Összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó fizetését emelik meg január elsejétől visszamenőleg, jelentette be Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter. Béremelést kap 16 520 orvos, 67 978 szakdolgozó, valamint 1380, egészségügyben dolgozó vegyész, pszichológus, biológus, kémikus, gyógyszerész. A szükséges törvénymódosítások elfogadása után a béremelést július elsejétől fizetik ki, első lépésként egy összegben január elsejéig visszamenőleg.
Az ügyeleti díjazás nélkül bruttó 350 ezer forintos összegig kereső orvosok - ide tartozik a doktorok 80 százaléka - egységesen bruttó 65 ezer forint emelést kapnak. Efölött 10 ezer forintos sávonként 5 ezer forinttal csökken a béremelés mértéke. A 450 ezer forint felett keresők egységesen 10 ezer forint emelésre számíthatnak. Az egyéb diplomások egységesen 31 435 forint emelést kapnak.
A szakdolgozók körében 22 ezer ember bruttó 20 ezer forint feletti emelést kap, 32 ezren pedig 15 ezer forintot. Mint Szócska Miklós államtitkár elmondta: náluk eddig nem volt bértábla, alig volt különbség egy kezdő és egy 20 éve már a pályán dolgozó asszisztens vagy ápoló bére között.
A béremelés a közalkalmazottakra és az állami tulajdonú gazdasági társaságok alkalmazottaira vonatkozik. A háziorvosok, illetve a náluk dolgozó asszisztensek most nem kapnak emelést. Az államtitkár erről azt mondta: 2010-2011-ben több alkalommal is emelték a háziorvosi praxisok járandóságát.
A kormány a béremelésből 15 milliárd forintot a népegészségügyi termékdíjból, a chipsadóból akar fedezni, csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az hoz majd ennyi bevételt, mondta Mesterházy Attila, az MSZP pártelnöke, frakcióvezetője. Ugyanennyi pénzt szerkezeti átalakításoktól vár a kormány, az MSZP elnöke szerint azonban félő, hogy ez ész nélküli kórházbezárásokat, dolgozók elbocsátását jelenti. Mesterházy szerint "komolytalan" források helyett a kormánynak törvényi, költségvetési garanciát kell adnia a béremelésre.
Réthelyi Miklós és Szócska Miklós külön kiemelte, hogy a béremelés fedezetét az egészségügyben korábban tapasztalható pazarlás megszüntetésével, racionalizálással, a népegészségügyi termékadó bevezetésével teremtették meg, azaz nem volt szükség külső forrásra. A béremelés összege ebben az évben 30,5 milliárd forint. 15 milliárd a hamburgeradóból, további 15 pedig az egészségügyi kiadások átcsoportosításából származik.
A béremelés részleteit kedden délután ismertetik a szakmai szervezetekkel. Szócska Miklós utalt arra, hogy ez csak az első lépés, a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen folyamatosan dolgoznak egy hosszú távú forrásteremtési stratégián.
A Magyar Rezidens Szövetség tavaly május végén indított akciót, amelyben a fiatal orvosok letétbe helyezték felmondóleveleiket. Kilátásba helyezték, hogy az év végén tömegesen mondanak fel, ha az állam nem kínál megfelelő perspektívát nekik.
Az MRSZ azt tűzte ki célul, hogy az orvosok átlagbére érje el a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát: a kezdő orvosoknak nettó kétszázezer, a szakorvosoknak nettó háromszázezer forintos bért, illetve a teljes orvostársadalom számára lépcsőzetes béremelést kértek. Amikor december végén Szócska Miklós tárgyalást ajánlott a rezidenseknek, három hónapra felfüggesztette akcióját.
Szócska Miklós kedden azt mondta: bízik abban, hogy a mostani első lépés elfogadható lesz a rezidenseknek is. Mint mondta, a szobájában van egy iratmegsemmisítő, amelyet szívesen felajánl arra, hogy a a rezidensekkel együtt ledarálják a felmondóleveket.
Az egészségügyi államtitkárság épületéhez érkező Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta, jelentősnek tartja a mostani lépést, de arra nincs felhatalmazva, hogy eldöntse,. szükség lesz-e az iratmegsemmisítőre vagy sem. Mint mondta, meghallgatják a kormány részletes tájékoztatását a béremelési tervekről, délután pedig a szövetség vezető testülete dönt a további lépésekről.
Az egészségügyi szakmai szervezetek többsége egy intézkedéssorozat első lépéseként elfogadhatónak tartja a kormány kedden ismertetett béremelési ajánlatát. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke úgy fogalmazott: azon múlik minden, milyen lesz a folytatás. Szerinte a mostani béremelés csak akkor nevezhető jelentős intézkedésnek, ha belátható időn belül hasonló mértékű emelések követik. Ha még legalább két ilyen béremelést láthatnának a következő egy-másfél évben, az a fiatalabb munkavállalók bérének megduplázását jelentené.
Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke is kifogásolta, hogy az alapellátásban dolgozók kimaradnak a béremelésből. A MOSZ elnöke hozzátette: a tízszeres bérkülönbséget és a háromszoros leterheltséget nem lehet azonnal megoldani, így a bejelentett béremelés az orvoselvándorlás csökkentésében még nem hoz áttörést, egy intézkedéssorozat első lépéseként viszont elfogadhatónak tartják a kormány által ismertetett számokat.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is azt mondta, hogy ezzel az egy intézkedéssel még nem lehet megoldani az ágazat súlyos pénzügyi és emberierőforrás-problémáit. Mint mondta, a többszörös egyeztetéseknek köszönhetően nem érte őket nagy meglepetés. Megjegyezte, hogy a szaktárca azon javaslatukat is megfogadta például, amely szerint a szakmában eltöltött idő és a szakképesítés alapján differenciáltan osszák el a rendelkezésre álló összeget. (MTI)