A tavaly decemberben elfogadott felsőoktatási törvény sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerződések ügye; a rendeletet a kormány csütörtökön fogadta el. A rendelet három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezet be. A képzések zöme állami támogatással folyik, de vannak olyanok is, amelyeket az állam ötven százalékban támogat, mások önköltségesek.

Összesen ötvenezer olyan hely van, amelyet az állam teljesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerződések. A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak. Ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet.

Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást - mondta az államtitkár. A cél, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon - mondta Hoffmann Rózsa.

Ha a diák nem tud maradni, vagy nem tud végezni időben - ez az alapidő másfélszerese lehet -, akkor elkezdődik a visszafizetési procedúra. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; a nőknek, ha három gyermeket szülnek, elengedik a visszafizetést.

Azokon a helyeken - jogi vagy a gazdasági területen -, ahol csökkent az államilag finanszírozott helyek száma, az állam visszatérítheti a diákhiteleket, ha az állami szférában helyezkedik el később a tanuló. A továbbtanuláshoz minimálisan 240 pont kell; a szerződéseket az Oktatási Hivatal köti meg - mondta az államtitkár.

A hallgatói érdekképviseletek már tavaly októberben élesen tiltakoztak a röghöz kötés ellen. Az oktatási államtitkárság épülete előtt 6-8 ezren tüntettek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) alapjaiban nem ért egyet a hallgatói szerződés intézményével - mondta Nagy Dávid, a szervezet elnöke pénteken. A hallgatói szervezet vezetője azt mondta, hogy a hallgatói szerződések nem jelentenek megoldást, és nem látják, hogyan lehet majd azokat nyomon követni, számon tartani. "Nem a külföldre távozók büntetését, hanem az itthon maradók elhelyezkedésének kiemelt javadalmazását tartanák célravezetőnek" - jelentette ki Nagy Dávid.

Hozzátette: azt a társadalmi igényt megértik, hogy a tandíjmentesen szerzett diploma itthon is kamatozzon. A mostani megközelítést pedig, hogy húsz éven belül a képzési idő kétszeresét kell itthon tölteni, ugyan jobbnak tartják, mint az eredetit, de mégis igazságtalan véleményük szerint, mert azonos képzési időhöz nem feltétlenül társulnak azonos költségek.