Hétfőn Schiffer András a Parlamentben szavazásra bocsájtotta "Az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről" című indítványát. Az ügynökakták megnyitását előterjesztő LMP-s javaslat tárgysorozatba vételét a Jobbik is támogatta. A kormánypártok a kérdéses ügyben nem szólaltak fel, és az ügynöklista nyilvánosságra hozását egyhangú többséggel leszavazták. Ezzel Magyarország lett a térség utolsó országa, ahol ezt a kérdést még nem rendezték le.
Az LMP és a Jobbik tisztázná a múltat
A Lehet Más a Politika javaslatának lényege az lett volna, hogy bárki nyíltan hozzájuthasson az ügynökaktákhoz. Schiffer a szavazás előtt Németországot és az új államfőjelöltet, Joachim Gauckot hozta fel pozitív példának. Szerinte Gaucknak köszönhetően nem képzelhető el az, hogy Németországban a német szocialista párt egykori cenzora demokrációról oktassa ki a Bundestagot vagy hogy "egy volt NDK-s miniszter szociáldemokratát játsszon húsz évvel a rendszerváltás után". Schiffer azt is leszögezte, hogy Magyarország addig nem lehet jogállam, amíg ilyen horderejű kérdések elkenhetők. Sajnálattal vette, hogy a kormányoldalról senki sem akart hozzászólni a témához. Ertsey Katalin azok nevében beszélt, akik az utolsó olyan generációhoz tartoznak, akikről az 1980-as évek végén utoljára jelentettek az egyetemista társaik.
Novák Előd felhívta rá a figyelmet, hogy a fennmaradt iratok 92 százaléka az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárában, 8 százaléka pedig a titkosszolgálatoknál található meg, és csak ez utóbbiak több mint 32 000 minősített, azaz titkosított irattári tételt jelentenek. Szerinte preambulumok szintjén merül ki a Fidesz antikommunizmusa. A Jobbik azon az állásponton volt, hogy nem kéne már megvárni, amíg kormányra kerülnek, intézzék el a kérdést most. Novák ezenkívül még a felelősségre vonást is sürgette.
A Fidesz szó nélkül leszavazta
A Fidesz rendszerváltó pártként mindig is híres volt antikommunista politikájáról. A párt álláspontja 2005-ben még az volt, hogy "a kormányzó pártok erkölcsi feladata, hogy a törvény alapjait sokkal szélesebbre tárja, és a valamikori elnyomó apparátust egészében és részleteiben bemutassa. Ha a felnövekvő generáció nem ismeri meg az igazságot, akkor nem lehet a bizalmat megalapozni és többpárti demokráciát építeni". Akkor Ivanics István fideszes képviselő azt mondta, hogy "enélkül Magyarország nem tud majd felemelt fejjel létezni a szabad európai nemzetek között". 2011 márciusában Lázár János – aki most mégsem szavazott – kiállt amellett a lépés mellett, hogy 547 szigorúan titkos állományú tiszt adatlapját töltötték fel az internetre.
Ennek ellenére most szóbeli reagálás nélkül a párt képviselőinek 68 százaléka a KDNP képviselőinek 46 százalékával együtt elvetette a javaslatot. Még Cser-Palkovics András, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és a KDNP-s Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár is nemmel szavazott: előbbi 2008-ban arról beszélt, hogy a Fidesz meggyőződése, hogy "a kommunista bűnök esetében sincs helye a felelősség elkenésének vagy szétterítésének", utóbbi pedig az új alaptörvénnyel kapcsolatban jelentette ki, hogy nincs lehetőség áthajlásra az előző és az új rendszer között.
Szavazás
Schiffer javaslatát csak a kormánypártok ellenezték, mindegyik ellenzéki párt támogatta (beleértve a hivatalosan még független politikusokból álló Demokratikus Koalíciót). A 386 képviselő közül a javaslatra 320-an szavaztak: ebből 120-an igennel (37,5%), 172-en nemmel (53,8%), 28-an pedig tartózkodtak (8,7%). A szavazástól 66-an maradtak távol, ebből 10 fő igazoltan.
