"Csak olyan törvény fogadható el, aminek következménye van, és a következmény nem a nyilvánosság" - mondta, majd azt, hogy a következmény az kell legyen, hogy a rendszer működtetői nézzenek önmagukba. "El lehet kezdeni" - kommentálta Vadai Ágnes.

Lukács már semmi érdekeset nem mondott, most a jobbikos Novák Előd következik. "Amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére" - kezdte felszólalását, majd azzal gyanúsította a Fideszt, hogy Wittner Mária hitelessége mögé bújva próbálja álcázni valódi szándékát, amely a múlt elhallgatása. Ezt bizonyítja az is, hogy Lázár János, miután a Fidesz nem tudta megakadályozni a vitanapot, üdvözölte azt. Miközben időkeretbe szorították a vitát, olyan időkeretbe, amely a kormánypárti képviselőknek fejenként 23 másodperc jutna beszélni. Már ha akarnának, ami Novák szerint amúgy kötelességük lenne.

Novák paktumpolitikáról beszél, attól tart, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága titokban működik majd, és nem hoz majd nyilvánosságra semmit. A Jobbik azt szeretné, ha a Bizottságnak kötelessége lenne megneveznie az ügynökhálózat, a tartótisztek, az SZT-tisztek és a katonai hírszerzők mindegyikét. Ennek hiányában a Bizottság "sóhivatal lesz".

Novák szerint hamis az az érv, amelyben aktuális nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva tagadják meg az ügynöklisták nyilvánosságra hozását. Azóta már más katonai szövetségi rendszerben vagyunk, és különben is új alapra kell helyezni a titkosszolgálatokat. Tagadta azt az állítást is, hogy minden irat eltűnt volna. Valójában csak az egyharmaduk hiányzik, de a nyilvántartási kartonok mind megvannak, ahogy az SZT-tisztek listája is teljes.

Kétszer is végignézhette az ország, amint egy megrendült fiú szembesült azzal, hogy az apját beszervezték.

Esterházy Péter megírta az apja ihlette Harmonia Caelestis című könyvét, majd hozzáírta a Javított kiadás címűt, amikor megtudta, hogy édesapját is beszervezték. A könyv egy napló, a felfedezés, szembesülés története. A Javított kiadásban ezt is írja: "Életemben először tehetetlenségből írok. Megyek, amerre az iratok vezetnek, aztán lesz, ami lesz. Szívesen hallgatnék. Szívesen eltemetném magamban. Hallgatnék, mint a sír. Ehhez volna bennem erő: sírba vinni a titkot."

Novák azért is bírálta a kormányt, mert még mindig nem adták át a Kenedi által feltárt mágnesszallagokat a levéltárnak, sőt, még 2006-ban elrendelt titkosításukat sem oldották fel.

Novák szerint tény, hogy vannak olyanok, akiket zsarolással vettek rá a besúgásra, de szerinte ők az ügynökhálózat kisebbségét alkotják. Miközben a jogszabályok valóban az ügynököket védik, akik bárkit beperelhetnek, és a bíróságon nyerhetnek is azok ellen, akik leleplezik ügynökmúltjukat. Utána lecenzorozta Lendvait, felemlegette Kovács László KB tagságát és Gyurcsány KISZ-titkárságát.

Pokorni Zoltán 2002-ben lemondott a Fidesz elnöki tisztségéről, amikor megtudta, hogy édesapját is beszervezték. A most XII. kerületi polgármesterként dolgozó politikus így indokolta lemondását: "Eddig nem volt bennem indulat vagy érzelem az egykori szt-tisztekkel szemben, akik az apámhoz hasonló embereket zsarolták, kényszerítették. Nem volt bennem gyűlölet. Most viszont igen komoly indulat van bennem. Egy pártot pedig nem lehet indulatvezérelten irányítani."

Novák ezután messzire kalandozott a témától, Károlyi szobrának eltávolításáról beszélt, majd arról, hogy a szovjet emlékmű sajnos még áll. Budaházy, Pongrácz, kommunista utcanevek, záporoztak tovább a témához nem, vagy csak felszínesen kapcsolódó témák a felszólalás végéig.

A Jobbik második vezérszónoka előre elnézést kért, hogy a kormányt kell bírálnia, de ezt a kétharmad birtokában el kell viselnie. Mint mondta, Kontrát államtitkár ügyesen menekült előre azzal az állítással, hogy ebben az ügyben bárki bármit állít, azt cáfolni lehet. "Én most állítok valamit. Önök az elmúlt 22 évben semmit sem tettek, és ez cáfolhatatlan" - mondta. A Fidesz megoldási javaslata a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról pedig "két új ellenzéki párt nyomásának köszönhető".

Szerinte az elmúlt 22 év elmaradt szembenézésének köszönhetjük D-209-et és a pufajkás miniszterelnököt is. "Héló" - kommentált Vadai Ágnes.

