Április 4-én két szervezet ismét felvetette, hogy el kellene távolítani a budapesti Szabadság térről a szovjet hősi emlékművet. A Jobbik és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is arra kérte a fővárost, hogy kezdjen tárgyalásokat az emlékmű eltávolításáról. Stágel Bence elnök, KDNP-s országgyűlési képviselő és Gaal Gergely elnökhelyettes szerint „a Szabadság téri emlékmű a magyar nép számára az idegen megszállás és az ezzel fokozatosan kiépülő kommunista terror mementója, ezért a hazánkat megszálló szovjet csapatok kivonulása után két évtizeddel nincsen helye a főváros szívében."

Hogy a szovjet emlékmű esetleges áthelyezésvel kapcsolatban folynak-e tárgyalások, az Index megkeresésére a Külügyminisztérium azt a tájékoztatást adta, hogy semmilyen egyeztetés nem folyik a magyar és az orosz fél között. „Az emlékmű esetleges áthelyezése nincs napirenden. Hangsúlyozzuk, hogy Magyarország a „Keleti nyitás" politikájának szellemében pragmatikus, jó együttműködés kialakítására törekszik Oroszországgal" – tették hozzá.

A szovjet emlékműre a Magyar Köztársaság kormánya és az Oroszországi Föderáció kormánya között 1995-ben megkötött és 1996-ben életbe léptetett, a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetéről szóló egyezmény vonatkozik.

A hadisíregyezmény szerint „az orosz katonák a Magyar Köztársaság területén lévő és a magyar katonák az Oroszországi Föderáció területén lévő földi maradványainak, temetkezési helyének áthelyezése, csak kivételes esetben, annak a félnek a döntése alapján történhet, amely országának a területén az adott temetkezési hely van. Ez esetben a másik felet a temetkezési hely tervezett áthelyezéséről a megfelelő időben tájékoztatni kell.”