Schmitt Pál lemondása akkor lesz érvényes, ha azt az Országgyűlés nyilatkozattal tudomásul veszi. A képviselők azonban dönthetnek úgy is, hogy megkérik az államfőt, fontolja meg a döntését; erre 15 napjuk van. Mivel a törvény nem nevesíti, hogy ezekben az esetekben milyen arányban dönt a parlament, a határozathoz értelemszerűen a jelenlévő képviselők többségének szavazata szükséges. Ha Schmitt fenntartja a döntését, a lemondása véglegessé válik, az Országgyűlés nem tagadhatja meg a tudomásul vételét.

A parlamentre vonatkozó szabályokat eddig csak az alkotmányban és a házszabályban rögzítették, viszont éppen folyamatban van az Országgyűlés életét szabályozó kétharmados országgyűlési törvény vitája. A március 14-én beadott törvényjavaslat vonatkozó passzusa miatt két hete már komoly sajtóvita alakult ki arról, hogy a Fidesz bekalkulálta-e a Schmitt esetleges lemondását, és egyes módosítókkal meg akarta-e könnyíteni a folyamatot.

Az atv.hu állította, hogy a törvények eddig nem rendezték a lemondás esetén előálló helyzetet, az országgyűlési törvényben viszont hét bekezdés is szerepel erről. A Fidesz-frakció közleményben utasította vissza a feltételezést, hogy a köztársasági elnök jogállásával kapcsolatos szabályokat a Schmitt-ügyhöz idomították volna.

A házszabály szerint Schmitt távozáűs után a házelnök Kövér László lesz Schmitt utóda. Az ideiglenes köztársasági elnökké avanzsáló Kövér helyett ideiglenes házelnököt is ki kell nevezni. Az Országgyűlés feladata, hogy az alelnökök közül kijelölje azt, aki átveszi az Országgyűlés elnökének feladatát.