A javaslatot a 226 fideszes képviselőből 154 szavazta le, többek között Budai Gyula, Cser-Palkovics András, Hende Csaba, Kocsis Máté, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Orbán Viktor, Papcsák Ferenc, Pokorni Zoltán – aki egyébként apja titkosszolgálati múltja miatt 2002-ben lemondott pártelnöki és frakcióvezetői posztjáról –, Répássy Róbert, Rogán Antal és Szijjártó Péter. A KDNP-ből 17-en, köztük Rétvári Bence, Semjén Zsolt és Stágel Bence szavaztak nemmel. Az MSZP, az LMP és a Jobbik soraiban, valamint a független képviselők közül senki sem szavazta le a javaslatot, egyedül a Jobbikból 2010-ben kizárt Pősze Lajos.
Bár jelen volt, mégsem szavazott a fideszes Lázár János, Navracsics Tibor és Varga Mihály, a KDNP-s Harrach Péter, de az MSZP-s Mesterházy Attila és Nyakó István sem. Meglepő módon az antikommunista felfogásáról híres '56-os hős, Wittner Mária a szavazáson tartózkodott.
Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes, aki a párton belül sokat foglalkozik a kommunizmusban elkövetett bűncselekményekkel, egyike volt annak a 19 fideszes képviselőnek, akik Schiffer András javaslatára igennel szavaztak a Parlamentben. Megkeresésünkre elmondta, hogy nem tudott róla, hogy a Fideszben egységes álláspont lett volna arról, hogy nemmel kell szavazni, de ő jónak tartotta az LMP javaslatát, és szerinte tovább kellene vinni az ügyet. Gulyás nyújtotta be tavaly azt a javaslatot, amit az országgyűlés meg is szavazott, és ami végső soron lehetővé teszi Biszku Béla elítését.
A Fidesz-frakció sajtóosztálya az Indexnek elmondta, hogy "a frakció az elmúlt közel két évben bebizonyította, hogy nem fél hozzányúlni több évtizede tabuként kezelt témákhoz", mint amilyen az ügynökkérdés is, azonban megnyugtató lezárása "körültekintő, átgondolt szabályozást igényel". Az LMP javaslatát viszont nem tartották ilyennek, ezért szavaztak rá nemmel. Megerősítették, hogy a frakcióban még nem alakult ki egységes álláspont a témában, de állításuk szerint a párton belül "karakán vélemények vannak ebben a kérdésben". Példaként a képviselőcsoport vezetőjének, Lázár Jánosnak azt a támogató segítségét hozták fel, aminek köszönhetően a szigorúantitkos.hu weboldalra felkerülhettek a pártállami idők SZT tisztjeinek nevei.
Örökség
Varga László történész az Indexnek 2009-ben elmondta, hogy "Magyarország az utolsó olyan ország, ahol az állambiztonsági múlt feltárása még mindig nem ment végbe. A németek, a bolgárok, a románok, a csehek, a szlovákok már mind találtak elfogadható megoldást, ami eleget tesz a demokratikus követelményeknek". A levéltárakból hiányzó iratok egy részét megsemmisítették vagy ellopták, más részét pedig a titkosszolgálat tartotta vissza. Az egykori ügynökök túlnyomó többségének kilétére sem derült fény, pedig leolvashatóak volnának azok a mágnesszalagok, amelyeken az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő személyek neve szerepel.
Mivel a többség leszavazta, Magyarország lett az Európai Unió volt kommunista országai közül az utolsó, ahol a kommunizmus ügynökeinek aktáiról szóló vitát az országgyűlés még mindig nem rendezte le.
Az összes képviselő leadott szavazatát itt nézheti meg.