Kötelező lesz óvodába menni a gyereknek, ha betöltötte a harmadik életévét?

A törvény alapesetként azt határozza meg, hogy a gyerekeknek három éves koruktól óvodába kell menniük, de ez alól felmentést kaphatnak. A jogszabály szövege egész pontosan így szól: „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt". Az óvodába járás alól a jegyző a szülő kérelmére az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat, de csak az ötödik életév betöltéséig. A jegyző akkor adhat felmentést, ha ezt a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. (Cikkünk eredeti verziójában az óvodába lépésnél a négyéves korhatár szerepelt, ahogy azt az egységes javaslat is tartalmazta, ezt azonban a szavazás előtt hároméves korra módosították. A hibáért elnézést kérünk.)

Mikortól kell iskolába járni?

A tankötelezettség 6 éves kortól kezdődik. A törvény ezt így fogalmazza meg: a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben válik tankötelessé (az eddigi szabályok lehetőséget adtak arra, hogy a gyerek legkésőbb nyolcéves korában kezdje meg az iskolát).

Mi lesz azzal a gyerekkel, aki betöltötte 7. életévét, de még nem iskolaérett?

A gyerek még egy évet tölthet el az óvodában. Erről az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján egy szakértői bizottság dönt. (Azt a korábbi ötletet végül elvetették, hogy a nem iskolaérett gyerekleknek felzárkóztató osztályokat indítsanak az iskolákban.)

Kötelező lesz a hittan az iskolákban?

Nem. Az állami általános iskolában a diáknak vagy erkölcstanórára vagy hit- és erkölcstanórára kell járnia (ezek közül az egyik kötelező tantárgy lesz). Azt a kitételt ugyanakkor egy módosító javaslattal törölték a törvényjavaslatból, hogy az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem nyilváníthat ki vallási vagy világnézeti elkötelezettséget. A gyakorlat mutatja majd meg, hogy ezt mit jelent.

A törvényben szerepel az a pont is, hogy a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni és ezzel nem lehet sérteni a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését.

Mit jelent az, hogy 16 éves korig tart a tankötelezettség?

A mostani szabályok szerint a tankötelezettség 18 éves korig tart, de a 16 éves kor betöltése után kérheti a tanköteléezettség megszüntetését az, aki leérettségizett, államilag elismert szakképesítést szerzett vagy házasságot kötött. Az új törvény általános érvénnyel kimondja, hogy a tankötelezettség 16 éves korig tart. Ez elsősorban azokat érinti majd, akik az úgynevezett Híd programban vesznek részt. Ha a diák nagyon rosszul tanul az általános iskolában, vagy hosszabb betegség miatt sokat kell kihagynia, esetleg rossz családi körülményei miatt lemarad, és ezért nem veszik fel egyik középiskolába sem, 14 évesen áthidaló megoldásként a Híd I., majd a Híd II. felzárkóztató évfolyamban folytathatja tanulmányait, ahol alapkészségeket sajátíthat el, és rész-szakképesítést szerezhet. Aki 16 évesen úgy dönt, nem kell tovább iskolába járnia, a Híd programból azonban tovább is lehet tanulni

Minden általános iskola egész napos lesz, ahol délután négyig bent kell lenni a diákoknak?

Nem. Ez csak egy választható tanításszervezési forma lesz. Többéves előkészítő szakasz után lehetnek olyan iskolák, amelyek széthúzzák a tanítási időkeretet, és délutánra is szerveznek kötelező órákat. Cserébe hosszabbak lesznek az órák közötti szünetek, napközben, délelőtt több idő lesz könnyebb foglalkozásokra, testnevelésre. Ahol egész napos iskola lesz, ott egyik gyerek sem kaphat felmentést a délutáni órák alól. A többi iskola hagyományos módon szervezi ezután is a tanítást, de számukra is előírás lesz, hogy délután négyig különböző foglalkozásásokat (például szakkör, sport, felzárkóztatás, napközi) szervezzenek.

Az általános iskolában minden nap lesz majd tornaóra?

Igen, a lényeg a mindennapos testnevelés. Az elképzelések szerint a 2012/13-as tanévtől heti három délelőtti és két délutáni testnevelésórát tartanak majd a négy alsó osztályban, míg a felső tagozaton az első évben még csak az ötödikeseknél vezetnék be a mindennapos testnevelést. Aki nem lesz napközis, az a délutáni tornaórákat heti két óra iskolai edzéssel, sportegyesületben való versenyszerű sportolással  válthatja ki.

A gond csak az, hogy ma 335 olyan iskola van, ahol nincs tornaterem. Ezek pótlására nyolcmilliárd forint értékben írnak ki pályázatot.

Hogyan lehet majd középiskolában továbbtanulni?

A középiskolákba – ahogy eddig is – csak központi írásbeli felvételi vizsgát lehet tartani. Ez az egész országban egységes feladatok alapján szűri a gyerekeket, és segíti az intézményt a jelentkezők rangsorolásában. A központi felvételi mellett saját, helyi felvételit azok a középiskolák tarthatnak, amelyekben a felvételi évét megelőző három év átlagában több mint kétszeres volt a túljelentkezés.

Milyen közösségi munkát kell majd végezni az érettségihez?

Az ötven órás közösségi szolgálat 2016. január 1. után lesz az érettségi bizonyítvány kiadásának (és nem az érettségi megkezdésének!) a feltétele. A közösségi szolgálatot a diákok a 11-12. évfolyamon végezhetik el. A diákok idős embereknek segíthetnek a ház körül a kertben, bevásárolhatnak nekik, vagy takaríthatnak. Csoportosan előadhatnak színdarabot gyermekotthonokban, vagy az ott élőkkel közös sportrendezvényeket szervezhetnek, esetleg kézműves-foglalkozásokat, táncházat, programokat rendezhetnek fogyatékkal élőknek. A diákok részt vállalhatnak az iskola karbantartásában, kerítést festhetnek, parkot rendezhetnek, vagy fát ültethetnek. A projektek elvégzéséről írásos dokumentumot kell készíteni. A közösségi munkáról részletesebben>>>