Hat-nyolcfős titkos belső ellenzéki, vagy legalábbis a kormány politikájával titokban szembeszegülő társaság létezését gyanították Orbán Viktor zárt ajtók mögött tartott egri beszéde után a Fidesz-képviselők. A miniszterelnök a háromnapos frakcióülés elején tartott - puccsos beszédként elhíresült - helyzetelemzésében ugyanis kitért arra, hogy az egyik, a kormány számára fontos szavazáson a párt néhány képviselője nemmel szavazott, és ezzel majdnem sikerült megtorpedózniuk a kinevezést.

Az Indexnek nyilatkozó fideszesek magyarázata szerint a miniszterelnök főként december 23-i események alapján beszélt arról – Kósa Lajos megfogalmazása szerint –, hogy az az érzése támadt, „minthogyha valami komplett világösszeesküvés lenne Magyarország ellen”. A felsorolás része volt az LMP Parlament előtti láncolós akciója, az amerikai diplomácia jelzései és a nagy nyugati tévék, hírügynökségek egyidejű megjelenése Budapesten. A képviselők elmondása szerint Orbán párttársai számára figyelmezetésként vetette közbe, hogy szerinte az sem véletlen, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára jelölt Handó Tündére a kétharmados támogatást igénylő titkos szavazáson többen nemmel szavaztak. Ha ugyanis nem jönnek össze a kinevezéshez szükséges voksok, akkor a nyugati sajtó, köztük a CNN is erről tudósíthatott volna. Az Index forrásai szerint Orbán azt állította, hogy a félreszavazást lehetett úgy értelmezni, hogy meg akarták őt buktatni.

Az általunk megkérdezett képviselők azt is tudni vélték, hogy a Handó Tünde kinevezéséről szóló szavazáson összesen hét Fidesz-KDNP-s képviselő adott le nem szavazatot. A frakciótagok egy része szerint csupán a nemtetszésük elszigetelt kinyilvánításáról volt szó. Az év végére sokan belefáradtak a parlamenti törvénygyártásba, és a titkos szavazáson kifejezést adhattak kiábrándultságuknak. A képviselőcsoportban azonban az is elterjedt nézetté vált, hogy a hetek összebeszéltek, és a szavazási buktától csupán néhány külsős átszavazás mentette meg a Fideszt és kormányt.

Orbán szuggesztív beszéde a jelek szerint a képviselőcsoport jó részét megtévesztette, az egri eseményeket taglaló képviselőket ugyanis meglepetésként érte, amikor jeleztük nekik, hogy a Handó-szavazás nem december 23-án volt, hanem tíz nappal korábban. December 23-án számos fontos kétharmados törvényről döntöttek, többek között a pénzügyi stabilitásról, az alkotmány átmeneti rendelkezéseiről, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényekről, de titkos szavazásra akkor nem került sor. A nyilvános szavazások miatt vissza lehet követni, ki hova adta a voksát. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke például előre jelezte, hogy nem szavazza meg a felsőoktatási törvényt. Orbán pedig valószínűleg véletlenül szavazott nemmel a családvédelmi törvényről szóló egyik szavazáson.

Handó Tündét Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökével, Darák Péterrel együtt december 13-án választották meg az új OBH elnökének. A szavazás titkos volt, így elvileg nem lehet tudni hogyan szavaztak a kormánypárti képviselők. Az azonban biztos, hogy a Handóra leadott 361 szavazatból 6 volt érvénytelen, 355 érvényes, ebből a jelöltre 258-an szavaztak igennel, 97-en nemmel. Orbánék figyelmét a 258 igen szavazat azért kelthette fel, ami éppen egy szavazattal haladta meg a szükséges a kétharmados többséget, miközben a parlamenti erősviszonyok ennél kevésbé szoros eredményt ígértek, hiszen Fidesz és a KDNP frakciójában összesen 262 képviselő ült.

Az Index az Országgyűlés hivatalától kikérte a szavazás előtt készült aláírási íveket, amelyeket azok a képviselők írtak alá, akik felvették a szavazólapjukat. Ebből az derült ki, hogy mind a 262 kormánypárti képviselő felvette a szavazólapját. Mivel több kormánypárti képviselő vette fel a szavazólapot, mint ahány szavazatot kapott Handó, arra lehet következtetni, hogy legalább négy – Handó külsős támogatása miatt biztosan több –kormánypárti képviselő nem szavazta meg a jelöltet. Hogy kik voltak a félszavazó képviselők, azt nem lehet tudni.