Az Európai Bizottság mai, a bírói nyugdíjkorhatárt érintő kérésének konkrét előzménye Viviane Reding alapjogi biztos decemberi levele volt, mely az igazságszolgáltatás átalakítása kapcsán egyebek mellett a bírói korhatár leszállítását is kifogásolta.

A korhatárának módosítását az Alaptörvény 26. cikke tartalmazza, eszerint a bírák a korábbi 70 éves kor helyett a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig dolgozhatnak. Az Alaptörvény januári hatályba lépése 228 bírót érintett azonnal, ők már betöltötték a 62-t, idén december 31-ig további 46 személy bírói karrierje ér véget. Az Index információi szerint a 228 bíró nyugdíjazása megkezdődött, a három hónapos felmondási idő elején járnak.

Amikor áprilisban az új alkotmány szövegének vonatkozó része ismertté vált, a bíróságok vezetői élesen tiltakoztak ellene. A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok többségének elnökei levelükben hangsúlyozták, hogy a bírák nyugdíjának az alkotmányba foglalásának az az egyetlen magyarázata, hogy bár az méltánytalan és ellentétes a demokratikus jogállam elveivel, viszont így védve lesz az Alkotmánybíróságtól. A lépésnek a bírák szerint politikai indítékai voltak, és a bírói függetlenség felszámolását célozta.

Az év végén a távozó főbíró, Baka András is azt nyilatkozta lapunknak, hogy bírók korai nyugdíjazásának indítéka "a bírósági vezetők leváltása, és egy új, már a mostani adminisztráció által kinevezett vezetők helyzetbe hozása". Az új nyugdíjkorhatár ugyanis sok bírósági vezetőt is érint, és az egyik interpretáció szerint a semmisségi törvény mellett a nyugdíjazás is egyfajta retorzió a 2006-os rendőri túlkapásokban született enyhe ítéletekért.

Ezt a logikát tette most magávéá az Európai Bizottság is, a bírák idő előtti nyugdíjazása ugyanis uniós jogszabályba ütközik. Felmerülhet az életkor szerinti megkülönböztetés tilalma, emiatt már született elmarasztaló ítélet az Európai Bíróságon, amikor a Lufthansa pilótáinak munkaviszonya a cég kollektív szerződése miatt 60 éves korukban megszűnt.

Az általános öregségi nyugdíjkorhatár alkalmazása azonban nehezen tekinthető diszkriminatívnak, így a másik jogértelmezés szerint a bírák megbízásának lerövidítése a függetlenségüket csorbítja.

Kormánypárti politikusok ugyanakkor a fiatalítással és az ítélkezés gyorsításával indokolták a korhatár leszállítását.

Ha a kormány enged Brüsszelnek, és módosítja az Alaptörvény kifogásolt cikkét, a nyugdíjazás alatt álló bírák reaktiválhatók lesznek. Nagy kérdés, hogy korábbi vezetői pozíciójukat is visszakapják-e, ez ugyanis már Handó Tünde egyszemélyi döntése lesz. Ellenkező esetben egyszerű ítélkező bíróként kerülnek vissza korábbi munkahelyükre. Mindenképpen szükség lesz a bírók jogállásáról szóló jogszabály módosítására is, és a kialakult bonyolult helyzetet valószínűleg átmeneti szabályozással kell majd rendezni.