
Gyurcsány azonnal jelezte, kész lemondani mentelmi jogáról, az MSZP választmánya azonnal kiállt a volt kormányfő mellett. Szeptemberben az országgyűlés felfüggesztette a volt kormányfő mentelmi jogát. Gyurcsány Ferenc a parlamentben azt állította: politikai leszámolás zajlik ellene, az ügyészség egyetlen szava sem igaz. Vádlott helyett, vádló lesz, mondta. Október 3-i kihallgatásakor ezres tömeg tüntetett mellette a Központi Nyomozó Főügyészség épülete előtt.
A Balsai István által a 2006 őszi eseményekről készült, erősen elfogult jelentés azt vetette fel, hogy a Gyurcsány-kormány olyan veszélyérzetet tartott fenn 2006-ban, ami megkívántra a megerősített és folyamatos rendőri jelenlétet, amely alapján a terrorcselekmény gyanúja is felvethető. Azóta cáfolták a hírt, hogy a Katonai Főügyészség terrorcselekmény bűntette miatt nyomozást rendelt volna el Gyurcsány Ferenc ellen.