Folynak az iskolai beiratkozások. A szülők március 1. és április 30-a között kötelesek beiratni a tanköteles kort elért gyerekeket az iskolába. A beiratkozás időpontját a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzatok hirdetik ki. Idén utoljára van lehetőség arra, hogy a szülők akár a gyermek 8 éves koráig várjanak az iskolakezdéssel.

Sokat lehetett olvasni arról, hogy az új köznevelési törvény szigorít az iskolakezdés szabályain, de ezek a paragrafusok csak 2013 januárjától lépnek életbe, így a most beiratkozókra még nem vonatkoznak. A most érvényes szabályok szerint így a gyermek legkorábban abban a naptári évben válik tankötelessé, amelyben a hatodik, legkésőbb abban, amelyben a nyolcadik életévét betölti (a jövőre életbe lépő új törvény ezt annyiban módosítja, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben válik tankötelessé - tehát 7 éves korában mindenképpen be kell majd íratni).

Idén tehát még akár a gyerek 8 éves koráig is lehet várni az iskolakezdéssel. A dilemma azonban megmarad, mikor érdemes iskolába küldeni a gyereket. A túl korai iskolakezdés hosszú évekre meghatározhatja a gyerek tanuláshoz való viszonyát. Ha a követelmények teljesíthetetlenek számára, elmegy a kedve a tanulástól, mert úgy érzi, hiába tesz erőfeszítéseket, nem ér célt. Szintén megvannak a veszélyei az indokolatlan halasztásnak is. Az óvodában unatkozó gyerek előbb utóbb feszültté válik, a nála kisebb gyerekek között nehezen talál partnert a játékhoz és egyéb tevékenységhez.

"Az iskolakezdésnél nem szabad összekeverni az érettséget az értelmességgel. Nagyon okos, kiemelkedően jó képességű gyerekek is lehetnek éretlenek, akiknél érdemes az iskolakezdést kicsit elhalasztani, érzelmi, vagy akár szomatikus éretlenségük okán" - mondta az Index kérdésére Rendes Kriszta klinikai szakpszichológus.

Az iskolaérettségnek fizikai, intellektuális és érzelmi összetevői vannak. A gyerekeknél ebben a korban megkezdődik a fogváltás, karjuk, lábuk kicsit megnyúlik, a kisgyermekes pocak kezd eltűnni, alakjuk is nyurgább lesz. Ujjaikkal a fejtetőn át meg tudják már érinteni az ellenoldali fülüket anélkül, hogy fejüket félrebillentenék. A gyerekek ebben a korban már nehezen alszanak el délután, szinte várják, hogy iskolába mehessenek, ahol már nem kell délután aludni.

A gyerek érdeklődése ilyenkor egyre inkább a számok, betűk felé fordul. Próbál betűket írni, számokat másolni. Képes tartósan figyelni, mozdulatsorokat utánozni (pl. hajtogatás). Időben már elég jól tájékozódik, tudja a napok nevét, nem keveri a holnap–tegnap fogalmát, és van fogalma a természet körforgásáról is, magyarázza Rendes Kriszta. A gyerek ilyenkor már egyértelműen jobb- vagy balkezes, ujjaival képes finom mozgásokat végezni, a ceruzát szabályosan tartja. Szívesen rajzol, rajzai részletgazdagok, kifejezőek.

Többé-kevésbé tisztában van már a rokoni kapcsolatokkal, a közvetlen családtagok foglalkozásával, életkorával. Jellemző, hogy szereti az új feladatokat, kíváncsi mindenre, a jelenségek okát firtatja. Beszéde összefüggő, grammatikailag helyes, és lehetőleg tiszta is, mert a súlyos beszédhiba nehezíti az olvasás-írás elsajátításának folyamatát. Képes a hallott vagy látott, esetleg elképzelt történeteteket saját szavaival, megfelelő időrendben elmondani.

Érzelmi tekintetben a gyerek akkor éri el az iskolaérettséget, ha már viselkedésére egyre inkább jellemző az önkontroll. Figyelmét akaratlagosan is tudja irányítani, utasítást követ, hosszú ideig tud egy helyben ülni, elmélyülten játszani vagy figyelni. A szorongó gyerekeknek ez gondot okoz, ami korai iskolai kudarcokhoz vezethet.

A gyerek társas kapcsolataiban is az önmérsékletre való képesség jelenik meg. Egyre jobban tud érzelmei, indulatai felett uralkodni, vágyait el tudja halasztani, az örömelv helyét a realitáselv veszi át. A gyerekek óvodásként még a szükségletek és vágyak azonnali kielégülésre törnek, 6-7 éves korban ezeket mar képesek megütköztetni a realitással és ennek megfelelően frusztrációt elviselni, ill. kielégülést késleltetni.

Rendes Kriszta kiemelte: ebben a korban a gyerekeknek a legfőbb jutalom a tudás megszerzése. Nem érdemes ezt az élményt elvenni tőlük és ajándékokkal aláásni. Ha a szülő pénzzel, ajándékokkal próbálja "megvenni" a gyerek teljesítményét, a gyereke nem érti meg, hogy önmaganak tanul. Ha a motivációt az ajándékokkal kívülre helyezik, az a kesőbbiekben megbosszulja magát.

Ha a kisgyerek egy-egy vonatkozásban még nem érte el a szükséges érettséget, az még nem jelenti azt, hogy feltétlenül nehézségei lesznek az iskolában. De ha általánosan jellemző, hogy még nincs felkészülve az iskolára, akkor tanácsosabb egy évvel elhalasztani az iskolakezdést.