2012. február 7., kedd 13:46
Az új nemzeti alaptanterv vitaanyaga sokat megtart az eddigi NAT-ból, de a hangsúlyokat máshova helyezi: kiemelt területnek számít majd az oktatásban a hazafias, az erkölcsi, az állampolgári és a családi életre nevelés is, de erősítenék a pénzügyi kultúra oktatását is.
Elkészült az új nemzeti alaptanterv (NAT) vitairata, amelyet március 2-ig bárki véleményezhet. Bár az alaptanterv főként általános megfogalmazásokat, alapelveket, célokat tartalmaz, mégis ez határozza meg, mit tanítanak a jövőben a hazai iskolákban. A nemzeti alaptanterv azt a közös műveltséganyagot írja le, azokat az alapvető ismereteket és készségek rögzíti, amelyeket minden iskolában át kell adni a diákoknak. Azt, hogy az egyes tantárgyak keretében mit, hogyan és mennyi időben kell majd tanítani, a 2013 szeptemberéig elkészülő kerettantervek és az iskolák helyi tantevei írják le.
Az új NAT sok helyen átveszi a korábbi, 2003-ban módosított alaptanterv szerkezetét és megfogalmazásait. Abban nincs változás, hogy az új alaptantervben is tíz műveltségi terület szerepel (magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, matematika, ember és társadalom, ember és természet, földünk, környezetünk, informatika, művészetek, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport). Az új NAT ezek megfogalmazásait ugyanakkor konkrétabbá tette. Részletesen leírja, mik azok az ismeretek, amelyeket egyik iskola sem hagyhat ki a tantervéből.
Teljesen újrafogalmazták viszont az úgynevezett kiemelt fejlesztési területeket. Ezek az iskola legfontosabb nevelési feladatait írják le, amelyeket több tantárgyban, akár az elsőtől a 12. osztályig folyamatosan érvényesíteni kell a tananyagban. A most következőkben ezeket a kiemelt fejlesztési területeket foglaljuk össze. Az egyes menüpontokra kattintva elolvashatja a részleteket.
A nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. Feladata a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. A NAT szándéka, hogy a tudás értékálló és kor igényeinek megfelelő legyen, olvasható a bevezetőben. A célok között említik, hogy a felnövekvő nemzedék tagja a haza felelős polgárává váljon, reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában; törekedjen tartalmas és tartós kapcsolatokra; tudjon önállóan tájékozódni, véleményt formálni és cselekedni, megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket.
Az erkölcsi érzék fejlesztése a korábbi NAT-ban is több helyen megjelent, a mostaniban azonban kiemelt területté vált. „Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira" – olvasható a vitaanyagban. Az idén szeptembertől életbe lépő köznevelési törvény szerint az állami általános iskolában a diákoknak vagy erkölcstanórára, vagy hit- és erkölcstanórára kell majd járniuk. A NAT szerint azonban az erkölcsi kérdések nemcsak egy óra anyagába épülnek be. Az erkölcsi alapkérdések vizsgálata megjelenik a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a környezetismeret-órákon, a művészeti oktatásban és az osztályfőnöki órákon. A vitaanyag szerint „az erkölcsi nevelés nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik". A vitaanyag készítői is arról beszéltek a hétfői sajtótájékoztatón, hogy nem világnézetet akarnak közvetíteni, hanem a diákokat az órákon folytatott vitákkal segítenék eligazodni a jó és rossz döntés megítélésében, az emberi kapcsolatok bonyolult világában, és ezzel fejlesztenék problémaérzékenységüket, becsület- és igazságérzetüket. Azt majd az iskolák és a tanárok dönthetik el, hogyan teszik ezt: órai beszélgetéssel, irodalmi művek, filmek vizsgálatával, vagy éppen drámapedagógiái módszerekkel.
Ugyancsak nem újdonság a hazafias nevelés. Az előző alaptantervben is kiemelt terület volt a hon- és népismeret, ami a magyarság kulturális örökségének megismertetését, a hazaszeretetet elmélyítését, a környező országok népeinek megismerését és az európai azonosságtudat fejlesztését helyezte a középpontba. Az új NAT-ban ez a terület a Nemzeti öntudat, hazafias nevelés címet kapta. Az iskolába járó diákok a magyar, a történelem, a földrajz, a művészeti vagy a környezetismeret órákon ismerkednek meg a nemzeti, népi kultúra értékeivel, hagyományaival. Az órákon tanulmányozzák a magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. A cél, hogy „alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége" – olvasható az anyagban. Az új NAT hangsúlyt helyez az európaiság megerősítésére is, ekképpen: „Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját".
„A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között" – rögzíti a vitaanyag. Az iskolákban ezért a cselekvő állampolgári magatartás kialakítása a cél, amelyet a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség és a méltányosság jellemez. Ennek szellemében már az 5-8. osztályban szó esik állampolgári alapismeretekről, a hivatali ügyintézésről, a demokratikus alapelvekről, Magyarország politikai intézményeiről, a média és a nyilvánosság szerepéről, a jogokról és a kötelességekről. A 9-12. osztályban már a magánérdek és közjó kérdéskörét is érintik, beszélnek a közélet tisztaságáról,.a szólásszabadságról, a többség és kisebbség viszonyáról, a szolidaritásról és a társadalmi igazságosságról is. A vitaanyag szerint „napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismerése nagymértékben hozzájárul a gazdasági élet eseményeiben történő eligazodáshoz, az aktív, kreatív, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó és vállalkozóképes állampolgárrá váláshoz". Ugyanígy fontosnak tartják ebben az összefüggésben a környezettudatos állampolgárrá nevelést és az állampolgárok megfelelő médiaműveltségét is.
