Magyarország kizárása az EU-ból vagy szavazati jogának felfüggesztése most teljesen irreális, hiába jelentek meg ilyen lépésekről is találgatások. Az igaz, hogy sokat kell magyarázkodniuk a magyar diplomatáknak, és szokatlanul kemény levelek jöttek Washingtonból és Brüsszelből is, ám ezekből rövid távon csak egy retorzió következhet: nem kapunk hitelt az IMF-től és az EU-tól. Ha így lenne, azt nagyon gyorsan megéreznénk a forintárfolyamban.
A magyar parlament több olyan törvényt is elfogadott 2011 végén, amelyeket kritizált az amerikai kormány, és az Európai Bizottság is.
A magyar és a nemzetközi sajtóban is egészen kemény következményekről találgatnak. A Corriere della Sera című olasz napilap egyenesen ezt írta: „Az Európai Parlamentben elkezdték vizsgálni a Lisszaboni Szerződés hetedik cikke által előírt eljárást: el annak a szavazati jogával, aki nem tartja tiszteletben az unió alapvető jogait".
Ez így azonban erős túlzás. Az EP-ben jelenleg semmilyen hivatalos mozgósítás sincs Magyarország ellen. Annyi történt, hogy december 20-án a zöld frakció vezetői levelet írtak José Manuel Barrosónak, és a többi frakció vezetőinek, hogy itt lenne az ideje Magyarországot visszaterelni a jogállamiság útjára, mert a budapesti kormány az EU alapszerződésébe foglalt értékeket veszélyezteti.
Egy ilyen feltételezésen alapuló eljárásnak legvégső esetben valóban lehet szavazatmegvonás a vége, de ez most egyáltalán nem reális. Ilyen büntetést még soha tagállam nem kapott, és irreális, hogy a közeljövőben ilyesmit foganatosítson az EU.
A hivatkozott hetedik cikkely ugyanis azt mondja ki, hogy az EP ugyan kezdeményezhet szavazatmegvonásig menő büntetést, de ez most nem történt meg, csupán egy frakció jelezte, hogy érdemes lenne elgondolkodni a dolgon. De ha mégis megszavazna egy ilyet az EP (ami a Fideszt is tagjai között tudó Néppárt nélkül nem volna egyszerű), ehhez első körben az EU tagállamainak négyötödös támogatása is szükséges. És még ez is csak ahhoz elég, hogy ajánlásokat kapjon a renitens tagállam, mintegy fenyegetésként, de szavazatmegvonás még ekkor sincs.
A renitens válaszát ilyen esetben akkor lehet problémásnak tekinteni, ha ebben az összes tagállam egyetért, és a véleményt osztja az Európai Parlament képviselőinek többsége is. Ha ez is megtörtént, akkor szavazhat az Európai Tanács (vagyis a tagállamok kormányfői) az ideiglenes szavazatmegvonásról, ám ehhez is minősített többség kell.
Ilyen folyamat még sohasem indult tagállam ellen, és jól látszik, ha Magyarország ellen indulna is egy ilyen, hosszú lenne, és hatalmas nemzetközi konszenzus kellene hozzá.
A szavazat megvonásnál is cudarabb büntetést jósolt Magyarországnak Mark Palmer, az USA egykori budapesti nagykövete (1986-1990), aki a Népszabadságnak adott újévi interjújában egyenesen így fogalmazott: „Magyarország elszigetelődése már nem elvont veszély, hanem realitás. Ha Magyarország megint Oroszországtól akar függeni, akkor persze jó úton halad. De szerintem a magyarok számára Európa a természetes közeg, márpedig most még az sem elképzelhetetlen, hogy kidobják őket az Európai Unióból. Ha nem számítanak majd többé demokráciának, nem fogják többé megtűrni őket.”
Az EU-ból kizárni egy tagállamot nem igazán lehet, legalábbis erre vonatkozó szabályozás nincs a lisszaboni szerződésben. A szavazatmegvonás és a pénzbüntetések a legkeményebb belső fegyelmező eszközök.
A Vasárnapi Hírek legutóbbi számában arról írt, hogy az Európai Bizottságban önálló napirendi pont lesz várhatóan januárban, hogy megtárgyalják a magyar problémát. Ezt hétfőn a bizottság szóvivője az MTI kérdésére annyiban cáfolta, hogy a biztosok következő, 11-i ülésének napirendjén nem szerepel a téma.
"Természetesen mindig lehetséges azonban, hogy a testület nem hivatalos jelleggel megvitassa ezt, vagy bármely más ügyet is" – tette hozzá Joe Hennon szóvivő. Ez viszont nem volna példa nélküli Magyarország vonatkozásában, úgy tudjuk, hogy ősszel a végtörlesztés miatt már volt szó a biztosok kollégiumában arról, hogy Magyarország törvényei összhangban vannak-e az EU alapszerződésével.
A mértékadó, EU-val foglalkozó külföldi lapok azt valószínűsítik, hogy belátható időn belül két retorzióval számolhat Magyarország: mégse kezdődik meg már a jövő héten a hivatalos tárgyalás a magyar hitelkérelemről, illetve a jegybanktörvény miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.
„Januárban jelentősen módosulhatnak az álláspontok, és mindenképpen lesz megegyezés, ennek nincs alternatívája” – mondta az Indexnek Mellár Tamás a tárgyalások december közepi megszakítása után. Szerint megállapodás hiányában a már nyárra fizetőképességi problémák merülnének fel Magyarországon, és a költségvetést sem lehetne tartani megfelelő finanszírozási források hiányában.
„Ha megszakadna az IMF-tárgyalás, az felerõsíthetné a befektetõk esetleges távozásának negatív hatásait, ebben az esetben kétszámjegyû állampapírhozam és gyengülõ forintárfolyam jöhet” – mondta ugyanakkor az Indexnek Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelõ befektetési igazgatója. „Magyarország elzáródhat a piaci forrásoktól, a devizatartalékokból kellene finanszírozni a lejáró adósságot”. Bővebben >>>
Január 11-én utazik Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter Washingtonba, hogy informális egyeztetéseket folytasson a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős szakembereivel, de hogy hivatalos tárgyalás és hitelmegállapodás mikor lehet, azt egyelőre nem tudni .
Előbbi rövid távon is kedvezőtlen lehet, mert tovább drágíthatja a magyar állampapírokat, ha az IMF – EU biztonsági hálója nem ad garanciát arra, hogy Magyarország nem omolhat könnyen össze.
A kötelezettségszegési eljárás hatásai hosszabb távúak: egy ilyen eljárás többfordulós egyeztetéseken alapul, és ha nincs kompromisszum, akkor még az Európai Bíróság elé kerül az ügy. Ha Magyarország ott veszít, és akkor sem enged, akkor jöhet a pénzbüntetés, amellyel Brüsszel kikényszerítheti ajánlásait. A kötelezettségszegési eljárás ugyanakkor nem szokatlan gesztus, százas nagyságrendben vannak ilyenek a tagállamok ellen, többek között Magyarország ellen is.
A hitelprogramról szóló tárgyalások lefújása, vagy elhalasztása tehát az a retorzió, ami a legélesebben fenyegetheti a kormányt. Ehhez nem kell sem az Európai Parlament, sem pedig a tagállamokat tömörítő tanács sem.
És ugyan radikális büntetések nem várhatók, arra már Prőhle Gergely, a külügy helyettes államtitkára is panaszkodott, hogy mennyi külföldi kritikára kell reagálnia. "Mi pedig alapvetően nem magyarázkodásra, hanem a külpolitika alakítására szerződtünk" - mondta pénteken a Magyar Nemzetnek.