Hétfőn bevezethetik az iránytaxizást Magyarországon, de a legnagyobb show minden bizonnyal a Gyöngyöspata-bizottság jelentésének éjszakába nyúló vitája lesz a parlamentben.
Hétfőn és kedden is éjszakába nyúlóan ülésezhet a parlament, pedig az egyik legfontosabb, a tervek szerint a héten napirendre kerülő javaslatot végül nem is tárgyalják. Hiába lenne időszerű, mégsem szavaznak ugyanis a bíróságok igazgatásáról és a bírák jogállásáról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványokról. Döntenek viszont a személyszállítási törvényről és az önkormányzati kórházak államosításának szabályairól is.
Hétfőn négy és fél órás vita is lesz, Gyöngyöspatáról. Kedden pedig a járások kialakításáról a múlt héten elhalasztott vitát folytatják le, de egy újabb emléknap bevezetését is tárgyalják. Az ülés szokás szerint napirend előtti felszólalásokkal és interpellációkkal kezdődik - nem úgy, mint majd a rákövetkező héten, ahol május 1. miatt szerdán ül össze először a parlament, és kivételesen elmarad a plenáris cirkusz. A szokásos program, az azonnali kérdések és kérdések után három új törvény születhet meg.
A nap első elfogadott törvényjavaslata az örökségvédelmi törvény múlt hétről áthúzódott módosítása lehet. Ennek értelmében a nemzetünk múltját jelentő nemzeti örökségünk feltárására csak harminc napja lesz a régészeknek, amennyiben az kiemelt beruházásra kiszemelt területen van eltemetve.
Az előterjesztő minisztérium a törvényhez benyújtott módosítók közül egyet sem támogatott - pedig volt köztük a fideszes L. Simon László által jegyzett, a kulturális bizottság támogatását elnyerő módosító is, nem is egy. Ezért úgy tűnt, a javaslatot már a múlt héten elfogadhatják. A kormánytöbbség sokáig fegyelmezetten leszavazta még a fideszes indítványokat is, egy kivétellel. Így aztán a zárószavazás áthúzódott a következő hétre. Az elfogadott módosító, Habis László, Borkai Zsolt és Michl József elfogadott indítványa amúgy a törvény lényegét nem érinti.
Réthelyi nemzetierőforrás-miniszter javaslata a kórházállamosítás törvényi feltételeit megteremtő technikai jellegű javaslat. A törvény értelmében az állam nem csak a kórházakat, hanem a kórházakkal kapcsolatos önkormányzati adósságokat is átvállalja.
A javaslat alapján az állam a kórházak kezelésére új intézményt hoz létre, ez veszi át az immár állami kórházak dolgozóit is, kivéve azokat, akiknek a foglalkoztatásához a kórházkezelő nem járul hozzá.
Az elempés Szilágyi László ez utóbbi passzus elhagyását javasolta, de a kormánytöbbség a bizottságban, majd az országgyűlésben is leszavazta. A bizottságok és az előterjesztő amúgy különösen nagy arányban támogatott módosító indítványokat, a 48 benyújtott indítványból 40-et.
A módosítók javarészt technikai jellegűek voltak, kivéve a kereszténydemokrata Lukács Tamásét. Az övének cserébe az ég világon semmi köze a kórházak államosításához. Az előterjesztő támogatását amúgy szintén elnyerő módosító valójában az egyesületek alapszabálysértő határozatainak megsemmisítéséről, a közérdekű önkéntes tevékenységről, a nonprofit gazdasági társaságokról, az NKA gazdálkodásának átláthatóságáról, a Magyar Művészeti Akadémiáról és az egyesülési jogról szóló salátatörvény. A kormánytöbbségnek nem voltak skrupulusai, a törvényhez egyáltalán nem kapcsolódó indítványt is támogatták, mely így részévé válhat a most elfogadandó törvénynek.
Elfogadták a személyszállítási törvényt. Az átfogó új szabályozás egyik legnagyobb újítása az ún. „igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás", még bonyolultabban az „utas jelzésére induló, informatikai rendszerekkel támogatott, változó útvonalon és időpontokban közlekedő, kisebb befogadóképességű járművekkel működő közlekedési rendszer", magyarán az iránytaxik bevezetése a ritkán lakott vagy különleges településszerkezetű térségekben.
A kormány javaslatát a képviselők ízekre szedték, összesen 194 módosító javaslatot nyújtottak be. Ezek közül a legérdekesebb és a legnagyobb felháborodást kiváltó a kereszténydemokrata Spaller Endre javaslata volt, aki a vasutasok családtagjainak kedvezményeit vonta volna vissza, de aztán meghátrált, és a kedvezmények helyett a javaslatát vonta vissza.
A javaslat újraszabályozza a közösségi közlekedés finanszírozását és a párhuzamosságok megszüntetésével – a MÁV és a Volán menetrendjének összehangolásával – akár évi 3-400 milliárdos megtakarítást is eredményezhet.
