A kormányoldalnak az elmúlt hetekben valaki súgott az Alkotmánybíróság készülő határozatairól, így a törvényhozást a készülő határozatokhoz kezdték igazítani. Cserébe az Ab a kétnapos ülést megszakítva már ma nyilvánosságra hozta a határozatokat.
Pénteken számoltunk be be arról, hogy az Alkotmánybíróság napirendje és a parlamenti jogalkotás témái között érdekes párhuzamosságok figyelhetők meg. Az AB ma megsemmisítette az egyházügyi törvényt, a büntetőeljárás nyáron módosított rendelkezéseit és a tavalyi médiaalkotmány egyes rendelkezéseit.
Ehhez képest az egyházügyi törvényt épp ma kívánja hatályon kívül helyezni az Országgyűlés, a legfőbb ügyész ma megsemmisített jogkörét egy múlt heti módosítás kibővített formában alkotmányos szintre emelné, így az AB arról már nem dönthetne. Értesülésünk szerint már készül a médiatörvény módosítása is.
Mint arra rávilágítottunk, a kormányoldal lépései egyértelműen arra utaltak, hogy az AB készülő határozatairól valaki előre tájékoztatta őket. A Fidesz tavaly megváltoztatta az alkotmánybírók korábban a parlamenti pártok egyetértéséhez kötött jelölését; így lehettek alkotmánybírók olyan jogászok is – Balsai István és Stumpf István – akiknek a politikai karrierje nagyon erősen kötődött a nagyobbik kormánypárthoz.
Az AB eddigi határozatait mindig az ülések utolsó napján hozták nyilvánosságra. Ma a testület eltért ettől, és az első ülésnapot megszakítva jelentették be a határozatokat. Információink szerint nem véletlenül: a kiszivárogtató és a kormányoldal fent említett jogalkotási lépései rendkívül kellemetlen helyzetbe hozták a testületet.
Ha az egyházügyi törvényt előbb helyezik hatályon kívül, minthogy az AB azt megsemmisíti, az Alkotmánybíróság munkája és határozata súlytalanná és feleslegessé válik. Ha az AB tekintélyét rendkívüli mértékben romboló helyzet állandósul, a szervezet kulcsfontosságú jogállami intézmény helyett a kormánypárti jogalkotás előzetes konzultatív fórumává silányul.
A történtek arra is rávilágítanak, hogy a büntetőeljárás gyorsítása keretében mi az igazán fontos a kormányoldal számára. A legfőbb ügyész most alkotmányellenesnek ítélt új jogkörét, mely szerint a kiemelt ügyekben ő dönti el, melyik bíróságon emel vádat az ügyészség, most valamennyi ügyre kiterjesztették.
Nehézséget csak az okozott, hogy a nyári büntetőeljárási gyorsítócsomagot – az egyházügyi törvényhez hasonlóan – jogtechnikailag lehetetlen egyetlen tollvonással hatályon kívül helyezni. Hogy a dolog ne akadhasson el ismét az AB-n, az új ügyészi jogkört az Alaptörvény átmeneti intézkedéseiről szóló törvényjavaslatba foglalták bele.
A Fidesz frakcióvezetője nyilatkozatában leszögezte: az Ab hétfői döntéseit és azok előkészítését a Fidesz – „minden korábbi hírrel ellentétben" – nem ismerte. „Tiszteletben tartjuk az Ab integritását, semmiféle háttéregyeztetés, megbeszélés nem folyik az AB és a Fidesz-frakció között" – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a testület döntéseit is tiszteletben fogják tartani.
Lázár szerint ”a Fidesz alkotmányos megoldásra fog törekedni az AB döntését tiszteletben tartva". A kormánypárt, mint mondta, nem mond le az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséről, a többi büntetőeljárási passzust érintő AB-döntést is részletesen elemzik majd, mert "az igazság mihamarabbi kiderülése mindenki számára fontos Magyarországon".
Ha további, most alkotmányellenesnek ítélt szabályokat kívánnak életbe léptetni, akkor azt a főügyész jogköreihez hasonlóan alkotmányos szintű becikkelyezésével, vagy – amire szintén volt példa – az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével lehet elérni.