A Fidesz múlt héten benyújtott törvényjavaslata, a lex Biszku az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását. A hétfői Magyar Nemzet azt írja: közben már készül is egy újabb tervezet, amely jóval szélesebb kört érintene, a legalsó szinteket is.

Gulyás Gergely fideszes képviselő, a lex Biszku benyújtója a napilapnak azt mondta: mivel az új alaptörvény is egyértelművé teszi, hogy az 1944. március 19. és 1990. május 2. közötti időszak legsúlyosabb, a nemzetközi jog alapján is büntethető cselekedetei kapcsán nem tekinti lezártnak az igazságtételt, ezért valóban nem a lex Biszku lesz az egyetlen megoldás. A politikus a konkrét intézkedésekről nem akart nyilatkozni. A lap kormányzati forrásból azonban úgy értesült: a politikai alapú, köztörvényes bűncselekmények elévülésének felülvizsgálatával teremtenék meg a felelősségre vonás alapját.

Volt már egy hasonló próbálkozás 1991-ben, akkor a Zétényi-Takács-féle javaslat lehetőséget adott volna arra, hogy az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból megtorlatlanul maradt emberölések, halált okozó testi sértések és hazaárulások ügyében az elévülés újrakezdődjék. Az országgyűlés elfogadta az indítványt, de Göncz Árpád akkori államfő az Alkotmánybírósághoz fordult, amely végül törvényellenesnek minősítette a jogszabályt.