Mirkóczki most azon élcelődik, hogy a fideszes Gulyás Gergely rádiónyilatkozata szerint 2013 végéig megoldható a kérdés. "Könyörgöm, maguk pillanatok alatt el tudnak fogadni egy alkotmányt vagy egy új egyházügyi törvényt" - vetette a kormánytöbbség szemére. Ezután arról beszélt, hogy a Fidesz "virtuális szabadságharcot vív" csak az állambiztonsági szolgálatok ellen, hiszen Magyarország az egyetlen posztkommunista ország, ahol nem tudhatjuk, kik voltak az ügynökök. Pokornit dicséri, aki szerint hagyni kell bedőlni a nemzetbiztonságot a múlt feltárása érdekében, bár aztán ő is leszavazta az LMP javaslatát.

"Akarunk-e tiszta vizet önteni a pohárba. Ez az elsődleges kérdés, ezt kellene eldönteni. Utána ráérünk vitatkozni, hogy milyen elszámolást akarunk" - mondta, majd azt kérte, hogy még azelőtt rendezzék a kérdést, hogy az utolsó áldozatok is meghalnak. Hogy végre egyszer és mindenkorra lezárják ezt a kérdést, hogy ne lehessen újra és újra kínos problémák elfedésére felhozni.

Az LMP vezérszónoka Schiffer András. A diktatúrák gyakran cinkossá tettek áldozatokat és áldozattá cinkosokat. Szerinte ezért hazugság áldozatokra és tettesekre osztani a társadalmat. Mert így viszonylagossá, elmoshatóvá válnak az erkölcsi határok, így történhetett meg, hogy besúgók pert nyerhetnek kutatók ellen, hogy Szűrös Mátyás arról írhat a Magyar Nemzetben, hogy őt megfigyelték, hogy egy SZT-tisztről azt állíthatják parlamenti képviselők, hogy az csak a hazáját védte.

"A következő nemzedék nem felelős elődei tetteiért. De felelős azért, ha nem tud szembenézni ezekkel" - mondta. Az LMP ki akar lépni abból az ördögi körből, ahol az előző időszak bűnei mentséget adnak a következő bűneire. Ezért nyújtották be törvényjavaslatukat az állambiztonsági múlt tisztázásáról. Mert szükség van morális rendre, mert ennek hiányában mindent szét lehet hordani az országban. Mert a diktatúra titkai nem lehetnek a demokrácia titkai. Mert 56 hősei nyomorba lettek taszítva, míg a rendszer működtetői a rendszerváltás után is élvezhették privilégiumaikat.

A múlt feltárásának hiánya teremtette meg az összeesküvés-elméleteket, hitette el, hogy az elmúlt húsz évnek van egy titkos története is. Ezért gondolhatják sokan, hogy Magyarországon semmi sem az, aminek látszik a politikában. Mert a hálózati tőkét túlságosan sokan válthatták át gazdasági vagy politikai tőkére.

Szembe kell nézni a legendákkal is. Például a hamisítványok legendájával, hiszen még soha sem bizonyosodott be, hogy bárkit is hamis iratokkal vádoltak volna. "A mágnesszalagok ráadásul nem hazudnak" - utalt a Kenedi-szalagokra, amelyeken hiánytalanul megvan az iratok listája. Az állambiztonsági múlt feltárását, az aktanyilvánosságot "nem lehet megúszni a Nemzeti Emlékezet Bizottságával".

Schiffer ezután azt a fideszes vádat verte vissza, hogy ők csak a III/3-as ügynökökre céloznának. "Nem mi voltunk, akik rájuk koncentráltak az elmúlt húsz évben" - mondta, hozzátéve, hogy javaslatuk alapján a teljes hálózat, tartótisztestül-jelentésolvasóstúl feltárható volna. Emellett megadnák az érintetteknek az információs önrendelkezés jogát és büntetnék, ha valaki illetéktelenül birtokolna állambiztonsági iratokat. Ezzel büntethető lenne az, aki iratokat tulajdonított el, amit most zsarolásra használ.

Azért kell lebontani az elmúlt húsz év morális adósságait, mert túl sokan csalódtak Magyarországon a demokráciában. Ha pedig a nép nem bízik a demokráciában, akkor azt sem fogadja el, amiről a demokratikus parlament dönt. "Szeretnénk végre választ és világos morális határvonalakat a rossz cselekedetek és a jó cselekedetek között" - mondta. Az is cél, hogy a parlamenti pártok végre ne tarthassák sakkba egymást a múlt árnyaival.

Most a kormány nevében Németh Zsolt államtitkár szólal fel az Információs Hivatalt felügyelő külügyminisztérium nevében. Katarzis nélküli rendszerváltozásról beszél, amelynek oka részben az igazságtétel elmaradása volt. De szerinte nem az hozza el a katarzist, ha lekommunistázzák a Fideszt. Ráadásul a katarzis ott se volt eredményes, ahol volt. A katarzismentes magyar múltfeltárást nem kell szégyellnünk, mert voltak előremutató eredményei, a dokumentáció 75 százaléka kutatható, és ez kiemelkedő arány.

