A BruxInfo értesülései szerint a három kötelezettségszegési eljárás megindulásával párhuzamosan újabb magyar törvény európai uniós megfelelését is vizsgálni kezdte az Európai Bizottság. A testület szerint fennáll a veszélye annak, hogy a tavaly októberben elfogadott felsőoktatási törvény, aminek bizonyos rendelkezéseit egy januárban elfogadott kormányrendelet részletezi, sérti a személyek szabad áramlásának európai elvét, sőt, a Bizottság álláspontja szerint szembemehet a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó uniós célkitűzéssel is.

A vitatott jogszabály előírja, hogy az új felsőoktatási finanszírozási rendszerben, aki államilag finanszírozott képzésben szerzi a diplomáját, annak a diplomázást követő 20 éves periódusban bármikor legalább kétszer annyi időt kell eltöltenie Magyarországon, mint amennyi ideig a tanulmányait végezte. Egy orvosnak tehát, aki a hatéves egyetemi képzésének végén általános orvosi oklevelet szerzett, legalább 12 évig Magyarországon kell dolgoznia a diplomázás utáni 20 évben bármikor.

Ha nem így tesz, akkor a végzett hallgatónak vissza kell fizetnie az állam részére a teljes egyetemi képzésének költségeit. Az elfogadott törvény és kormányrendelet szerint mindezt a tanulmányok megkezdése előtt szerződésben kell vállalniuk az államilag finanszírozott, tehát tandíjmentesen tanuló hallgatóknak.

Az EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár hétfőn több uniós biztossal találkozott, akikkel az aktuális és problémás magyar ügyekről tárgyalt. Köztük volt az oktatáspolitikáért felelős EU-biztos is, aki a saját, hivatalos Twitter-csatornáján közölte, „Találkoztam Győri államtitkár asszonnyal, és közöltem vele: félő, hogy a törvény sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét, és növelheti az iskolaelhagyók számát”.

A személyek szabad áramlása az Európai Unió négy alapvető szabadságelvének egyike (személyek, áruk, tőke, szolgáltatások), amelyet irányelv, és az ehhez kapcsolódó nemzeti törvény valósít meg jogilag, a korai iskolaelhagyók számát pedig az EU 2020 gazdasági stratégia alapján kellene uniós szinten 10 százalék alá csökkenteni 2020-ig. Mérsékelni kell tehát azok számát, akik az iskolakötelezettség ideje alatt (Magyarországon a 16. életévük betöltése előtt) félbeszakítják a tanulmányaikat. Utóbbival kapcsolatban a tagállamoknak minden évben konkrét, számszerű vállalást kell tenniük a nemzeti reformprogramokban, legközelebb április közepéig.

Androulla Vassiliou EU-biztos szóvivője a BruxInfónak elmondta, a Bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére, és egyre több, képzetlen munkanélkülit juttathatnak a piacra”.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a testület jogi szolgálatai már január közepén megkezdték a magyar jogszabályok jogi vizsgálatát. Több főigazgatóság végzi az elemzést, hiszen több szempontból (foglalkoztatási és oktatási) is aggályosnak ítélte a Bizottság a törvényt és a kormányrendeletet.

Az oktatáspolitika alakítása az Európai Unión belül tagállami hatáskörben van, a Bizottság és más tagállamok nem szólhatnak bele abba, hogy egy tagország hogyan szervezi az oktatási rendszerét, "de ha ehhez kapcsolódva egy tagállam megsérti az uniós jogszabályokat, akkor a Bizottságnak kötelező közbeavatkoznia" - mondta a BruxInfónak egy tisztviselő.