Közzétette a 2011-es kompetenciemérés eredményeit az Oktatási Hivatal, jelentette be Princzinger Péter, a hivatal elnöke. Az adatokat a hivatal honlapján lehet böngészni. A szülők az iskolában kapott azonosító kóddal megnézhetik, gyerekük hogyan teljesített az átlaghoz képest. Rá lehet keresni egy adott iskola eredményeire is.

2011-ben az összes 6., 8. és 10 évfolyamos diákkal tesztet írattak, hogy szövegértési és a problémamegoldó képességüket vizsgálják. A 4. osztályosok körében  94 ezer diáknál vizsgálták azt, hogy az adott tanuló a korosztályára jellemző szinthez képest hol áll. Országosan így összesen 388 ezer diák teljesítményét mérték fel.

Az anonim teszt nem a tananyagra kérdezett rá és semmilyen hatással nem volt a diákok jegyeire vagy bizonyítványára. Azt vizsgálták, hogy a gyerekek mennyire tudják alkalmazni a tanultakat a mindennapi életből vett feladatokon. A szövegértési tesztben nemcsak elbeszéléshez, rövid történethez, de magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy szórólaphoz kapcsolódó kérdéseket is kaptak. A matematikai feladatlapon valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását várták a tanulóktól.

A gyerekek eredményeit csak a szülők nézhetik meg, azokat az Oktatási Hivatal sem tudja személyhez kötni. A diákok tavaly a teszt kitöltésekor kaptak egy azonosító számot, amit ha most beütnek a honlapon, látható lesz az eredmény (aki elveszítette a kódot, az elkérheti az iskolától).

A rendszer működését a sajtótájékoztatón be is mutatták a T414-o115 kódjelű tanuló példáján. Az adatlapján látható volt, hogy a nyolcadikos diák 69 százalékosra írta meg a matematikai eszköztudást vizsgáló tesztet, amivel mind országosan, mind saját iskolájában és osztályában is a többségnél valamivel jobb átlagot ért el. Egy diagramon az is látható, hogy a diák 2009-es eredményéhez képest többet fejlődött, mint ami várható volt.

Nagyon fontos visszajelzést kapnak az iskolák is a teljesítményükről, hangsúlyozta Pongrácz László, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője. Az iskolák láthatják az osztályonként eredményeket, összehasonlíthatják ezt a hasonló családi és szociális hátterű diákokkal foglalkozó iskolák eredményeivel és az országos átlaggal is. A korábbi évek adatai alapján kirajzolódik az is, mennyire sikerült az iskolának fejleszteni a gyerekeket. Minden gyerek a szüleivel közösen kitölt egy adatlapot is saját szociokulturális hátteréről, így olyan adatokat is kapnak, amelyek alapján elemezhető, mennyire segít leküzdeni az iskola az otthonról hozott hátrányokat.

Az adatokból néhány hét múlva készül el az országos trendeket is felvázoló jelentés a Nemzetierőforrás-minisztériumban. Az Index kérdésére Princzinger Péter azt mondta: ugyan ez a teszt az iskolák munkáját is értékeli, önmagában nem alkalmas arra, hogy a hamarosan induló országos szakmai ellenőrzéseknél csak ezt használják fel.

A felmérés évente körülbelül 400 millió forintba kerül. Princzinger Péter az Index kérdésére hangsúlyozta: ebből a pénzből 4183 iskolai telephelyen összesen 388 ezer diák képességeit vizsgálják meg, s az összeg tartalmazza az adatok összegyűjtését, feldolgozását és elemzését is. Princzinger elmondása szerint ebből egy olyan hasznos adatbázis jön létre, amely nemcsak a szülőknek, de az iskoláknak és az oktatásirányításnak is fontos visszajelzést ad az iskolákban folyó munka minőségéről. Princzinger Péter szerint az oktatásra összesen költött mintegy 1200 milliárd forinton belül ezért ez a 400 millió nem tekinthető nagy összegnek és jól hasznosul.