A plágiumügyet vizsgáló egyetemi bizottság olyan döntést hoz, hogy Schmitt Pál maradhat a posztján – erre számítanak az Index által megkérdezett kormánypárti képviselők. A Fidesz belső fórumain az elmúlt hetekben nem merült fel a kérdés, kormánypárti források szerint azért, mert Schmitt sorsáról úgyis Orbán Viktor dönt. A plágiumügy bagatellizálására utal, hogy a Magyar Nemzet információi szerint a bizottsági vizsgálat csak annyit állapított meg, hogy a jelenlegi szabályokat sérti a dolgozat forráskezelése.
Nem foglalkoztatja különösebben a kormánypárti képviselőket, hogy milyen eredményre jut szerdán a Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügyét vizsgáló egyetemi bizottság – derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket hétfőn folytattunk kormánypárti politikusokkal. Több képviselő is úgy fogalmazott, hogy „nem túl érdekes az egész ügy”. Ezt azzal magyarázták, hogy szerintük a plágiumgyanúnál jobban érdeklik az embereket az IMF-tárgyalások és az ügynökkérdés rendezése. Többen hozzátették: a kérdés csak a vizsgálat után lesz politikailag aktuális.
A Magyar Nemzet értesülése szerint a köztársasági elnök kisdoktori disszertációjának keletkezési körülményeit vizsgáló bizottság szerint az 1992-es dolgozat megfelel az egyetemi és a törvényi feltételeknek. A bizottság szerdán hozza nyilvánosságra a jelentését.
A lap értesülése szerint nem indokolt a doktori cím elvétele, ám a bizottság a disszertációban felhasznált források megjelölését szakszerűtlennek minősítette. A bizottság szerint a hiányosságokra már az előopponensi véleményben fel kellett volna hívni Schmitt Pál figyelmét, ami azonban nem történt meg.
Egy kormányzati tisztséget is betöltő politikus szerint az érdektelenség a Fidesz belső fórumain is érezhető volt az elmúlt hetekben. A forrás szerint korábban a képviselők négyszemközti beszélgetésein, viccelődéseiben többször is előkerült a téma, az elmúlt hetekben azonban ez már nem volt jellemző. Nem került szóba a kérdés a hétfői frakcióülésen sem. A politikus szerint ennek az lehet az oka, hogy a képviselők úgy vélik, ha Schmittnek távoznia kell, akkor az Orbán Viktor kormányfő döntésén múlik majd, a frakciónak ebbe nem lesz beleszólása. Az érdektelenséghez hozzájárulhatott az is, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárások miatt több fontos téma is napirenden volt az elmúlt hetekben.
A forrás szerint az ellenzék sem kényszerítette rá arra a kormánypártokat, hogy komolyabban foglalkozzanak a témával. Az ellenzéki képviselők parlamenti felszólalásaikban nem sokszor hozták szóba a témát, Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció például írásbeli kérdést tett fel az egyetemi vizsgálatról Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek. Réthelyi március 20-i válaszában azt írta: „A kormánynak semmilyen befolyása nincs az ügyre. Kizárólag az egyetem tudományos közösségének joga, hogy a tudományos vizsgálat módszerét, időigényét és a tudományos értékítéletet meghatározza.”. A kormánypárti képviselő szerint a kormány így könnyen tudta magát tartani ahhoz a stratégiához, hogy a nyilvánosság előtt nem beszél Fideszen belül is többek által kínosnak minősített kérdésről.
A képviselő azt mondta: arra számít, hogy az egyetemi bizottság felemás döntést hoz: elismeri, hogy a kisdoktori a jelenlegi szabályok alapján már nem állna meg a helyét, de megállapítja, az akkori előírásoknak megfelelt. A kormányzati tisztséget is betöltő politikus várakozása szerint Schmittet így valószínűleg nem fosztják meg a doktorijáról, maradhat a posztján. Egy másik kormánypárti politikus arról beszélt, ha Schmittet elmarasztalják, az lesz érdekes, hogy mennyire lesz negatív a bizottság jelentése. Ha ez nem lesz teljesen negatív, az is elképzelhető, hogy Schmitt a posztján maradhat, mondta. Példaként Medgyessy Péter korábbi MSZP-s miniszterelnököt említette, aki azt követően is a posztján maradt, hogy kiderült, SZT-tiszt volt a rendszerváltás előtt. Ráadásul a képviselő szerint utóbbi nehezebben védhető, mint a plágiumvád.
Ha Schmitt kénytelen lenne lemondani, az komoly presztízsveszteséget jelentene a kormányzatnak, mondták többen. Az egyik forrás szerint ráadásul ez ellentétes is lenne a kormány jelenlegi hatalomgyakorlási technikájával, ami arról szól, hogy a kormánypártok minden fontosabb pozíciót megpróbálnak megszerezni, a posztok betöltőit pedig megvédik a támadásoktól. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy a képviselők közti beszélgetéseken az sem merült fel komolyabban, hogy ki lehet Schmitt utóda, ha az államfő kénytelen lenne távozni. Az egyik forrás szerint pletykaszinten például Martonyi János külügyminiszter neve merült fel, akiről még február közepén írta a Népszava írta, hogy Schmitt távozása esetén esélyes lehet az államfői posztra.
A hvg.hu januárban arról írt, hogy Schmitt 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A Köztársasági Elnöki Hivatal még aznap visszautasította a cikk állításait. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja január végén jelentette be, hogy létrejött a köztársasági elnök kisdoktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság. A bizottság vizsgálatának eredménye március 28-ára készül el, Schmitt Pál Szöülban várja majd a szerdai bejelentést.