Orbán Viktor úgy ment el az Európai Parlament Magyarországról szóló vitájára, hogy előtte már világossá tette, Magyarország enged az Európai Bizottság felszólításainak. Innentől kezdve a parlamenti vita kevésbé volt érdekes: a néppárt méltányolta a magyar kormány irányváltását, és türelmet kértek a többi frakciótól. A baloldal és a liberálisok pedig nehezen tudták megfogni a magyar miniszterelnököt a szerdai vitában, mert Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy értékekről semmilyen vitája sincs Európával.

A nap legfontosabb tanulsága az volt, hogy Orbán Viktor teljes fordulatot vett az EU-val folytatott, hónapok óta húzódó vitájában. Az EP-s vita utáni sajtótájékoztatón már egyenesen úgy fogalmazott, hogy csak technikai ügyekre korlátozódnak a viták, és egyetlen szimbolikus ügyben vitatkoznánk, de ha kell, akkor abban is engedünk. Az elmúlt hetek igen feszült és szokatlanul éles hangnemű vitáját azzal csitította, mintha nem is lenne tétje az egésznek, és barátok közt, apróságokon ment volna egy kis összezördülés. Itt megnézheti a sajtótájékoztatót:

A magyar miniszterelnök legfontosabb üzenete Európának az volt, hogy az Európai Bizottság által előző nap bejelentett kötelezettségszegési eljárásokban kész Magyarország engedni a brüsszeli követeléseknek. Ezek nem fontos ügyek, részletkérdések - ilyeneket hangsúlyozott a magyar miniszterelnök. Mindez abból a szempontból furcsa, hogy az EU biztosainak számos levelére kifejezetten elutasító válaszok mentek Magyarországról tavaly év végén, ugyanezekben az ügyekben. Úgy tűnik, hogy ahogy fokozta az EU a nyomást, és a hitelkérelemről szóló tárgyalások is megrekedtek, Orbán megváltoztatta a véleményét e kérdések súlyáról.

Egyetlen ügyben jelezte, hogy amíg lehet, addig ragaszkodna a magyar állásponthoz, és ez a jegybank vezetőinek esküjéről szóló kitétel. (A bizottság kifogásolta, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanácsnak olyan esküt kell tenniük az ország és annak érdekeinek szolgálatára, ami problémás, tekintve hogy a jegybankelnök egyben az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja.) Ugyanakkor az EU-nak még számos, tartalmi szempontból komolyabb kifogása volt, ezekről itt olvashat részletesen. Úgy tűnik, hogy a magyar kormány az összes többi ügyben enged.

Ugyanígy a bírák és az adatvédelmi ombudsman ügyében is engedni készül a kormány, és itt is azzal a felütéssel, mintha ezek lényegtelen, apróbb kérdések lennének. Persze felmerülhet a kérdés, hogy ha valóban azok, akkor miért kellett hozzájuk a kötelezettségszegési eljárás megindításáig ragaszkodni. A lényeg azonban innentől kezdve az, hogy Magyarország békejobbot nyújtott Európának. Orbán Viktor parlamenti beszédét itt nézheti meg:

Orbánnak fontos volt, hogy sokszor elmondja, az új alkotmányba konkrétan nem tudtak jogi szempontból belekötni, csak az ahhoz kapcsolatos átmeneti rendelkezésekbe. Ezzel ismét technikai szintre terelte a vitát. Hasonló volt a magyar kormány technikája a médiatörvény ügyében is: akkor is felvett egy nagyon merev álláspontot a miniszterelnök, semmit sem engedett, majd amikor Európában elszabadultak az indulatok a kormánya ellen, akkor jelezte, hogy a technikai jellegű kifogásoknak készséggel helyt adunk. És valóban, két hét alatt átírták több ponton is a törvényt.

José Manuel Barroso szerdai parlamenti beszéde visszafogottabb volt, mint ahogy az utóbbi hetekben beszélt Magyarországról, így reálisnak tűnik, hogy már 24-én, Orbán brüsszeli útjakor megszületik a kompromisszum a vitás kérdésekben. Viviane Reding alapjogi biztos volt szerdán a keményebb. Ő további vizsgálatokat helyezett kilátásba a magyar igazságügyi szabályozás esetében, de ezzel együtt is a feszültség enyhülni látszik Brüsszel és Budapest között.

És ez még akkor is így van, ha az EP-ben a felszólalók többsége jó három órán keresztül támadták a magyar kormányt. A vitáról szóló részletes tudósításunkat itt olvashatja. A demokrácia leépítése volt a legenyhébb a vádak között, érdekes volt, hogy még a szocialista Tabajdi Csaba nyugtatta őket, hogy azért Orbán nem a Puszta Putyinja.

A vitában egyébként az euroszkeptikus szélsőjobb állt ki a leghatározottabban az Orbán-kormány mellett – a fideszes képviselőkön kívül – mert ők elvből nem értenek egyet azzal, hogy Brüsszel bármiben is eligazítást adjon a tagállamoknak. A külföldi néppártiak a hisztériát igyekeztek csillapítani, és azt hangsúlyozni, hogy a magyar kormány együttműködést ígért. Ez is nagyon hasonlított a januári, médiatörvényről szóló vitára.

A több esetben nyilvánvalóan túlzó EP-s kritikákkal együtt is világossá vált, hogy a magyar kormány megítélése kifejezetten rossz az európai politikusok körében. Orbán ezt a vitát záró felszólalásában annak tulajdonította, hogy talán a kereszténységet, családot és nemzeti érzést tisztelő európai eszme mára kisebbségbe került a kontinensen. Közben pedig arra figyelmeztetett mindenkit, hogy ezek ettől még európai eszmék, és el kell őket fogadnia mindenkinek. Egész nap fontos célja volt a miniszterelnöknek, hogy jelezze: a magyar kormányt ért kritikák ideológiai jellegűek, és nem a kormány valódi, konkrét intézkedéseihez kapcsolódnak. Így konkrét ügyekről nem is kellett vitatkoznia.