A kereszténydemokraták nem csak a családok védelmével, nemzeti jelképeinkkel is kiemelten törődnek, külön törvényt készítettek a címer és a zászló használatáról. A törvényhez több tucat módosító indítvány érkezett, ezek nagy része nyelvhelyességi volt. A helyesség kifejezés senkit se zavarjon össze, a módosítók egy része inkább ront, mint javít a szövegen, Koncz Ferenc javaslatára például a 24. paragrafus 2. bekezdés a) pontjából töröltek egy „a” névelőt, mert Koncz azt hitte, az Magyarországra vonatkozik. Pedig valójában egy birtokos szerkezetben a „kialakítása” szóra. Érdemi módosítás viszont, hogy a jövőben a kormány Nemzeti Címer Bizottsága véleményezi a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok címerének címertani szakszerűségét.

A törvény szabályozza, hogy Magyarország zászlaját és lobogóját –melyek közti különbség kifejtésére valamiért nem jutott hely az amúgy kiemelten a kérdéssel foglalkozó törvényben – szélsőséges időjárási körülmények között be, illetve le lehet vonni. A törvény szerint a jövőben miniszteri engedélyhez kötött, hogy valaki használhatja-e a zászlót vagy a címert nemzetközi vásáron vagy kulturális eseményen. Az zászló és a címer szerepeltetése termékek csomagolásán is miniszteri engedélyhez kötött.

Magánszemélyek viszont használhatják a címert és a zászlót a nemzethez tartozásuk kinyilvánítására.

A törvény rendelkezik az állami kitüntetésekről is. Ez javarészt arról szól, hogy az eddig Magyar Köztársasági elnevezésű kitüntetésekből törlik a Köztársasági kifejezést, másrészt bevezetik a Szent István Rendet, mint legmagasabb kitüntetést.