Feszültség és bizalmatlanság jellemezte a választójogi reform kritikusait a Political Capital konferenciáján, ahol a kormánypártiak egyes bírálatokat megfontolandónak neveztek. Egy biztos, a választási eljárási törvényről semmi sem derült ki.
Még semmi sem dőlt el az új választási eljárási törvénnyel kapcsolatban, jelentette ki a Political Capital az új választási rendszerről tartott csütörtöki konferenciáján Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő, a téma egyik kormánypárti felelőse. Ez, illetve a választási eljárási törvény hiánya nagyban behatárolta a konferencia lehetőségeit. Hiába született meg tavaly decemberben az új választójogi törvény, az eljárási szabályok hiányában nehéz elemezni az új szabályokat.
Ahogy a szervező Political Capital választási szakértője, László Róbert fogalmazott, az eljárási szabályok hiányában arra a kérdésre se lehet választ adni, könnyítettek-e a pártok és jelöltek indulásán, vagy nehezítettek. Papíron az új szabályozás alapján könnyebbek az indulás feltételei, legalábbis arányaiban kevesebb kopogtatócédulát kell összegyűjteniük a pártoknak és a jelölteknek. De ha az eljárási szabályok időben erősen korlátozzák az ajánlószelvények összegyűjtését, máris nehezedik a rendszer.
Az eljárási szabályok hiánya, ha mégoly hipotetikus, de alkotmányos problémát is felvet. Ha most bármilyen okból előrehozott általános választásokat kéne tartani, ezeket az eljárási törvény hiányában nem lehetne megrendezni. "Ha ez a helyzet bekövetkezne, nagyon sürgősen kéne törvényt alkotni" - ismerte el a problémát az alkotmányügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke, Salamon László. A hatályos választójogi törvény ugyanis a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak is szavazati jogot biztosít, viszont egyáltalán nincs rendezve a külhoni állampolgárok szavazásának lebonyolítása.
A helyzet ráadásul még ennél is bonyolultabb. Nyilvántartások hiányában pillanatnyilag az sem tisztázott, hogy ki jogosult szavazni. A magyarországi állampolgárokról vannak adatai a népességnyilvántartásnak, a külhoni állampolgárokról viszont nincsenek. És mert magyar állampolgárság nem csak a kedvezményesen honosítottaknak jár, hanem származási jogon bárkinek, az amerikai kontinensen ezrével élhetnek magyar állampolgárok, akikről nem is tud a nyilvántartás.
Mivel Gulyás hamar nyilvánvalóvá tette, hogy az új eljárási törvényről semmilyen konkrétum nem tudható, a vita hamar elvi kérdésekre és a már elfogadott választójogi törvény bírálatára terelődött. Legfontosabb problémaként az előzetes regisztráció ügye vetődött fel. A kérdés azért aktuális, mert az új választójogi rendszerben pont a külhoni magyarok, illetve a kisebbségek szavazati joga kapcsán megjelent az előzetes regisztráció. És azért is, mert több fideszes politikus – például a választójogi törvényt kidolgozó Áder János köztársaságielnök-jelölt is – nyiltan utalt rá, hogy akár a magyarországi választóknál is bevezethetik.
A konferencia ellenzéki résztvevői – az elempés Karácsony Gergely és a szocialista Molnár Zsolt –, illetve a szakértők közül László Róbert és Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon Haza és Haladás alapítványának munkatársa aggályokat fogalmaztak meg, mivel a kötelező előzetes regisztráció újabb akadályt jelenthet a választóknak, szűkítve ezzel az általános választójogot. A kormánypártok képviseletében, de szigorúan a saját nevében Gulyás szükségtelennek nevezte az előzetes regisztrációt, bár tudott érvelni mellette. Szerinte a regisztráció minimálisan elvárható gesztus egy aktív választótól.
A konferencia másik súlyponti eleme a körzethatárok átszabása volt - erről már mi magunk is bővebben megemlékeztünk itt és itt. Sok új ezügyben sem hangzott el, Szigetvári Viktor ismertette tanulmányát, amely bizonyítja, hogy a körzeteket megrajzoló ismeretlen kormánypárti szakértőnek erősen egy irányba húzott a keze – politikusként Karácsony Gergely ennél is tovább ment, sunyi csalásnak nevezte a történteket.
A kormánypárti politikusok azzal védekeztek, hogy az eddigi körzetek aránytalanságát az Alkotmánybíróság ítéletben mondta ki. Ezt, vagyis hogy a körzeteket újra kellett rajzolni, senki se vitatta – Szigetvári odáig is elment, hogy a Fidesznek minden joga megvolt a teljes választási rendszer reformjára is. Ugyanakkor László Róbert cáfolta azt a kormánypárti érvet, hogy az új rendszer megfelel a Velencei Bizottság ajánlásainak és az Alkotmánybíróság ítéletének.
A körzetek kialakításánál ugyanis csak azt a két szabályt vették figyelembe, hogy legfeljebb +/-15 százalék lehet az eltérés a lakosságszámban és területüknek egybefüggőnek kell lennie (mindkét kívánalom kisebb hiányossággal teljesült, legalább két körzetben nagyobb az eltérés a lakosságszámban, az egyik szegedi körzet pedig két elkülönült területi egységre oszlik). Figyelmen kívül hagyták viszont azt az ajánlást, hogy a körzeteket független testületnek kell megrajzolnia, és hogy nem szabadna kétharmados törvénybe bebetonozni. Az Alkotmánybíróság ítélete is azt mondta ki, hogy a körzetek megrajzolásának szabályait kell kétharmados törvényben rögzíteni, a körzethatárokat elég felesben.
A még nyitott kérdésekben amúgy a kormánypártok képviselői nyitottnak mutatkoztak. Salamon még odáig is elment, hogy a választójogi törvény finomhangolását sem nevezte kizártnak. Ő maga például egy arányosabb rendszer híve és a győztesnek járó kompenzáció kérdésében is hajlandó lenne engedni. Az ellenzékiek viszont bizalmatlanul fogadták az invitálást. Molnár nem akar biodíszlet lenni. Karácsony bizalmatlanságát pedig egy párbeszéddel tudnánk legjobban példázni.
- "Nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni Gulyás Gergőt, de az alaptörvény vitájában azt ígérte, nem foglalják bele az egykulcsos adót."
- "Nem is foglaltuk" - felelte Gulyás.
- "Hát kösz. Kétharmados törvénybe foglaltátok."