A január elsejével hatályba lépett új katasztrófavédelmi törvény alapján egységes rendszerben, április elsejétől pedig új struktúrában látják el feladataikat az állami irányítás alá került tűzoltóságok, mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője szerdai sajtótájékoztatóján.
Bakondi György azt mondta, az állami tűzoltóság a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználásával, az erő- és eszközállomány optimális tervezésével erősíti meg az ország tűzvédelmét, a cél az, hogy így csökkentsék a tűzoltók vonulási idejét, vagyis a tűzjelzés és a beavatkozás megkezdése közötti jelenlegi, országosan 25 perces átlagidőtartamot 10-15 percre.
Közlése szerint mindez úgy lehetséges, hogy a megalakuló katasztrófavédelmi őrsökkel a segítség közelebb kerül a lakossághoz, ezért az eddig részben önkormányzati fenntartású hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé váltak költségvetési, képzési, bevetés-irányítási, ellátási és logisztikai szempontból is.
A január elsejével létrehozott 65 katasztrófavédelmi kirendeltség alárendeltségében ezentúl 104 hivatásos tűzoltó-parancsnokság látja el feladatát, alárendeltségükben 65 katasztrófavédelmi őrs és 46 katasztrófavédelmi iroda működik majd, mondta az altábornagy. Hozzátette: a tervezett 65 katasztrófavédelmi őrs 2014 év végéig alakul meg, ebből 16 őrs már az idén áprilisban megkezdheti munkáját. Megszüntették azt a 16 tűzoltó-parancsnokságot, amelynek korábban nem volt vonulós egysége, csak hatósági feladatokat látott el.
Elmondta azt is, a katasztrófavédelem státusainak száma mintegy 500 fővel nő áprilisra, így összesen 11 ezer 634 tiszt, tiszthelyettes, közalkalmazott és munkavállaló dolgozik majd a szervezetnél, megszüntetve a 21 kormánytisztviselői állást, és csaknem ezer fővel csökkentve a közalkalmazottak létszámát.
Mint mondta, az egységes katasztrófavédelem feladatrendszerében a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme polgári védelmi feladat, amelynek ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek is részt vesznek.
Előbbihez a speciális tudással rendelkező önkéntes szervezetek, köztük a kutyás, a barlangi, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók. Az utóbbi, a „köteles" kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél.
Országosan a köteles és önkéntes polgári védelmi szervezetbe 102 ember van beosztva, ennek 98 százaléka, 100 ezer ember a köteles polgári védelmi szervezetbe beosztott ember. A megalakítani tervezett önkéntes polgári védelmi szervezetek közül eddig kilenc önkéntes katasztrófavédelmi mentőszervezet jött létre, ezekben összesen nagyjából ezer ember lát el polgári védelmi feladatokat, és összesen 63 önkéntes mentőszervezet van Magyarországon.
Bakondi György kitért arra, hogy a január elsejével életbe lépett új katasztrófavédelmi törvény értelmében a védelemigazgatásban is változás történt: veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem a kormányhivatal vezetője, és két helyettesük a megyei katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes. Az utóbbinak egy esetleges háborús konfliktus esetén lehet szerepe.
Létrehozták a megyei szintű egészségügyi, pszichológiai és munkabiztonsági központjukat, amely az állomány felvételi feladatait és orvosi alkalmassági vizsgálatát is ellátja majd. A szervezet egyelőre regionális jelleggel Csornán, Kaposváron, Szegeden és Debrecenben kezdi meg működését. Megszüntetik a járműjavító-műhelyek egy részét, a javítást egy külső cég végzi majd, valamint szintén megszüntetnek négy megyei kiképző- és raktárbázist.
Az altábornagy kitért arra is, hogy már működik a január elsejével alapított új, egységes iparbiztonsági hatóság, amely három szakterület - veszélyes üzemek, veszélyes anyagok szállítása, kritikus infrastruktúrák - felügyelete mellett lát el komplex feladatokat.