A Fővárosi Törvényszéken a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet indított közérdekű adatigénylési pert az Alkotmánybíróság ellen. A TASZ azt szeretné megtudni, hogy 2010 májusában pontosan milyen fázisba jutott a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (tész) alkotmányosságáról szóló AB-döntés, mielőtt azt a fiók mélyére süllyesztették volna.

Az AB tagadja, hogy született volna határozat az ügyben, ám nem hajlandó kiadni az ülések jegyzőkönyveit. Ugyanígy nem szeretnék nyilvánosságra hozni az AB 2010 május 17-i és szeptemberi 14-i üléseire a bíróknak küldött meghívókat is.

A dokumentumokból egyértelműen kiderülhet, hogy májusban született-e határozat vagy sem. Az AB érvelése szerint ez értelmetlen kérdés, mert határozatról akkor lehet beszélni, ha azt az alkotmánybírók aláírták és a közlönyben megjelent.

Ha az ülések jegyzőkönyveit kiadnák, azzal a testület szerint szerint értelmüket vesztenék a testület befolyásmentes döntését biztosító zárt ülések, a meghívók pedig kizárólag az ülés idejét és napirendjét tartalmazzák, azokból semmi más nem olvasható ki.

A bíróság mai döntésével a jegyzőkönyvek tekintetében elutasította a TASZ keresetét, az AB-nek azonban ki kell adnia a meghívókat, így a hét kereseti pontból egyet nyert csak meg a TASZ.

A tényleges életfogytiglant az uniós országok közül egyedül Magyarország alkalmazza. A társadalom többnyire helyesli, hogy a legkirívóbb életellenes cselekmények elkövetői soha, semmilyen körülmények között ne kerülhessenek szabadlábra – igaz, a többség a halálbüntetés visszaállítását is pártolná.

Máshol viszont komolyabban veszik azt az emberi jogi érvet, hogy a tész a kínzás és az embertelen bánásmód tilalmáról szóló nemzetközi egyezményekbe ütközik. Nagyobb teret kap az a büntetőjogi szakmai érv is, hogy a tész-re ítélt, ezért már bármit büntethetetlenül megtehető, nem motiválható rabok őrzése nagyon drága, de nehéz is, mert nincs fegyelmező eszköz a büntetésvégrehajtás kezében.

Az AB határozatának – ha volt ilyen – különös súlyt adna, hogy a tész az Orbán-kormány büntetőpolitikájának egyik sarokkövévé vált, sőt, az bekerült a januártól hatályos Alaptörvénybe is. A büntetőintézkedés amúgy szokatlan alkotmányos becikkelyezését mindenesetre új megvilágításba helyezné, ha kiderülne, hogy az AB azt korábban alkotmányellenesnek nyilvánította.

Hasonlóképpen az AB is kényes helyzetbe lavírozta magát. Ha megfellebbezi a fővárosi Törvényszék mai döntését, hogy ne kelljen kiadni a meghívókat, csak tovább erősödik a gyanú, hogy valamit tényleg titkolni akarnak.