A sukorói projekt létesítésére már kiírták a koncessziós pályázatot, amikor Oszkó Péter pénzügyminiszter lett, a pályázati feltételeket csak a pályázat elbírálásakor, 2009 augusztus közepén ismerte meg; a pályázatot a pályázatértékelő bizottság értékelése alapján nyilvánította eredményesnek, kinyilvánítva: a legszigorúbb feltételeket kell szabni az ingatlan birtoklásával kapcsolatban - erről Oszkó Péter kedden, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt folyó jogvitában beszélt, ahol tanúként hallgatták meg.

A keresetet a nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be a magyar állam képviseletében a KC Bidding Befektetési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. I. rendű és Ronald S. L. II. rendű alperesek ellen a koncessziós szerződés felmondásával kapcsolatos meghiúsulási kötbér, valamint a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatti kötbér megfizetése végett, összesen 936 millió forint tőke erejéig, a II. rendű alperes készfizető kezességet vállaló nyilatkozata alapján. A keddi a második tárgyalási nap volt, amelyen tanúkat hallgattak meg.

Oszkó elmondta: pénzügyminiszterként az első intézkedése a pályázatértékelési bizottság felállítása és annak ügyrendjének meghatározása volt a Sukoró-ügyben. A pályázati kiírással nem foglalkozott, az értékelő bizottság beszámolója alapján hozott döntést. Hozzátette: a pályázati kiírás lehetővé tette, hogy a koncessziós szerződésben módosításokat tegyenek.

"Az általam személyesen megfogalmazott igény alapján került bele a koncessziós szerződésbe kötelezettségként, hogy már 2011. január 1-jével tudni kell bizonyítani a koncesszió jogosultjának, hogy rendelkezik olyan ingatlannal, amelyen a szükséges beruházást végre tudja hajtani, s a kaszinó koncessziót meg tudja valósítani. Ez a pályázati kiírásban nem volt kötelezettség" - hangsúlyozta.

Az értékelő bizottság arról tájékoztatta: a pályázó tulajdoni lapot csatolt a pályázatához, azonban ezzel egyidejűleg a vagyonkezelőtől olyan tájékoztatást kaptak, miszerint hatósági jogviták vannak az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban. Azért döntött úgy, hogy eredményes a pályázat, mert a bizottság és a Pénzügyminisztérium munkatársai is úgy ítélték meg, hogy ez nem kizáró ok, megfelelő koncessziós szerződéssel ez a kockázat kezelhető. Hozzátette: megkérdezte, van-e lehetőség arra, hogy elhalasszák a döntést, amíg kiderül, hogy az ingatlan birtoklásával kapcsolatban megalapozottak-e az aggályok, azonban azt a választ kapta, nincs jogi lehetőség a döntés elhalasztására, ez egyértelműen a koncessziós eljárás megszegése lenne.

Abban az időszakban nem volt bizonyított, hogy ne lenne birtokon belül a pályázó, a későbbi eljárás eredményét pedig nem lehetett előre tudni. Ennek figyelembevételével döntött úgy, hogy a pályázat legyen eredményes, de a koncessziós szerződésben a lehető legszigorúbb feltételeket szabják az ingatlan birtoklására. "Olyan szerződést kellett kötnöm, ami minden szempontból biztosítja az állami érdekek védelmét. Ilyen szerződést is kötöttünk, ennek a szerződésnek az alapján volt lehetősége az államnak felmondani a koncessziós szerződést".

Arra a kérdésre, miért nem nyilvánította eredménytelennek a pályázatot, azt válaszolta: azért, mert olyan nagy értékű beruházásról volt szó, amitől, ha szabályszerűen megvalósulhat, ne essen el az ország egy utólag rossznak bizonyuló döntés miatt, ha pedig szabálytalan volt, a magyar állam érdekei minden tekintetben élvezzenek védelmet. "Az, hogy most pillanatnyilag a kötbérről szól ez az eljárás, azt bizonyítja, hogy jó döntést hoztam".

Arra a kérdésre, köteles volt-e a pályázó a koncessziós társaságot azon a településen megalapítani, ahol a tevékenységet folytatni kívánta, azt válaszolta, nem volt ilyen szándék. A helyszínt ugyanis később is kiválaszthatta, illetve 2011. január 1-jéig volt lehetősége arra, hogy az ingatlan birtoklását igazolja. Így nem volt kizárva annak lehetősége sem, hogy a céget egy másik székhelyen megalapítsa, majd a székhelyet akár át is helyezze, ha más településen van. De ez már a szerződés jogértelmezésének határát súrolja, jogi kérdésben pedig nem szeretne állást foglalni - tette hozzá. Az viszont egyértelmű elvárás volt, hogy 2011. január 1-jén az ingatlan ugyanazon a településen legyen, ahol a koncessziós társaság székhelye van.

A teljes beruházási terv nem csupán egy kaszinó, hanem egy kiemelt turisztikai beruházás létrehozásáról szólt, csupán egy eleme volt a King's City beruházásnak. A pályázó sukorói helyszínnel tervezte a beruházást, a pályázati kiírás azonban nem korlátozta Sukoróra.  Magyarországnak hasznos lett volna egy ilyen befektetés, ezért lehetővé akarták tenni, hogy máshol is megvalósulhasson.

A kötbér mértékéről úgy vélekedett: nem tűnik túlzottnak ahhoz képest, hogy évente több mint 900 millió forint koncessziós díjbevételnek kellett volna befolynia, aminek meghiúsulásával komoly érdeksérelem érte az államot.

A biztosítékok ellenőrzése nem a pénzügyminiszter személyes feladata, a kezességvállaló nyilatkozatot a tárgyaláson látta először - mondta Oszkó. A volt miniszter elmondta: nem tud arról, hogy a készfizető kezességvállalással kapcsolatban a kollégái aggályokat fogalmaztak volna meg; feltételezhetően úgy gondolták, hogy az adott időszakban felmerülhető kötelezettségeket a biztosíték fedezi, és ha az időszak lejár, a biztosíték megújítható.

A beszámolókészítési kötelezettség célja az volt, hogy az állam az általa fontosnak tartott beruházás alakulásáról tájékoztatást kapjon. Ha ugyanis megvalósul ez a beruházás, rengeteg munkahelyet teremtett volna, a koncessziós díjon kívül adóbevételeket is hozott volna - mondta Oszkó.