A Jobbik se komcsi, se fasita, se náci, de nem is demokrata párt. A maja-naptár által jósolt világvégét a budapesti melegolimpia hozza el hazánkba. Különben is ki kellene lépni az EU-ból, a neoliberális nyámnyilák által vezetett melegedőből, és kelet felé kéne nyitnunk. Vehetnénk olajat Irántól, és barátkozhatnánk régi ellenségeinkkel, az oroszokkal és a törökökkel. Legalábbis Vona Gábor pártelnök szerint.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a Jobbik kelet felé nyitna, arra viszont csak most világított rá beszédében Vona Gábor elnök a párt immár szokássá váló, harmadik évadnyitó rendezvényén, hogy nem demokraták. Szerinte ugyanis a nyugati demokráciák szellemi központjában a pénz és a haszon áll. Ezt megelőzőleg azonban azt is hangsúlyozta, hogy ugyanúgy nem komcsik – hiszen nem az osztályhatalom hívei –, nem fasiszták – vagyis az államhatalom hívei –, de nem is nácik – azaz a faji alapú hatalom hívei. A demokráciát annak elkorcsosulása miatt ítéli el a pártvezető, aki szerint Magyarországnak vissza kellene térnie a hagyományos európai értékekhez, amit az EU tagállamai már rég elhagytak. Mindezt nem tekinti válóoknak, de pártja népszavazást szeretne az Unióból való kilépésről, ami a belépés előtt szerinte helytelenül elmaradt (a belépésről egyébként volt népszavazás, 2003-ban – a szerk.).
Az Európai Uniót egyenesen neoliberális nyámnyilák vezette melegedőnek nevezte. Felhozta azt is, hogy rengetegen tartanak attól, hogy mi lenne velünk az EU nélkül, de szerinte sokkal jobb kérdés, hogy az egységesülni látszó európai szövetséges államok közt mit fog érni Magyarország, ha a nyugati hatalmak már nem csak gazdaságilag tudják kizsákmányolni az országot, de politikailag is. Többször nevezte az EU-t Európai Egyesült Államoknak, illetve azt mondta, hogy egy ilyen szövetségi rendszerben Magyarország annyit érne, mint Iowa állam az USA-ban.
A homofób kijelentések ezúttal sem maradtak el. Vona beszédét a maják 2012-vel kapcsolatos jóslatára való utalással indította. Szerinte hazánk számára az idén Budapesten rendezett melegolimpia felér egy világvégével. Felidézte egy Fazekas vezetéknevű gyöngyösi ismerősével folytatott beszélgetését, melyben a férfi azt mondta, hogy ő is Fazekas, amivel semmi baj nincs, de akkor is sok itt a köcsög. Ezek után magát szkeptikusnak nevezve visszatért a maja-jóslatra, de felhívta rá a figyelmet, hogy a negatív gazdasági folyamatok nagy veszélyre engednek következtetni, amire szerinte erős eszmei alapokkal kel felkészülni. Egyesek szerint nincs gáz, amire állítása szerint ő rendszeresen azt szokta reagálni: "lehet, hogy villany se lesz".
Azon kívül, hogy az elkövetkezendő évtizedekre egy óriási fegyveres konfliktust vizionált – melyet reméli, azért valahogy mégis sikerül elkerülni –, a kormánypárt politikája és pártja kapcsán is előkerült a háborús retorika. Szerinte a Fidesz valószínűleg jó szándékkal, és helyes elképzelések mentén cselekedett az elmúlt másfél évben, de a dilettantizmusnak köszönhetően még a beígért gazdasági szabadságharcot is csak a kommunikáció szintjén sikerült elindítani.
Magyarország mára a világ gyenge láncszeme lett, ami azonban nem fogható a világgazdasági válságra és a szocialista kormányok örökségére, ebben igenis Orbán Viktor is ludas – jelentette ki a pártelnök.
Szerinte a vezető kormánypárt nem tudja hitelesen képviselni a gazdasági szabadságharcot, hiszen szélsőségesen liberális pártként indultak. Így ha helyes intézkedések is születtek, azok elakadtak a bürokrácia útvesztőiben a kémek, besúgók és zsoldosok közt. Egy igazi forradalomhoz ugyanis szabadságharcosokra van szükség, akiknek forró a szívük, de a fejük higgadt a nehéz helyzetre való tekintettel. A problémák elemzése és az eszerint való cselekvés a legfontosabb a Jobbik elnöke szerint.
Társadalmi szolidaritásra lenne szükség szerinte, amit a kormány gazdasági és politikai intézkedései aláásnak. Az egykulcsos adó a szegények és gazdagok közötti ellentéteket például tovább élezi, ahogy a devizahitelesek megsegítésének elmaradása is kétségbeesést szül. A felsőoktatási keretszámok radikális csökkentése is szembefordítja a fiatalságot az ország kormányával. A szabadságharc melletti össztársadalmi kiállásra lenne szükség, de nem olyan módon, ahogy a békemeneten vagy az Operánál tiltakozva is tették, ahol a résztvevők többsége idős ember volt. Szerinte attól nem lenne semmi sem jobb, ha Novák Előd és L. Simon László kézenfogva vonulnának a tömegben, miközben Pörzse Sándor és Alföldi Róbert is lepacsiznának valahol, a menet elején pedig Morvai Krisztina és Göncz Kinga vinnék a zászlót. És még Gaudi-Nagy Tamás és Gyurcsány Ferenc is egymásra találnánk.
A beszéd egyébként hemzsegett az ehhez hasonló gyurcsányozástól. Vona Gábor azt kívánta például, hogy bárcsak ne tért volna vissza a volt miniszterelnök az Avas lakótelepről.
A nyugattal való szembefordulás és a kelet felé nyitás első lépéseként szerinte Magyarországnak meg kéne tagadnia, hogy az Unió többi tagállamával együtt bojkottálja az iráni olajat. Legfontosabb szövetségeseinknek pedig azoknak kellene lenniük, akik talán a legnagyobb kárt okozták hazánknak régen, vagyis Oroszországnak és Törökországnak. Velük kölcsönösen gyümölcsöző együttműködést lehetne kialakítani. De ugyanúgy fontosak lehetnének Közép-Kelet-Európa országai. Ennek megfelelően a pártelnök beszéde előtt Gyöngyösi Márton, a parlament külügyi bizottságának tagja angolul üdvözölte a különböző nagykövetségekről érkező vendégeket, akiket mind felsorolt. Ott volt például Irán budapesti nagykövete, akit hatalmas ovációval üdvözölt a közönség, illetve a maláj, az azeri nagykövet, valamint libanoni, orosz, lengyel, indonéz, indiai követségi titkárok, a bolgár, a horvát és a szír konzul is.