A vitaanyag szerint a társas kapcsolati kultúra alapja a megfelelő önismeret megszerzése és fejlesztése. A diákokat az iskolában is megpróbálják hozzásegíteni ahhoz, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, az empátiára és a kölcsönös elfogadásra. A NAT szerint a megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A NAT az önismeret fejlesztésének részévé teszi a mindennapos testnevelést is, ez ugyanis hozzájárul az önértékelésben fontos szerepet játszó saját testkép megismeréséhez, a testtudat kialakításához, de fejleszti az önkontrollt, „a szabálykövető magatartást, a küzdeni tudást, a sikerorientáltság mellett a stressz- és monotónia-tűrést" – írják a szerzők.
A vitaanyag szerint társadalmi elvárás, hogy az iskolák is részt vegyenek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében. Az új NAT felfogása szerint „a családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában". Ezeket az ismereteket is több tantárgyon, így a környezetismereten, történelmen, magyar nyelv és irodalmon, vagy az osztályfőnöki órákon közvetítik. Már az 1-4. osztályban szó esik a családi élet eseményeiről (születés, esküvő), a szülők, nagyszülők gyermekkoráról, az otthon berendezéséről, a munkamegosztásról. Az alaptanterv részét képezik emellett olyan praktikus ismeretek is mint a háztartási gépek kezelése, az otthoni balesetek megelőzése, a víz- és energiatakarékosság, a tudatos vásárlói magatartás, a megfelelő időbeosztás vagy a környezetbarát háztartási módszerek is. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A szexuális életre nevelés is különböző szinteken jelenik meg az alaptantervben: része a szaporodás biológiája, a szexualitással kapcsolatos alapvető egészségügyi szabályok megtanítása, a fogamzásgátlás és a felelős szexualitás megismertetése is.
A mentálhigiéné jegyében az iskolának a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására is fel kell készíteni a gyerekeket. A dokumentum szerint a diákok „legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek." Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítsen az önállóságra, a betegség-megelőzésre. A pedagógusoknak segíteniük kell abban is, hogy a gyereknek a káros függőségek helyett értelmes célokat, pozitív példákat mutassanak fel.
Ezeket az ismereteket már az előző NAT is kiemelt fejlesztési területté nyilvánította. A cél, hogy „a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén" – fogalmaz a vitaanyag. Az iskolának ehhez olyan készségeket kell megerősítenie a diákokban mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, az egyéni és csoportos munkavégzés, valamint itt sem marad ki az etikus magatartás. A pénzügyi nevelés sem csak egy tantárgyhoz kötődik. Tanítják a pénz történetét, értékét, formáit, beszélnek a jövedelem szerepéről a családban, a megtakarítások, a hitelek lényegéről. A majdani tananyag részét képezik olyan kifejezetten aktuális témák is mint a nemzeti és közös valuták, az értékpapírok és a tőzsde kapcsolata, a hitelezés, az adósság, az eladósodás folyamata vagy a nemzetközi pénzügyi szervezetek (IMF) működése.
Ez a terület jóval tágabb annál, mint a mozgókép és médiaismeret tantárgy, amelyet már régóta oktatnak az iskolákban. A médiatudatosságra nevelés célja, hogy a diákok értsék a média nyelvét, kritikusan álljanak az ott közölt információkhoz és „a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek". A diákokat ezért – ugyancsak több tantárgyon keresztül – igyekeznek megismertetni a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés különbségével. Ennek érdekében órákon is elemeznek különböző médiaszövegeket, beszélnek a manipulációról, az üzleti és politikai hatalom és a média viszonyáról, a biztonságos internethasználatról, de a hálózati kommunikáció és a média közösségszervező funkcióiról is.
Az iskolai sikertelenség egyik oka, hogy a diákok nem tanulták meg a megfelelő módszereket az ismeretek rendszerezésére és megtanulására. A vitaanyag szerint „minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban". A diákokat ezért meg kell tanítani arra, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek, hogyan hívhatók elő képletek, szó szerint megtanult definíciók, idézetek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, áll a dokumentumban.
A NAT szerint a személyiségfejlesztő nevelés-oktatás része, hogy az iskola alakítsa ki a gyerekekben a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. A szociális érzékenység fejlesztését leginkább saját élményű tanuláson keresztül lehet fejleszteni. Minden bizonnyal ezt is szolgálja majd a középiskolákban az érettségit megelőző önkéntes munka. A diákok különböző projekteket vállalhatnak, egyebek mellett mozgássérülteknek, állami gondozottaknak is segíthetnek.
A hazai iskolákban tanuló diákoknak meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen használják, írja a vitaanyag. Az iskolákban több tantárgyon keresztül is oktatják azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek válságokat idézhetnek elő. A tananyag része az egyén felelőssége a globalizáció korában, az ökológiai válság mint erkölcsi probléma, a demográfiai folyamatok következményei, a világszegénység kérdése és a jövő nemzedékek jogai is. Itt sem csak az elvi kérdések kerülnek szóba. Az órákon tanulnak a diákok a takarékos közlekedésről, az energiatakarékos építkezésről, a lakások hőszigeteléséről vagy a napkollektorok, hőszivattyúk működéséről is.