A hivatalosan el nem ismert egyházak földtulajdonát rendezte, minden más tekintetben szinte szóról szóra egyezik a legújabb egyházügyi törvény azzal, amit decemberben megsemmisített az Alktománybíróság. Igaz, a megsemmisítésnek jogtechnikai, és nem tartalmi okai voltak.
Elfogadta az új egyházügyi törvényt a parlament, egy módosító indítványnak köszönhetően mégsem kötik százéves nemzetközi működéshez egy egyház hivatalos elismerését.
Pár módosítással a december 19-én megsemmisített egyházügyi törvényt terjesztette újra a parlament elé egyéni képviselői indítványként Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A leglényegibb módosítás rendezi azt a paragrafust, amely alapján az egyház elveszítette volna földbirtokait.
Az MSZP csodaként értékeli az új egyházügyi törvényjavaslat átiratának pénteki elfogadását, mivel azzal szerintük a Fidesznek sikerült kétszer ugyanabba a folyóba lépnie. Nyakó István szerint a törvény a "lelkiismereti és vallásszabadság korlátozásáról, valamint a vallási közösségek jogfosztásáról" szól. Az új jogszabályt a szocialistákhoz hasonlóan "Brüsszeltől, az Egyesült Államokig minden politikus és jóérzésű ember" elutasítja - fűzte hozzá. Nyakó István felidézte, hogy a törvényt fél évvel ezelőtt egy éjszaka alatt fogadták el, ezúttal pedig szintén csak a parlamenti patkóba érkezve ismerhették meg az előterjesztést, módosító javaslatok benyújtására pedig mindössze két óra maradt.
A dátumozás szerint december 21-én, szerdán sikerült felcímezni és megszövegezni az új egyházügyi törvényt, amely a december 22-i napirend tervezetében még cím, szöveg és előterjesztő nélkül szerepelt. Az új egyházügyi törvényt azért kellett ilyen sürgősen benyújtani, mert a nyári rendkívüli ülésszakon elfogadott változat hatályba léptetését a múlt héten a Fidesz „jogtechnikai megfontolásokból" felfüggeszttette. Lázár János frakcióvezető hétfőn határozottan tagadta, hogy ezt azért tették, mert tudomásukra jutott, hogy az Alkotmánybíróság ugyanezen indokokból hétfőn megsemmisíti a törvényt.
Az új javaslat végül megörökölte a megsemmisített törvény címét, és szinte szóról szóra a tartalmát is. Olyannyira, hogy bár a hírek szerint szóba került a törvényben elismert egyházak számának növelése, a most benyújtott javaslat pontosan ugyanazt a 14 egyházat ismeri el, mint a megsemmisített törvény. Változás a megsemmisített törvényhez képest, hogy az új javaslat szerint a miniszterrel szemben az Országgyűlés vallásügyi bizottsága bírálhatja el a törvényben eredendően el nem ismert, így január 1-től egyesületként működő felekezetek egyházzá minősítési kérelmét.
Az új javaslat az eredeti előterjesztés szerint a megsemmisített törvénnyel szemben nem 20 éves magyarországi, hanem 100 éves nemzetközi működést ír elő feltételként. Ez akár a csak 60 éve működő szcientológiai egyház kizárására tett kísérletként is értelmezhető. Ugyanakkor a rendelkezésnek kárvallottja lehet a hivatalosan csak 1966-ban alapított krisnatudatú egyház is, Egy támogatott módosító indítvány ugyanakkor orvosolta a problémát, ismét elégséges feltétel lenne a húsz éves hazai működés. Ugyancsak a szcientológia elismerését ellehetetlenítő módosulás, hogy az egyházi elismerésnél kizáró ok, ha az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat merül fel.