A magyar bíróságokon évek óta tartó gyakorlat, hogy súlyos kártérítések megfizetésére kötelezik azokat az újságokat, tévétársaságokat, amelyek képriportjaikban a rendőrök arcát felismerhetően, kitakarás nélkül mutatják. A  rendőrök között rutinná vált, hogy a lehetőségeket maximálisan kihasználva magas, több százezer forintos kártérítési összegekre pereljék a róluk képet közlő sajtóorgánumokat arra hivatkozva, hogy arcképük nagy nyilvánosság előtti bemutatásával nem vagyoni kár érte őket.

Az ítélkezési gyakorlatról a Társaság a Szabadságjogokért már három évvel ezelőtt állásfoglalást kért az adatvédelmi ombudsmantól. A szervezet szerint ugyanis a hatályos jogi szabályozás és a bírói jogértelmezés gyakran összemossa a közszereplőket és a közhatalom gyakorlóit. A TASZ álláspontja szerint azoknak a személyes adatai, akik másokat jogaikban korlátozhatnak, ellenük intézkedéseket foganatosíthatnak, közérdekből nyilvánosak, és mint ilyenek, bárki által megismerhetőek kell, hogy legyenek.

A Pécsi Ítélőtábla nemrég született jogerős ítéletében, amelyet a Bírósági Döntések Tára (BDT) 2012. januári számában publikáltak, szintén hasonló jogi álláspont tükröződik. A hvg.hu által idézett, precedensértékű ítéleteket publikáló jogi szaklapból az olvasható ki, hogy a Lábady Tamás volt alkotmánybíró által vezetett ítélőtábla szakított a korábbi gyakorlattal, és nem tartotta jogosnak a rendőrök kártérítési igényét arcképük közléséért.

Az eredeti pert a Zala megyei kapitányság egyik rendőre indította személyiségi jogainak megsértésére hivatkozva, és 300 ezer forint kártérítést kért a Zalai Hírlap Kiadó Bt.-től, amiért az két éve, egy ZTE–DVTK-meccs szurkolócsatájáról tudósítva, olyan felvétel jelentetett meg, amelyen a rendőr feltolt sisakrostéllyal volt látható.

Az ítélőtábla szerint „a tömegrendezvényen való rendőri részvétel (...), a sport- vagy politikai rendezvényeken a szurkolótáborok egymás elleni fellépésének a megakadályozására kivezényelt rendőrök tevékenysége – különösen a 2006. őszi budapesti események fényében – nyilvános közszereplésnek minősül”, valamint a közzétett képeken több személy is szerepel, ezért a fotók nem tekinthetők egyedi felvételnek, így a rendőr arcának kitakarására sincs szükség.

A viszonylag friss pécsi ítélet indoklására is hivatkozott az Index jogi képviselője a Fővárosi Törvényszéken (a Fővárosi Bíróság jogutódja), ahova négy rendőr adott be keresetet a 2011 májusában a Kossuth téren lezajlott rendvédelmi dolgozók demonstrációján készült képgaléria miatt. Az egyik képen a demonstrációt biztosító rendőrök láthatóak egyenruhában, kitakaratlan arccal. A rendőrök azt kérték, hogy bíróság állapítsa meg a jogsértést.

Az FT sajtóügyekkel foglalkozó bírója ezt meg is tette. Az ítélet indoklásában kimondta, hogy a Pécsen született döntés ellenére nem látja indokoltnak az eddigi gyakorlat megváltoztatását. A bíró az ítélőtáblán készült jogi érveléséről azt mondta, hogy azt nem osztja, nem lát okot arra, hogy a Fővárosi Törvényszéken az eddigi, hasonló ügyekben követett joggyakorlatot megváltoztassa.

A kérdést minden valószínűség szerint a Kúriának kell rendeznie jogegységi döntéssel, vagy iránymutatással.