Hamarosan beköszönt a nemzeti együttműködés új szakasza, és „valóban változások következnek”. Legalábbis erről akarja meggyőzni a kormány az embereket két, együttesen több mint egymilliárdos PR-munkával. A Miniszterelnökség pályázata szerint brandépítéssel és több nemzeti konzultációval kell bemutatni, hogy a kormány összefüggő döntések sorozatával tudatosan építi az erős, jól működő, a nemzeti érdekeket képviselni és érvényesíteni képes Magyarországot.
Információink szerint az év első hónapjaiban két-három új nemzeti konzultációval akciózik majd a kormány és a miniszterelnök. A tervről Orbán Viktor egy tavaly év végi interjújában már említést tett, a Miniszterelnökség által kiírt két párhuzamos közbeszerzés pedig arról tanúskodik, hogy a kormányzat közbiztonsági és oktatási témában akar majd kommunikálni a választókkal. Legutóbb az alkotmányról tartott nemzeti konzultációt a Fidesz, tavaly tavasszal.
A bruttó 810 milliós médiastratégia-alkotási és médiatervezési keretszerződés, valamint a bruttó 400 milliós rendezvényszervezési és PR és tájékoztatási tender útmutatója szerint a pályázó cégek számára jelentkezési feltétel, hogy egy-egy nemzeti konzultáció tervét letegyék az asztalra. A sietség oka, hogy a kormány márciusra tervezi a közbiztonság helyzetére fókuszáló egyhónapos kampány indítását.
A közbiztonságról szóló konzultációt már a 2010-es választási győzelem idején beígérte Orbán Viktor. A miniszterelnök 2010 áprilisában azt mondta, hogy a közrend és a közbiztonság kérdése fontos, ezért a nemzeti konzultáció első témája is az lesz, „valószínűleg egy észak-magyarországi fórum keretében". Káli Sándor, Miskolc akkori MSZP-s polgármestere le is csapott a kormányfői ígéretre, és bejelentette, otthont adna a közbiztonságról szóló nemzeti konzultációnak, mert „a rend, a közrend és közbiztonság kérdése, valamint a cigányság sorsa évtizedek óta megoldatlan ügye a nemzet sorskérdéseinek”. A felvetés akkor nem valósult meg.
A kriminalisztikai témában úttörőjellegű konzultáció célközönsége elsősorban a vidéki kistelepülések lakossága lesz, a Miniszterelnökség ugyanis eleve kikötötte, hogy a pályázóknak kistelepülések jövőjéért aggódó kormány képét kell sugallnia.
A másik pályázatból az derül ki, hogy Orbán Viktor országjáró turnéjával együtt köz- és felsőoktatási konzultáció is lesz a közeljövőben. Ebbel a konzultációban főként az oktatási szféra szereplőit, a diákokat, hallgatókat, pedagógusokat, oktatókat és a szülőket jelölték meg célcsoportként.
A médiastratégia-alkotási tender aprólékosan behatárolja a kommunikációs stratégia irányát a jelentkezők számára. Eszerint az alapvető cél az, hogy bemutassák: „a kormány összefüggő döntések sorozatával tudatosan építi az erős, jól működő, a nemzeti érdekeket képviselni és érvényesíteni képes Magyarországot. A gazdaság talpra állítása, valamint a jó és erős állam megteremtése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon is szilárd és működőképes kormányzati bázis maradjon.”
A pályázati dokumentációkból kiderül: a Miniszterelnökség meg van győződve arról, hogy az emberek többsége ma is támogatja a kormány munkáját, és elégedett annak intézkedéseivel. „Azonban ahhoz, hogy ez a hallgatólagos támogatás tevőleges összefogássá váljon, egy új, átfogó meggyőződés megalapozása szükséges.” Ez az alapállás tükröződik abban a megfogalmazásban is, ahogy a kampányok alapüzeneteként tálalja a pályázok számára a kormányzat: „hitet kell adni az embereknek, hogy valóban változások következnek, mert amíg világosan látható számukra a jövőkép, addig hajlandóak aktívan támogatni a kormányt”.
Az Index birtokába került január elején született dokumentáció egyértelműsíti, hogy az elkövetkező időszak kormányzati munkájáról szóló kommunikáció központjában két téma lesz, az egyik a gazdaság erősítése, a másik a jó állam megteremtése.
A gazdaságpolitikával kapcsolatban a sorozatos nemzetközi támadások ellenére a jövő hónapok kormányzati megszólalásait elővetítve a Miniszterelnökség még mindig az önálló, és a nemzeti érdekeket képviselő irányt tartja alapértéknek, amely a versenyképesség és a munkahelyteremtés segítségével lehetőséget nyújt egy értelmes, és sikeres életre a magyaroknak. A kormányzat azt tűzte ki célul, hogy a kampányokban ennek a tételnek a megértetése céljából olyan brandek szülessenek, amelyeket az emberek egyértelműen a kormányhoz kötnek. A kabinet elvárása szerint a PR-akció során a már létező „versenyképes Magyarország” brand, „jó állam” brand mellé fel kell építeni a „működőképes egészségügy”, „kulturált állam”, „zöld állam” és „lehetőség” brandeket.
A Miniszterelnökség azt is kikötötte, hogy a pályázók kerüljék az erősen negatív töltetű reform szót, és helyette a megújulás, újjáépítés, együttműködés szóhármassal próbáljanak pozitív, támogatandó értelmet adni a elkövetkező időszak döntéseinek. További ajánlás az is, hogy a pályázóknak használni kell a kormány arculatát erősítő, bejáratott, jobboldalhoz kötődő kifejezéseket, a nemzetet, a hazát, az erkölcsöt és a józan észt.