A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a leghatározotabban visszautasítja azt a sajtóértesülést, miszerint Schmitt Pál doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával. A KEH szerint a „hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték a köztársasági elnök dolgozatát.
Schmitt Pál 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével, írja a hvg.hu. A cikk szerint a köztársasági elnök 215 oldalas dolgozatából mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti, hivatkozás nélküli fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.
A két dolgozat összevetésekor a hvg szerint jól látható, hogy Schmitt kicsit módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket az eredeti szövegből, továbbá egy oldalt egy másik könyvből. A Magyar Olimpiai Bizottság akkori elnöke mindkét művet feltüntette dolgozata irodalomjegyzékében, a címüket azonban az eredeti francia helyett magyar fordításban adta meg, és megváltoztatta a kiadás helyét is. A dolgozatban nincsenek jegyzetek, így nem derül ki, hogy a szerző idéz Georgiev könyvéből.
Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című disszertáció további mintegy 35 oldala nem a bolgár kutatók köteteiből való. A dolgozatra Schmitt summa cum laude minősítést kapott, és bár bírálói felrótták a forrásanyagok megjelölésének hiányát illetve hogy a megjelölt „szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni”, mindketten fontos, hiánypótló műnek nevezték.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a leghatározottabban visszautasítja, hogy a hvg.hu portál plágium elkövetésével gyanúsította meg az államfőt. A KEH az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében felidézi, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben készített Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel egyetemi doktori értekezést.
Mint írják, „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. „Annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt” – tették hozzá megjegyezve, hogy „a dolgozat minősítése önmagáért beszél”.
Kitérnek arra is, hogy Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értekezése forrásaként is megjelölt Nikolaj Georgiev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte. Kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek. „A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai” – olvasható a KEH kommünikéjében.
Úgy fogalmaznak: „A fentiek alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal a cikkben megjelent plágium gyanúját a leghatározottabban visszautasítja.”
A Lehet Más a Politika (LMP) arra kérte Schmitt Pál köztársasági elnököt, mielőbb adjon választ, igazak-e azok a sajtóértesülések, amelyek szerint doktori disszertációjának jelentős része egy korábbi bolgár tanulmánnyal szinte szóról szóra megegyezik.
Vágó Gábor, az LMP szóvivője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a párt bízik abban, hogy a plágiumgyanú alaptalan. Hozzáteszi ugyanakkor, ha mégis beigazolódik, hogy a hvg.hu hírportál értesülése helytálló, akkor az államfőnek egyetlen vállalható lépése az lehet, hogy azonnal lemond pozíciójáról.
Az ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott: „Ha Schmitt Pál valóban plagizált, akkor nemcsak arról lenne immár papírja is, hogy alkalmatlan a feladatra, hanem méltatlanná válna arra, hogy a magyar államot és embereket képviselje.”