Németh szerint a Fidesz amúgy eredményekkel is büszkélkedhet, amiről majd Demeter Ervin fog beszélni. "Na, ő aztán beszélhet" - kommentálta Vadai Ágnes. Németh közben arról beszélt, hogy mire kell figyelni: az egyéni önrendelkezési jog érvényesülésére, a kutatás szabadságára, a politikai felelősség megállapítására és a nemzetbiztonsági érdekek tiszteletben tartására. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nem szimpla levéltár lesz, hanem jogszabályokat készít elő, felelősséget állapít meg és adott esetben szankciókat is javasolhat.

"Tudjuk, hogy teljes képet már nem fogunk kapni" - élteti Németh is a mítoszt az iratok megsemmisüléséről. Ezután újra a meglévő iratok kutathatóságának kiemelkedő arányáról beszél, amelyhez képest szerinte a kutatás maradt el, a hiba tehát nem a törvényi szabályozásban, hanem a kutatókban van ezek szerint. Majd arról beszélt, hogy Moszkvában és Bukarestben is lehetnek érdekes iratok. Ezután a Terror Háza létrehozásáért dicsérte az első Orbán-kormányt.

Németh ezután a lusztráció fontosságáról beszélt, hogy például SZT-tisztek ne dolgozhassanak a parlamentben. Fontosnak nevezte az egyházak megtisztítását is, mert az egyházak kitüntetett terepei voltak a kommunista állambiztonság tevékenységének. Ebből még lehet koalíciós konfliktus.

Az Információs Hivatalt felügyelő minisztérium nevében azt mondta, hogy lehetnek személyi átfedések a kommunista titkosszolgálat és a most működő hírszerzés állományában, ahogy a feladatokban is, de fontos, hogy ezzel az érvvel ne lehessen visszaélni, és hogy a titkosszolgálatok működjenek együtt a múlt feltárásában.

Elsőként Novák Előd reagált Németh felszólalására, handabandázásnak minősítve azt. Elsősorban azt kifogásolja, hogy a lusztrációról csak beszél a Fidesz, de eddig nem tett semmit. Majd arról beszélt, hogy a Jobbik még a gazdasági életből is kizárná a múlt rendszer működtetőit, akik közé a Jobbik még a KISZ-titkárokat is besorolja.

2005-ben derült ki, hogy az Oscar-díjas filmrendezőt, Szabó Istvánt is beszervezték 1957-ben. Ezután évekig jelentett színmúvészetis osztálytársairól. Azt mondta, hogy több filmjében is feldolgozta ezt az élethelyzetet, így a Bizalomban, a Redl ezredesben, A napfény ízében és a  Rokonokban is.

Másodikként Mile reagált Némethnek. "Pár esztendeje némi tipródás után én is kikértem a rólam szóló iratokat" - mondta. Nehéz volt szembesülni azzal, hogy még mindig találkozhat azokkal, akik jelentettek róla, de a múlt megismerése végül megkönnyebbülést hozott. Ezért cél a múlt megismerése, az iratnyilvánosság. Ennek csak része az ügynökkérdés, a tényleges kérdés, hogy az iratokhoz hozzá lehessen jutni, hogy a tényeket, és ezen keresztül az állampárt működését meg lehessen ismerni. Amúgy az LMP javaslata is tartalmazta, hogy az élő nemzetbiztonsági érdekekre tekintettel kell lenni.

Mile után párttársa, Ertsey Katalin szólt hozzá. Szerinte fontos különbséget tenni az önkéntes és a megzsarolt besúgók között, de a megzsaroltak között is különbséget kell tenni. Mert volt, akit gyermeke életével, volt, akit kisebb bűnei miatt zsaroltak. Tehát azt is fel kell tárni, hogy kit, mivel zsaroltak. Ő is a rendszer működésének feltárást hangsúlyozta, hogy Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás ne adhassa ki magát áldozatnak.

Negyedikként is egy elempés, Kukorelly Endre szólt hozzá. Ő Tóbiás mondatára reagált, hogy van-e társadalmi igény a múlt feltárására. "A spicliség nem elsősorban morális kérdés, hanem európai kultúránk alapjait érinti" - mondta. Ő gyerekként szembesült azzal, hogy árulkodni, spicliskedni nem szabad. Hegedűs hadnagyot és Gerébet idézi a magyar irodalomból, illetve Tóthot az Iskola a határonból, aki ugyan a közellenség Merényit árulta el, mégis kiközösítették. Aztán a tartótisztekről beszélt, akik Joachim Gauck szavaival "titokban, aljas módon dolgoztak mindannyiunk ellen".

Ertsey Katalin beszél újra, akit nem csak saját megfigyelése, hanem családja múltja is kötelez a múltfeltárásra, mert nagybátyját az Andrássy út 60-ban kínozták meg. És bár megszökött és emigrált, és megélte a Terror Háza megnyitását is, sose tudott visszamenni az épületbe. Aztán kiállt Németh Zsolt mellett, mert annak idején ő is odajárt édesapja lakására, hogy váltsa a rendszert. Szembe kell tehát nézni a múlttal, összegzett.