A szerdai kormányülésen elfogadták a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról szóló koncepciót, és a kormány az erről szóló törvényjavaslat kidolgozását is elrendelte, jelentette be Gíró-Szász András. A kormány szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, pazarló, átláthatalan  és államadóságot generál. Sok a visszaélés is. Sokan vállalnak munkát a szürke vagy feketegazdaságban, miközben hivatalosan munkaképtelenek és ezért ellátást is kapnak az államtól.

A jövőben aki elérte a nyugdíjkorhatárt, az nyugdíjat fog kapni, eltűnik mellőle a rokkant jelző, mondta Soltész Miklós, a Nemzetierőforrás-minisztérium államtitkára. A még aktív korúak körében a mostani többféle ellátás helyett a jövőben csak kétféle juttatás lesz: aki nem tud dolgozni, az rokkantsági ellátást kap, aki viszont valamilyen fogyatékossága mellett foglalkoztatható, annak rehabilitációs járadékot folyósítanak. Ezeket az ellátási formákat a nyugdíjkorhatár alattiak kapják.

Magyarországon több mint 900 ezren kapnak rokkantnyugdíjat vagy ehhez hasonló támogatást, közülük összesen 190 ezer embernél vizsgálják felül, hogy valamilyen módon foglalkoztathatók-e.

Felülvizsgálatra hívják majd azt a 111 ezer embert, aki jelenleg a III. csoportos rokkantsági ellátást kapja (ide az enyhébb fokban rokkant emberek tartoznak). A felülvizsgálatnak két kimenetele lehet. Ha megállapítják, hogy nem foglalkoztathatók, akkor rokkantsági ellátást kapnak. Ennek összege ugyanakkora lesz, mint ami most jár nekik.

Akiről azt állapítják meg, hogy betegsége vagy fogyatékossága ellenére tud munkát vállalni, az onnantól rehabilitációs járadékot kap. Ez fix összeg lesz, bruttó 57 ezer forint, amiből nyugdíjjárulékot vonnak le. Ezzel is ösztönözni akarjuk őket arra, hogy vállaljanak munkát, mondta Soltész Miklós. Ugyancsak felülvizsgálják a most rendszeres szociális járadékot kapó emberek mintegy 84 ezres csoportját. A vizsgálatok eredményétől függően ők is vagy rokkantsági vagy rehabilitációs járadékot kapnak.

Nem kell felülvizsgálatra mennie a 384 ezer, már nyugdíjkorhatár fölött lévő rokkantnak. Nem érinti a felülvizsgálat a 65 ezer I. és II. ellátási csoport tartozó embert, illetve azokat sem, akik átmeneti járadékban részesülnek vagy a III-as csoportba tartoznak, de már öt évvel a rájuk irányadó korhatár előtt állnak.

A rehabilitációs, a rokkantsági, a bányászok egészségügyi károsodási járadéka, valamint mezőgazdasági és a mezőgazdasági szövetkezeti járadék megmarad, azzal a feltétellel, hogy a rehabilitációs járadék három év alatt kifut, és az a 25 ezer ember, aki ebben részesül, az más ellátás kap majd.

A foglalkoztatás kapcsán Soltész Miklós azt mondta, ha valaki a rehabilitációs ellátás mellett dolgozik, akkor az ellátást fel kell függeszteni. Aki rokkantsági ellátást kap dolgozhat, de a támogatást fel kell függeszteni miután éves fizetése eléri a minimálbér tizennyolcszorosát.

A tranzitfoglalkoztatás keretében a vállalkozások három évig, az elsőben száz, a második évben kilencven, a harmadik évben pedig nyolcvan százalékos támogatást kaphatnak majd az államtól.

A kormány különböző eszközökkel támogatja a munkaképesek elhelyezkedését a verseny és közszférában. A munkaképesek közmunkaprogramokban is részt vehetnek, a támogatott munkahelyek pedig bér és költségkompenzációt kapnak, jelentették be.

A tájékoztatón kiderült: a mostani rokkantellátást kapók jelentős többségénél nem fog csökkenni a pénzbeli juttatás. Arra a kérdésre, hogy akkor ez az átalakítás mennyiben szolgálja a költségvetési kiadások leszorítását, Soltész Miklós azt mondta, nem pénzügyi szemlélettel közelítettek a kérdéshez, hanem átláthatóbb rendszert akarnak létrehozni. A rokkantaktól a jövőben nem azt kérdezzük, hogy milyen egészségkárosodásuk van, hanem azt, mit tudnak dolgozni, mondta Soltész Miklós.