A Kövér Lászlót, a parlamentet és a fejlesztési minisztert is belekeverte az unitárius egyház elhúzódó bérházügyébe a lakók nevében fellépő V. kerületi önkormányzat. Az egyház főgondnoka azt állítja, Rogánéknak semmi közük az Alkotmány utcai épület sorsának rendezéséhez, a polgármester szerint viszont magyarázatra szorul, eddig miért nem kapott új helyet az ötven bérlő, pedig a költségvetésből volt rá 350 millió forint. A századfordulós épületet, amelynek második emeletére annak idején egy szabályszerű templomot is beépítettek, tavaly lakókkal együtt adta vissza egyházi tulajdonba az MNV Zrt., miután sikertelenül próbálkozott a kiürítéssel.
Van, aki 70 millió forintot kér, hogy elköltözzön, és van olyan bérlő is, aki 40-et, pedig valójában csak papíron lakik az Alkotmány utca 12.-ben – ecsetelte az államtól visszakapott egyházi tulajdon birtokbavéltelének nehézségeit a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka.
A Parlamenttől alig néhány sarokra található bérházról 2009-ben döntött az országgyűlés: az ingatlan eddig állami tulajdonban lévő 49 százalékát is visszaadják az unitáriusoknak. Az első 51 százalék már a 1990-es évek elején az egyházhoz került, a két éve megszületett határozatban azonban egy nagyobb egyházi tulajdonrendezési csomag keretében a fennmaradó részről is lemondott az állam. A törvény egyetlen kikötése az volt, hogy az épületet kiürített állapotban kell átadni. A tulajdonosváltás levezénylésére az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kapott megbízást. Az MNV tavaly decemberben meg is kötötte az átadásról szólószerződést, csakhogy előtte nem intézte el a kiürítést.
Rogán Antal, az V. kerület polgármestere a napokban az MNV-t felügyelő fejlesztési minisztert vonta kérdőre a vagyonkezelő eljárása miatt. Rogán Kövér László házelnökön keresztül elküldött írásbeli választ igénylő kérdésében azt írta Fellegi Tamásnak, hogy szerinte erősen aggályos, ahogy a szervezet az eredeti országgyűlési döntést figyelmen kívül hagyva 2010. december 21-én megegyezett az unitáriusokkal. Rogán nem tartja „érdemben relevánsnak”, hogy egyezség jött létre arról, hogy az egyház átvállalja kiürítés feladatát, és ennek érdekében megkapja azt 350 millió forintot is, amit az MNV-nek kellett volna felhasználni arra, hogy az ingatlan alkalmassá tegye kulturális, szociális és hitéleti célokra.
A polgármester szerint a lakók csak később, kész tényként értesültek a helyzet változásáról, azóta viszont hiába várják, az egyház nem tárgyal velük, és elutasította az önkormányzat megkeresését is, amikor közvetíteni szeretett volna a két fél között. „Az ügyben érintett kerületi polgárok közül többen megfelelő jogi eljárást kérve, ügyvéd útján is szeretnének korrekt megoldást elérni” – írta Felleginek Rogán, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az átadott költségvetési keret felhasználásáról már június 30-ig be kellett volna számolni az MNV-nek, de ez nem történt meg.
A 350 millió forint természetesen megvan, egy elkülönített számlán tartjuk, jelentette ki Elekes Botond. Az unitárius főgondnok ugyanakkor leszögezte, véleménye szerint az V. kerületi polgármesternek nincs formálisan köze az ingatlanátadás lebonyolításához. A főgondnok szerint a kerületnek inkább a közel két évtizede visszaadott 51 százalékos épületrész sorsával kellene törődnie, mert akkor az önkormányzat kapott piaci áron számolt pénzkeretet a lakók kitelepítésére, de 17 év után még mindig van két lakó, akinek nem sikerült új bérleményt biztosítani.
Elekes Botond cáfolta, hogy figyelmen kívül hagyták volna az önkormányzat kapcsolatfelvételi jelzéseit. A főgondnok szerint az elmúlt hónapokban kétszer is bejelentkezett személyes megbeszélésre az V. kerület vezetéséhez, de nem kapott visszajelzést.
A kiürítéssel kapcsolatos problémákat az okozza, hogy a tragikusan lerobbant állapotba lévő épület bérlői közül jó néhányan irreálisan nagy összeget kérnek a jelenleg is rendkívül kedvező bérleti díjakat biztosító épület elhagyásáért – mondta a főgondnok. Ennek ellenére egy bérlővel már sikerült megegyezni, és a többiekkel is folynak a tárgyalások. Keresztény egyház vagyunk, természetesen senkit sem fogunk az utcára tenni - szögezte le az unitárius vezető. Elekes Botond szerint a többfunkciós épületben, ha sikerül kiüríteni, vendégszállások, egyetemistakollégium, képzőművészeti galéria és több, szociális és kulturális feladatot ellátó terület kialakítását tervezik.
Az unitárius egyház 121 éve építette az Alkotmány és a Nagy Ignác utca sárkán álló komplexumot, ami már akkor is összetett feladatokra terveztek. Tény, hogy a szokatlan építészeti megoldással, amelyben egybeolvasztottak egy templomot és egy szokványos bérpalotát, pénzt és helyet is megspóroltak, ugyanakkor a századelőn kávéházat is működtettek a ház utcafrontján. A templom a több mint százlakásos épület második, harmadik emeletén helyezkedik el.