A Kereszténydemokrata Néppárt budapesti elnöksége szerint kérjenek bocsánatot vagy fontolják meg lemondásukat, akik a botrány eltussolásában ügyködtek Schmitt Pál doktorijának ügyében. Az ellenzék is sorra reagált arra, hogy a Semmelweis Egyetem (SE) Doktori Tanácsa csütörtökön délelőtt elsöprő többséggel azt javasolta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnököt fosszák meg doktori címétől. Az ügyben a végső döntést az egyetem szenátusa hozza meg délután háromkor kezdődött ülésén.
A Kereszténydemokrata Néppárt budapesti elnöke bocsánatkérésre, vagy lemondásuk megfontolására szólítja fel azokat a politikusokat akik az államfő kisdoktorija ügyében „az igazság kiderítése helyett abban ügyködtek, hogyan lehetne eltussolni ezt a botrányt".
Szalma Botond közleményében a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktorija ügyében. „Elfogadhatatlan, hogy valaki érdemtelenül birtokoljon egy olyan tudományos címet, amelyet neve megkülönböztetésére is használhat" – fogalmazott, hozzátéve: fokozottan igaz ez olyan személyekre, akik magas állami tisztséget töltenek be.
A KDNP budapesti elnöksége ragaszkodik a Fidesz-KDNP választási ígéretének betartásához, amely szerint a jövőben nem lehetnek egyesek és kettesek az országban. „A bűnről ki kell mondani, hogy bűn, a feketéről, hogy fekete, a fehérről, hogy fehér, ezt diktálja a keresztény erkölcs is" – szögezte le Szalma Botond.
Az LMP indítványozza, hogy az országgyűlés haladéktalanul indítsa meg Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben az úgynevezett megfosztási eljárást, jelentette be Karácsony Gergellyel közösen tartott sajtótájékoztatóján Schiffer András. A képviselő arra hivatkozott, hogy az államfő megfosztható a hivatalától, amennyiben elnöki tisztsége során szándékosan törvényt sért. A politikus véleménye szerint amikor Schmitt Pál köztársasági elnökként adott interjúiban fenntartotta azt az állítását, hogy „ez a plagizált dolgozat a saját doktori munkája", megsértette a szerzői jogról szóló törvényt.
Schiffer András hozzátette, hogy az eljárás megindítását a képviselők egyötöde kérheti. Annak során a parlament kétharmaddal dönt arról, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalja-e az ügyet és végül az Ab megfoszthatja hivatalától a köztársasági elnököt. A képviselő azt mondta, az is elégséges lenne, ha csak az ellenzéki képviselők írnák alá az LMP kezdeményezését, de azt várják, hogy a kormánypárti politikusok is támogatják a kettőjük által jegyzett indítványt.
Az Alaptörvény összesen hét lehetőséget sorol fel az elnöki mandátum megszűnésére, a hivatali idő lejárátától a lemondáson keresztük az elnök esetleges haláláig. Megfosztási eljárásra csak akkor van lehetőség, ha az elnök a hivatala ellátásával összefüggésben sért meg valamely törvényt, vagy szándékos bűncselkményt követ el. A megfosztásról kétharmados parlamenti döntés kell, az eljárást pedig az Alkotmánybíróság folytatja le (büntetőeljárás csak az elnöki mandátum végével indítható). Bővebben>>>
Az MSZP szerint Schmitt Pálnak meg kell hoznia utolsó elnöki döntését, le kell mondania, mert méltatlanná vált a köztársasági elnöki tisztségre. Mesterházy Attila szerint az egyetlen helyes döntést hozta meg a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa, és megvédte a magyar tudomány becsületét.
A pártelnök idézett egy korábbi Schmitt-nyilatkozatot, amely szerint megfogadta, hogy csak Istent és Orbán Viktort fogadja el főnökének, és lehetőség szerint mindig igazat fog mondani. Ha ezek után sem hozza meg a köztársasági elnök az egyetlen helyes döntést, akkor főnökének, Orbán Viktornak kell lépnie, mert ő a felelős, ő tette posztjára Schmitt Pált, mondta Mesterházy.
Az MSZP csütörtökön benyújt a parlamentnek egy kétpontos határozati javaslatot, amely kimondja, hogy a legfőbb közjogi méltóság méltatlanná vált posztja betöltésére, egyben felkéri az Országgyűlés Schmitt Pált, hogy mondjon le tisztségéről.
A Jobbik szerint nem a Fidesz, hanem a népharag fogja eltávolítani Schmitt Pált a köztársasági elnöki posztról és most már az a kérdés, hogy ki lesz az utód. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője elmondta, hogy már önmagában az kár, hogy idáig hagyták a kormánypártok elfajulni a dolgokat, mert ezzel az államfői tisztséget nagy nemzetközi és hazai presztízsveszteség érte.
A Jobbik elnöksége pénteki ülésén foglalkozik Schmitt Pál ügyével. Az ugyanakkor szerinte biztos, hogy hosszú távú megoldást jelenthetne a hasonló problémákra a plágiummal és bérdiplomaírással kapcsolatos Btk.-módosítás, amelynek tárgysorozatba vételét hétfőn kezdeményezni is fogja a Jobbik-frakció az Országgyűlésben.
Az ellenzéki párt szóvivője azt mondta, a Jobbik vezetéséhez „olyan hírek jutottak el", hogy a Fidesz Martonyi János jelenlegi külügyminisztert szeretné államfőnek, akivel azonban a Jobbik szerint „Schmitt Pálnál is lejjebb süllyed a Fidesz", hiszen Martonyi Jánosnak „tisztázatlan állampárti múltja van" és amíg ezt nem rendezi, addig köztársaságielnök-jelöltnek sem alkalmas. A Jobbiknak elfogadhatatlan, hogy az új alaptörvény értelmében nem elég 50 képviselő aláírása, hanem az összes országgyűlési képviselő egyötöde állíthat köztársasági elnök-jelöltet, ezért azt kezdeményezi, hogy közvetlenül válasszák meg Schmitt Pál utódját.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban kérje fel az államfőt, fontolja meg a köztársasági elnöki tisztségről való lemondását.
Mint mondta, a Háznak szintén csütörtökön benyújtott törvénymódosító javaslattal kezdeményezi, hogy az Országgyűlésnek kétharmados döntéssel lehetősége legyen „az erkölcsi integritásának sérelme miatt lemondott" köztársasági elnök törvény szerint egyébként járó juttatásainak megvonására.