A magyar államnak 4000 euró kártérítést kell fizetnie a Munkáspárt 2006 tiszteletbeli elnökének, mert megbüntették vörös csillag viseléséért. Ez már a második ilyen ítélet Magyarország ellen a strasbourgi emberi jogok bíróságán. Az ítélet nem kötelezi Magyarországot arra, hogy módosítsa az önkényuralmi jelképek viselését tiltó törvényt. Akit viszont itthon jogerősen megbüntetnek egy vörös csillagért, az Strasbourgban szinte biztosan kártérítésre számíthat. Megélni azért nehéz lenne ebből, hét év pereskedés hoz egymilliót.
Csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 4000 euró (1.250.000 forint) kártérítésre kötelezte a magyar államot Fratanolo Jánossal szemben, és további 2400 euró perköltségét is térítenie kell.
Fratanolo János azért kap kártérítést, mert tavaly márciusban a Pécsi Ítélőtábla megrovásban részesítette egy ötágú vörös csillag viselése miatt. Ez a perében már a harmadfokú ítélet volt. Fratanolo János még 2004. május 1-jén, egy pécsi rendezvényen zakója hajtókájára tűzve viselte a Magyarországon betiltott jelképet. Fratanolo a Magyarországi Munkáspárt 2006 nevű párt tiszteletbeli elnöke (a párt 2006-ban szakadt ki a Thürmer Gyula vezette Munkáspártból).
Ez már a második strasbourgi ítélet Magyarország ellen a vörös csillag ügyében. 2008-ban a Munkáspárt 2006-ot megalapító Vajnai Attila is nagyon hasonló perben győzött. A mostani strasbourgi ítélet megismételte a testület akkori döntését, amely szerint bár a jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet a kommunizmus múltbeli áldozataiban és hozzátartozóikban, semmilyen arra utaló jel nincsen, hogy reálisan fennállna a kommunista diktatúra visszaállításának veszélye Magyarországon. Márpedig elsősorban ez utóbbira hivatkozva lehetne érvényesíteni a tilalmat.
Megerősítette a bíróság azt a véleményét is, hogy a vörös csillagra vonatkozó magyar tilalom túlságosan széles körű, mert olyan esetekben is lehet rá hivatkozni, amikor a jelkép használatának korlátozása nem megalapozott. Ennek a jelképnek többféle jelentése lehet – mondták ki a strasbourgi bírák.
Fratanolo ügyvédje, Magyar Gábor az Indexnek azt mondta, hogy a strasbourgi bíróság nagy hangsúlyt helyezett a kontextusra. Vagyis arra, hogy a vörös csillag nem csupán diktatúrákat idéző jelkép, hanem a demokráciákban is legitim elvek mellett kiálló csoportok és személyek is használták és használják. Magyar szerint ha a vörös csillag mellett például Sztálin képeket is kirakott volna Fratanolo János, esetleg a Rákosi-korszak visszatértét követelte volna, akkor nyilván másképpen jár el a bíróság.
Magyar szerint éppen a kontextus fontossága miatt elképzelhetetlen, hogy náci jelképekről hasonlóan döntsön a strasbourgi bíróság. A horogkeresztnek, mint az egykori német náci párt szimbólumának ugyanis nincsen többes történelmi jelentése az európai kultúrkörben. Volt rá példa, hogy egy francia holokauszt-tagadó Strasbourghoz fordult, amikor hazájában elítélték, de az ügyével érdemben még csak nem is foglalkozott az emberi jogi bíróság.
Magyarországon több náci és kommunista jelkép használatát is tiltja a törvény. A tiltás túlzott szigorát a strasbourgi bíróság már 2008-ban is kifogásolta, de a törvény azóta sem változott. A magyar Alkotmánybíróság 2000-ben már vizsgálta a hazai törvényt, de a testület nem találta alkotmányellenesnek.
Következő lépésként Fratanolo János a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, hogy mentsék fel a magyarországi vád alól. Ezt a strasbourgi döntésből következően az LB-nek meg kell tennie - ahogy megtette korábban Vajnai Attila esetében is. Magyar Gábor szerint egészen furcsa helyzet, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak most úgy kell majd ítéletet hoznia, mintha az a magyar törvény nem is létezne, ami alapján Pécsen védencét korábban elítélték.
Ugyanakkor ahogy a 2008-as, úgy a mostani strasbourgi ítélet sem kötelezi közvetlenül arra Magyarországot, hogy semmisítse meg, vagy módosítsa az önkényuralmi jelképek tiltásáról szóló törvényt. Ugyanakkor az ítéletből egy ilyen módosítási kényszer mégiscsak következik.
A strasbourgi bíróságnak csak konkrét ügyekben van joga eljárni, általában nem vizsgálhatja felül a magyar törvényeket. Erre az EU luxemburgi bíróságának van csak jogköre.
A helyzet azért fura, mert most a magyar bíróságoknak a hazai törvények alapján meg kell büntetniük a vörös csillagot viselő személyeket. Ők viszont ha ezután a strasbourgi bírósághoz fordulnak, akkor bizonyosan kártérítéshez juthatnak.
És fordulnak is. Magyar Gábor azt mondta, hogy Vajnai Attilának azóta voltak újabb vörös csillagos ügyei és a sarlós kalapács megítélését is tesztelik hamarosan Strasbourgban. "Ez eddig csak két felvonás volt, de lesz még harmadik, negyedik, ötödik is." Több hasonló ügy van folyamatban Strasbourgban és jövőre újabb ítéletek várhatók.
Ez nem egyszerű menet persze, mert a strasbourgi bírósághoz megfelelő jogi és nyelvi felkészültséggel, a perköltség megelőlegezésével lehet csak fordulni. És csak akkor, ha Magyarországon már jogerős ítélet született egy vörös csillagot viselő személlyel szemben, aki az összes lehetséges hazai fellebbezési lehetőségen túl van már.
A mostani ítélet alapján hét év pereskedéssel lehet egymillió forint feletti összeget keresni azzal, ha valaki most kirohan az utcára vörös csillaggal a testén, és még ki is hívják rá a rendőrséget.
A Munkáspárt 2006 most arra készül, hogy vörös csillagos szórólapokkal népszerűsíti magát.
Augusztusban a totalitárius diktatúrák áldozatainak első európai emléknapján, a Terror Házánál tartott megemlékezésen Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára még a 2008-ban felmentett Vajnai Attila ügyére utalva azt mondta: a magyaroknak csalódniuk kellett amiatt, hogy akit Magyarországon önkényuralami jelkép viseléséért elítélnek, azt Strasbourgban felmentik.
Az államtitkár szerint a nemzeti és a "nemzetközi szocializmus" között nem sok különbség van, az egyik faji, a másik osztályalapon diszkriminál, de ugyanolyan pusztítást végzett, és a lényeg mindkettőnek az embertelensége. Mint mondta, azt gondolták, amikor elindultak az eljárások, hogy mindenki számára ugyanúgy a diktatúra jelképe a vörös csillag, mindenkinek ugyanazt a szörnyűséget jelenti a kommunizmus, és senkinek nem kell elmagyarázni, hogy ezen jelképek jegyében mennyi borzalmat követtek el Közép-Európában. Rétvári Bence szerint a strasbourgi állásfoglalás jól jelzi, mit kell tenni: nem várhatjuk el a nyugat-európai népektől, hogy pontosan ismerjék a kommunizmus rémtetteit, tudják, mit szenvedtek el a közép-európai népek - mutatott rá, hozzátéve: a mi felelősségünk, hogy ezt megismerjék.