Nem bővítette funkcióit az új igények szerint, így lassan akár a bezárás fenyegetheti az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézetet. E lépést megkönnyítheti egy új jogszabály-módosítás – írja a Napi Gazdaság.

Szabályozási jogot biztosítana az egészségügyi miniszter egy kijelölt szervezet részére az országos hatáskörű egészségügyi intézetek fölött. Ezekből jelenleg öt működik az országban. A lap szerint így leginkább a Korányit érintheti a múlt héten a kormányzati portálra került javaslat, amiről többen úgy vélik, már rövid távon is a magyar tüdőgyógyászat 30 százalékát reprezentáló intézmény megszüntetése felé tett lépésként értelmezhető.

A tüdőgyógyászati központról szakmai berkekben is úgy tartják, ma már sem infrastruktúrájában, sem szakmailag nem alkalmas a megváltozott feladatok ellátására, a megszűnésével keletkező vákuum pedig kikényszerítheti a hazai tüdőgyógyászatban a kornak megfelelő intézményi és működési szerkezet kialakítását.

A tbc hetvenes évekbeli visszaszorulásával a tüdőgyógyászatban a daganatok, majd az allergiás betegségek vették át a főszerepet, de az új feladatok rendszerbe integrálása felemásan sikerült az intézményben.

Az évek óta tartó szakmai vitában – hogy a tüdődaganatokat tüdőgyógyászati vagy onkológiai osztályon kell-e ellátni – új fejezet nyílik azzal, hogy az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) egy 6,5 milliárd forint uniós fejlesztésnek köszönhetően 80 új daganatsebészeti ágy kerül a rendszerbe, ezzel viszont a Korányi került veszélybe.

A tüdődaganatok nagy csoportjából azonban csak kevés betegnél jön szóba az egyedüli műtét, ráadásul az OOI az új sebészeti ágyak és kapacitás mellé az uniós projektben sem a sugárterápiás, sem a diagnosztikai kapacitását nem fejlesztette, vagyis a Korányiból immáron szükségszerűen átkerülő tüdődaganatos esetek ellátása akár már fél-egy év alatt újabb fejlesztési igényeket generálhat.

A daganatok kezelését nehezíti, hogy a térségi szervezés során a három budapesti körzet közel 4,5 millió lakosának sugárterápiás ellátására csak két intézmény, az uniós forrásból jelenleg sugárterápiát fejlesztő Uzsoki kórház és az  OOI felszerelése áll rendelkezésre, hiszen a Semmelweis Egyetemnek nincs sugárterápiás eszköze.

A probléma Magyarország egészére jellemző, az Európai Sugárterápiás Társaság néhány éve megfogalmazott ajánlása szerint Magyarországon az éves betegszám alapján 80 lineáris gyorsítóra volna szükség, miközben a valóságban ezek száma 30 alatti, ráadásul egyes vidéki központok teljesen elavultak. Szakértők szerint a Korányi számára a túlélés egyik útja éppen az lehetett volna,  ha önálló, nemzetközi szintű, komplexen felszerelt tüdőgyógyászati-onkológiai centrummá válik, de erre nem került sor.