A személyszállítási törvényben teremtik meg azt a lehetőséget, hogy a jövőben vasút- és volánállomásokon is működjenek kormányablakok. A módosítókkal törlik viszont azt a sokat vitatott passzust, amely kötelezte volna a munkáltatókat dolgozóik bérleteinek megvételére.
Szavaznak Navracsics igazságügyi miniszter salátatörvényéről is, amely egyebek mellett a gyermekbarátság jegyében 250 napi elzárással kiváltható összegben maximálja a fiatalkorúakra kiszabható pénzbüntetés mértékét úgy, hogy egy napi tétel legfeljebb ötvenezer forint lehet. Büntetendővé teszik, ha valaki gyermekkorú személyt öngyilkosságra bír rá.
További gyermekbarát intézkedésként az alkotmányügyi bizottság javaslatára emberkereskedelem és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén a fiatalkorú vádlottaknál az elévülési idő legalább a vádlott 23. életévének betöltéséig meghosszabbítanák.
A javaslatnak persze vannak ténylegesen gyermekbarát részei is, így például a kiskorú védelmében zárt tárgyalás rendelhető el a bíróságon. Ha kiskorút érdekeltként hallgatnak meg egy perben, akkor ügygondnokot kell kirendelni mellé, meghallgatását pedig megfelelő légkörben, számára is érthető módon kell megtartani.
A földmérés és térképészet unalmasnak tűnő témáját Font Sándor tette izgalmassá, aki akaratán kívül széles körben lehetővé tenné az információszabadság korlátozását. Javaslata szerint törvényben meghatározhatnák, hogy bizonyos közérdekű adatokhoz csak szakértők férjenek hozzá. Mindezt azért, mert Font tud egy emberről, aki félreértett térképészeti adatokkal ment perbe, és nem lett igaza.
Font a részletes vita előtt azt mondta, lesz még alkalom a hiba javítására. És tartotta is a szavát, visszavonta az alaptörvényt módosító javaslatát. A földmérés problémáját inkább azzal orvosolnák, hogy földmérést csak arra jogosult földmérő végezhetne.
A törvény amúgy a földmérés és a térképészet szabályai mellett az államhatár nyilvántartását és az ingatlannyilvántartást is szabályozza, így máris sokkal többeket érint, mint azt elsőre gondolták volna.Szavaznak a bányatörvényhez benyújtott módosító indítványokról is. Németh Lászlóné Zsuzsa fejlesztési miniszter javaslata egyrészt szabályozza a bányatelek megállapításának és a kutatási engedély jóváhagyásának szabályait. A koncessziók odaítéléséről a miniszter dönthet a minősítő bizottság javaslatára.
A javaslat alapján a jövőben nem lenne üzleti titok a kutatások helye, az éves kitermelés mennyisége, a kitermelés helye és a befizetett bányajáradék összege.
A törvény leglényegibb újítása viszont az energetikai és ipari eredetű széndioxid geológiai tárolására vonatkozó teljesen új rész megalkotása. Ebből egyrészt megtudhatjuk, hogy a geológiai formáció egy litosztratigráfiai egység, amelyen belül kőzetrétegek különíthetők el és térképezhetők fel. A hozzáadott anyag pedig valami, amit hozzáadnak valamihez. De még a jelentős rendellenességet is definiálja a törvény - olyan rendellenesség, amely kockázatot jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre.
A szabályozás szerint széndioxidot nem lehet ivó- vagy gyógyvízben tárolni - a szabályozás a szódára nyilván nem vonatkozik. A törvényhez benyújtott 12 módosító közül az előterjesztő két technikai jellegű pontosítást támogat csak.
A parlamenti honlapon közzétett törvényhozási menetrend szerint hétfőn kellett volna szavazni a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról szóló törvényhez benyújtott módosítókról is. A törvény elfogadása az IMF-tárgyalások egyik politikai feltétele is, ám Navracsics Tibor törvényjavaslata mégsem szerepel a napirenden.
A határozathozatalok után, előreláthatólag hétfő este nyolc körül kezdődhet meg a Gyöngyöspata-bizottság jelentésének általános vitája 4 óra 20 perces időkerettel. Nem ígérjük meg, hogy ezt közvetíteni fogjuk, pláne, hogy a Jobbiknak 46 perce jutna a cigányozásra a vitában. A kormánypártok pedig 130 percben gyanúsítgathatják majd az LMP-t és Richard Field amerikai üzletembert az ország lejáratásával.
Érthető módon más napirendi pont már nem maradt hétfőre. Kedden a szakképzési törvény általános vitájával kezdődik és a fogyasztóvédelmi törvény részletes vitájával folytatódik a nap.
Kedden a köz- és magánlevéltárakról, illetve az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát létrehozó törvények módosítását is megvitatják és lefolytatják a járások kialakításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját is. A fideszes Menczer Erzsébet javaslatára újabb emléknapot vezethetnek be, ezúttal a malenkij robotra és a Szibériába hurcoltak emlékére. Napirenden vannak a közadatok újrahasznosításáról a közoktatási törvény minimális módosításáról szóló kormánypárti javaslatok is.